1% -hoz kapcsolódó kérdések
 

Cáfold meg a Napi Gazdaság megállapítását - a személyi jövedelemadó
 1 % -át saját magadra is költheted és ki lenne az, aki ne akarna úgy dönteni, hogy ha megteheti, nem élne ezzel a lehetőséggel.

A 2010 évben átutalt 1% lehetőség számunkra, amit megköszönünk: 197 182 .- Ft
 

Unilever Tömegsport  Egyesület adószáma amire az ajánlásokat fogadjuk:
 

adószámunk: 1 9 4 5 8 6 1 4 - 1 - 42
 

Kérdezz bennünket akár levélben mecsnober.attila@gmail.com
akár telefonon +36 20 923 7007.

Az emberek többségét nem érdekli a személyi jövedelemadó egy százaléka - vonta le a következtetést a Napi Gazdaság a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlására vonatkozó adatok elemzéséből Ezek szerint az összes bevalló 36,7 százaléka, az adót is fizetők 44 százaléka rendelkezett adója egy százalékáról tavaly. Egyes (nem reprezentatív) felmérések azt mutatják, hogy 10 adózóból 3-4 adófizető adja oda az adó egy százalékot. Mivel a civil szervezetek az adó 1% bevételekből végzik közhasznú munkájukat, a fenti arányok eléggé aggasztók!

A lap csütörtöki számában megjelent cikk azt is megállapítja az adatokból, hogy az szja egy százalékának felajánlásával kapcsolatban egyértelmű összefüggés van a döntés és az adó összege között: minél magasabb valakinek a - bevallott - jövedelme, így adója, annál felelősségteljesebben gondolkodik annak felhasználásával kapcsolatban. Tavaly összesen 1,69 millió érvényes felajánlás érkezett valamilyen civil szervezet számára, míg összesen 4,6 millióan nyújtottak be személyi jövedelemadó-bevallást. A jövedelempozíciókat figyelembe véve szembetűnő, hogy minél kisebb a jövedelem, annál csekélyebb a hajlandóság a felajánlásra. A legalacsonyabb jövedelempozícióban ez az arány tíz százalék alatt van, a másfél millió forint alatt keresők körében minden ötödik adózó él jogával, az e fölötti pozíció pedig már meg is haladja az átlagot, a 36,7 százalékot. A két legfelső bérkategóriában pedig már az érintettek több mint fele, illetve mintegy kétharmada él a felajánlás lehetőségével.

Be kell-e jelenteni az APEH -nek, hogy szeretnénk civil szervezetként felajánlásokat fogadni?

Nem kell előre bejelenteni az APEH felé, hogy a szervezet fogad 1%-ot. Amennyiben a szervezet adószámára 1%-os felajánlást tettek az adózók, az APEH megvizsgálja, hogy jogosult-e, és felszólítja a szervezetet, hogy tegye meg a szükséges nyilatkozatokat.

Hogyan kell nyilatkoznom arról, hogy jogosult vagyok az 1%-ra?

Az APEH felszólítása után (miszerint a civilszervezet nyilatkozzon arról, hogy eleget tesz a törvényi feltételeknek, és fogadhatja a részére felajánlott 1%-ot), annak honlapjáról a 0937A sz. adatlapot kell letöltenie. Ezt kitöltve és aláírva kell eljuttatnia az APEH részére postai úton, személyesen, vagy az Ügyfélkapun keresztül.

A 2011-ben esedékes adóbevallási időszakban mikor kellett a szervezetnek megalakulni, hogy jogosult legyen az 1%-ra?

2011-ben az a társadalmi szervezet és alapítvány jogosult 1%-ra, melyet a bíróság legalább két éve jogerősen nyilvántartásba vett (tehát 2009. január 1. előtt); illetve az olyan kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő letelte előtt, amennyiben a fentebb említett feltételeknek egyébként megfelel -, kiemelkedően közhasznú szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat (ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - a közhasznú szervezetekről szóló, 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik.

A civil szervezetnek felajánlott 1% -ot csak a célszerinti felhasználásra vagy az egyesület programjainak fenntartási költségeire is lehet fordítani?

Már nem csak célszerinti felhasználásra, hanem működésre is (együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás 30%-át nem haladhatja meg) fordítható az 1%.

