logo
Alapszabályunk, ami ránk érvényes!
Kedves Érdeklődő!
Egyesületünk alapszabály alapján működik, immáron mindig megújulva 30 éve.
Az új programokra jelentkezni lehet telefonon a (+36) 30 585 2345
illetve a borítékra kattintva:

UNILEVER TÖMEGSPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
a módosítással egységes szerkezetben

AZ UNILEVER TÖMEGSPORTEGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

[a módosításokkal egységes szerkezetben]

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

Jogállás

1. §

(1) A Unilever Tömegsportegyesület (a továbbiakban: egyesület) a tagok által határozatlan időre, a jelen Alapszabályban (a továbbiakban: ASZ.) meghatározott célokra önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező szervezet.

(2) Az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján létrehozott, a sportról szóló 2004. év I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 16-17.§-aiban foglalt rendelkezések alapján sportegyesületként működő szervezet.

(3) Az egyesület a Civil tv. 32. §-a szerinti közhasznú szervezet, amely az ASZ.-ban részletezett közhasznú tevékenységét a Stv., a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.), az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtv.), a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Értéktv.), a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Közművtv.), valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) egyes közfeladataihoz kapcsolódva végzi.

(4) Az egyesületet a Fővárosi Törvényszék a Stv. 16. § (3) bekezdése értelmében, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 4. §  c) pontja alapján tartja nyilván.

(5) az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.

Alapadatok

2. §

(1) Az egyesület neve: Unilever Tömegsportegyesület
(2) Az egyesület rövidített neve: Unilever SE.
(3) Az egyesület székhelye: 1151. Budapest, Énekes utca, 3. I. em. 4. (HRSZ.88415/3/A/44)
(4) Az egyesület működési területe: helyi
(5) Az egyesület alapításának éve: 1985.
(6) Az egyesület jelvénye: Kör alakú, mely körben tartalmazza az egyesület teljes nevét, és alul az egyesület alapításának éve a közepén Magyarország térképe két kézfogó kézzel a hegyek és a folyó között. Kívül körben Magyarország nemzeti színe.
(7) Az egyesület pecsétje: Fekvő téglalap alakú, mely tartalmazza az egyesület teljes nevét, valamint az egyesület székhelyét és adószámát.
(8) Az egyesület zászlója: zöld-sárga.
(9) Az egyesület bázisszerve: 1151. Budapest, Énekes utca, 3.
(10) Az egyesület az egyesülési jogról szóló 2011 évi CLXXV. tv-nek megfelelően egyesületként, önálló jogi személyként, az alapszabályban meghatározottak szerint tevékenykedik.

A jelvény, a pecsét és a zászló ábráit az ASZ. 1. melléklete tartalmazza.]

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI

 

Az egyesület célja

3. §

 

(1) Az egyesület küldetése, hogy több évtizedes hagyományának megfelelően, tagjai részére a sportolási lehetőségek széles körének biztosításával segítse elő egészségük megóvását, társadalmi öntevékenységük és ezzel a közösségi élet kibontakoztatását. Ezen célt az Egyesület az Ectv. 32.(3) bekezdésében rögzített nyitott elérhetőség követelménye kapcsán azonban nemcsak a tagok részére kívánja biztosítani, hanem minden ember részére.

(2) Az egyesület fő célja a sporttevékenység - így különösen a természetben való aktív túrázás és rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés és felüdülés, és ilyen igények felkeltése, verseny- és szabadidős formáinak - szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

(3) Az egyesület kiegészítő céljai:

a) természeti környezet védelme,

b) egészséges életmód elősegítése, elterjesztése;

c) turizmus, ökoturizmus elősegítése,

d) kulturális szolgáltatás,

e) magyar nemzeti értékek feltárása

 (4) Az egyesület kiegészítő céljainak megfelelő tevékenységét a fő tevékenységet nem veszélyeztetve, kiegészítő tevékenységként folytathatja.

(5) Az egyesület céljai gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében, a céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő – kiegészítő jelleggel – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat (ideértve az egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is), gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet.

(6) A sportlétesítmények használata, illetve részleges működtetése az egyesület alaptevékenységének minősül.

(7) Az egyesület - fő céljának megvalósításával összhangban, tagfelvételétől kezdve - tagja a tevékenysége szerinti sportág(ak)ban működő országos sportági szakszövetség(ek)nek, annak (azok) alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az érintett országos sportági szakszövetség(ek) nevét, székhelyét és a belépés évét az ASZ. 2. melléklete tartalmazza.

 

Az egyesület közhasznú tevékenységei

4. §

 

(1) Az egyesület fő céljának elérését segítő feladatai:

a) az egyesület