Különösen az alábbiak vehetők figyelembe

- bérköltség

- székhely, működési hely − kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben

- fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek; (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)

- postaköltségek, telefon-, Internet szolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek)

Mennyi 1%-os adomány gyűjthető egy kampány alatt?

Az APEH erre vonatkozó adatai szerint egy 1 %-ot felajánló nyilatkozat átlagos összege 5000-6000 forint között mozog. Az összes 1 %-os felajánlásban részesülő szervezet közel 90 százalékának szervezetenként max. 100 főt sikerül 1 %-os felajánlásra bírnia. Ebből a 10 főt vagy annál kevesebbet megszólítani tudó szervezetek száma a teljes közel 30 százaléka. Körülbelül a szervezetek fele 100.000 forint alatti összeget gyűjt össze, míg a szervezetek közel 40 százaléka 100.000 forint és 1 millió forint között jut forrásokhoz. Hozzávetőleg 4% azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek 1 és 20 millió forint között gyűjtenek, és mindössze 0,1 % azoké, amelyek 20 millió felett. Az egy civilszervezetre jutó átlagos összeg kb. 300 000 forint körül van.

Kik az 1 %-os felajánlók?

Az iskolázottsággal és a jövedelem nagyságával emelkedik az 1%-ról való nyilatkozási hajlam, a nők inkább adnak, mint a férfiak. Legtöbben a megyeközpontokban nyilatkoznak, de Budapesten és Pest megyében a legmagasabb az aránya a nyilatkozóknak illetve a legmagasabb a nyilatkozatok értéke. Az adófizetők nagyobb részét még egyik szervezet se győzte meg.

Mi befolyásolja azt, hogy mennyit gyűjthet a szervezetem?

- A kapcsolati hálója vagyis, hogy hány emberrel van közvetlen vagy közvetett kapcsolatban. Sok szervezet a mindennapi működése során is rendszeres vagy állandó kapcsolatban áll tagjaival, ügyfeleivel pl. iskolai alapítványok, szociális és egészségügyi intézmények, táncegyüttesek, szakmai és szabadidős egyesületek. Ezek a szervezetek könnyedén építhetik 1%-os kampányukat erre a széles ismeretségi körre. Gondolja végig, csak úgy mint az egyéni adományok gyűjtésénél, hogy kik és hányan állnak a szervezetével közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban!

 - A tevékenysége: az érzelmeket, részvétet, szolidalítást kiváltó tevékenységek (pl. beteg gyermekek segítése, állatvédelem) támogatottabbak, mint a racionálisabb, felelősség vállalásra épülő tevékenységek pl. a kutatás, munkahelyteremtés vagy egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat felkaroló tevékenységi területek pl. alkoholbetegek segítése, hajléktalansággal foglalkozó szervezetek. Az utóbbi esetekben sokkal nagyobb erőfeszítésébe kerül a szervezetnek az esetleges támogatók felkutatása, meggyőzése, és kevesebb az esély a tényleges felajánlások megszerzésére.

- A működési területe: több adófizető ajánlja fel az 1%-át Budapesten és Pest megyében, mint vidéken, tehát pl. egy Szolnok megyei állatvédő szervezet feltehetően kevesebbet tud gyűjteni, ha csak helyben kampányol, mint egy budapesti.

- A felajánlók keresete: a személyi jövedelemadó mértékét a kereset nagysága határozza meg, így a magasabb jövedelmű személyek magasabb 1%-ot tudnak felajánlani. Általában Budapesten és Pest megyében magasabbak a bérek, mint vidéken, tehát egy vidéki, de országos jelentőségű (és részvétet, érzelmeket kiváltó) tevékenységet folytató szervezetnek érdemes ezeken a területeken is kampányt folytatnia.

- A szervezet 1%-os kampánya: nagyon sok múlik azon, hogy a szervezet el tudja-e érni, és meg tudja-e szólítani a lehetséges felajánlókat, ez természetesen múlik az anyagi ráfordításon is, de egy jól átgondolt kampány nem felétlenül ettől sikeres: kis szervezet, kis költségvetéssel is eredményes lehet pl. ha jó adatbázissal rendelkezik, és el tudja érni a szervezetét ismerő, támogató személyeket.

Ki lesz az 1%-os kampány célcsoportja?

A szervezet erőforrásaitól és tevékenységeitől függően elsősorban az alábbi célcsoportok jöhetnek szóba:

- A szervezet tagjai, szolgáltatásának igénybevevői és ezek kapcsolati hálója, vagyis a helyi közösség, amelyben a szervezet tevékenykedik, illetve tágabban ahová a tevékenysége kiterjed. Róluk a szervezetnek adatbázist kell készítenie, és azt folyamatosan frissíteni, bővíteni. A célcsoportba tartozhatnak olyan személyek is, akik segíteni tudnak nekünk elérni az embereket: gondoljuk végig, hogy van-e az ismerősi körünkben újságíró, könyvelő vagy vállalaton belüli kommunikációért felelős munkatárs, aki kapcsolataival segíthetné munkánkat.

- A nagyközönség: ahogyan azt az 1%-os kampányidőszakok eddigi eredményeiből is lemérhetjük nagy tömegek megszólítására a következő területeken tevékenykedő szervezeteknek van esélye: egészségügy (különösen a gyermekegészségügy), szociális szolgáltatás illetve állatvédelem. Vigyázat „mindenki” nem jelenthet célcsoportot! Ahhoz, hogy a nagy tömegből meg tudjunk szólítani valakit, be kell határolnunk, hogy pontosan milyen jellemzőkkel rendelkező embereket szeretnénk elérni (pl. városi / falusi, milyen korú, nő /férfi, iskolázott vagy sem stb.), ezt nevezzük szegmentálásnak illetve célpiaci marketingnek. Ettől függ ugyanis, hogy végül mit és hogyan fog tartalmazni az üzenet (pl. fiatalos, vicces vagy a hagyományokra építő, megindító stb.) illetve, hogy milyen kommunikációs csatornákat választunk az üzenet eljuttatására (pl. melyik rádiócsatornát, újságot, vagy honlapot).

Mennyit költsek a kampányra?

Semmiképp sem többet mint a várható bevétel. A bevételeket saját eddigi tapasztalataink valamint a gyűjtést befolyásoló tényezők és a kutatások alapján határozhatjuk meg. A kiadások pedig a következő tételeket foglalhatják magukba: emberi erőforrások (kampány koordinátor, munkatársak, kommunikációs szakemberek, szakértők), nyomtatott anyagok tervezése, gyártása, hirdetési helyek költségei, telefon és postaköltségek)

Hogyan köszönjem meg az 1%-os felajánlásokat?

Sajnos az adótitok miatt nem lehet pontos információt szerezni arra vonatkozóan, hogy kiktől kaptunk támogatást. Ez megnehezíti a köszönetnyilvántítást, de a szervezethez kapcsolódó embereket ettől függetlenül értesíthetjük az elért eredményről, illetve a felhasználás módjáról és megköszönhetjük, ha nekünk ajánlották fel adójuk 1%-át: feltehetően úgyis ebből a körből gyűjtöttünk a legtöbb felajánlást. Ezenkívül a honlapon, a Nonprofit Önarcképben illetve a sajtón keresztül tájékoztathatjuk a nagyközönséget a felhasználás módjáról (ezt különösen a nagy kampányt szervező szervezeteknek ajánlatos megtenniük), de ilyen kötelezettsége a szervezeteknek 2009-től nincsen.

Hogyan kell közzétenni az 1%-os adományok felhasználásáról szóló közleményt ?

A 2008. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítás a kapott összegek felhasználásával történő elszámolás megkönnyítését, ingyenessé tételét szolgálja. 2009-től a civil szervezeteknek és intézményeknek nem sajtóközleményként kell közzétenniük, hogy mire használták az előző évben kapott összeget, hanem az adóhatóságnak kell elküldeni a közleményeket október 31-ig. A beszámolókat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közzéteszi ingyenesen a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján.

Hogy szerezzem be az 1%-ok felhasználásáról szóló közleményt, és hogyan küldjem be azt?

A civilszervezeteknek az APEH oldaláról kell letölteniük a „09KOZ"  „Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, október 31-ig kizárólag elektronikus úton kell beküldeni az APEH részére az Ügyfélkapun keresztül.

Jogosult-e a civil szervezet az 1%-os felajánlásokra, ha köztartozása van?

Köztartozásnak minősül az állami adóhatóságnál, a vámhatóságnál és az önkormányzati adóhatóságnál (a fővárosi székhelyű adózók esetében az önkormányzati adóhatóság vonatkozásában mind a kerületi, mind a fővárosi önkormányzati adóhatóságra értendő) nyilvántartott, törvényből eredő fizetési kötelezettség.

A törvény 4. § (2) bekezdés d) pontja szerint - a további törvényi feltételeknek egyébként megfelelő - alapítványokat, társadalmi szervezeteket és közalapítványokat ez évben sem illeti meg a nekik felajánlott Szja 1 %-os összeg akkor, ha 2010. augusztus 1. napja és a kedvezményezett státusz igazolására szolgáló 1037A számú adatlap részét képező 1037A-01-Nyilatkozat keltének időpontja közötti időszakban, akár csak egy napig olyan lejárt esedékességű köztartozásuk állt fenn, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kaptak.

A személyi jövedelemadó 1 %-ából részesülni kívánó szervezetnek

- 2010. augusztus 1-je előtt esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozását legkésőbb 2009. július 31. napjáig, továbbá

- 2010. augusztus 1. napja és a kedvezményezett státusz igazolására szolgáló 0937A számú adatlap részét képező 1037A-01-Nyilatkozat keltének időpontja közötti időszakban esedékessé váló köztartozását legkésőbb annak esedékessége napján rendeznie szükséges, mivel a lejárt esedékességű köztartozás 2010. augusztus 1. napjától késve történő rendezése esetén nem jogosult a részére felajánlott 1 % összegére.

Mit tehet a szervezet, ha mégis van köztartozása?

A hatályos jogszabályi előírások szerint azonban kivételes méltányosságot érdemlő esetben az APEH eltekinthet a köztartozásra vonatkozó feltétel meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha az Szja 1 %-os összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén az Szja 1 %-os összeg átutalását az APEH akkor teljesítheti, ha a kedvezményezett a fennálló köztartozását rendezi.

Amennyiben a kedvezményezettnek tudomása van arról, hogy a köztartozás tilalmára vonatkozó feltételt nem teljesíti, akkor a 1037A számú adatlap részét képező 1037A-02-es számú bizonylaton (1037A-02-Nyilatkozat) nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása súlyosan veszélyezteti az alapvető céljainak elérését és - a kivételes méltányosságot megalapozó körülmények elővezetésével egyidejűleg - kérheti a kivételes méltányosság gyakorlását. Amennyiben a kedvezményezettnek a 1037A számú adatlap kitöltésekor még nincs tudomása arról, hogy a törvény által meghatározott időszakban köztartozása állt fenn, a kivételes méltányosság gyakorlását a kedvezményezettség törvényi feltételeinek igazolására irányuló eljárás keretében kérheti, és kérelméről az APEH az alapeljárás keretében dönt.

Ha a bevallását elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül nyújtja be az adóhatósághoz, a rendelkezés teljesítéséről ugyanilyen módon, elektronikus üzenet formájában kap értesítést. Amennyiben nem elektronikus úton nyújtja be a bevallását, de rendelkezik Ügyfélkapuval, az elektronikus tájékoztatást külön írásbeli kérelemre küldi meg az adóhatóság.

 Ha a fentiek szerint nem értesül (het) a rendelkezés teljesítéséről, akkor abból tudhatja, hogy a kedvezményezett az 1 százalékot megkapta, hogy a kedvezményezett neve a kedvezményezettek listáján megjelenik, illetve hogy Ön a rendelkezés érvénytelenségéről írásbeli értesítést nem kap. A civil kedvezményezettek listája az APEH honlapján a rendelkezés évének december 31-ét követően található meg.

Mikorra kapja meg a rendelkezés szerinti összeget az általam megjelölt alapítvány?

A civil kedvezményezetteknek az 1 százalékos összeg megszerzése előtt bizonyítaniuk kell azt, hogy megfelelnek a törvényi előírásoknak. Ezért az APEH szeptember 1-jéig felszólítja azon civil szervezeteket, amelyek részére rendelkezés érkezett, hogy egy formanyomtatvány (2011-ben a 1137 számú Adatlap) kitöltésével és a megfelelő mellékletek csatolásával a jogosultságukat bizonyítsák. Amennyiben a szervezet megfelel a törvényi feltételeknek, az Adatlap visszaküldésétől számított 30 napon belül kell az 1 százalékos összeget kiutalni. A határidő tehát kedvezményezetlenként eltérő, de jellemzően októberre esik.

2010 évi kérdések: http://www.apeh.hu/gyik/1_szazalek#faq_5300805

Reméljük, kérdésére megtalálta a választ!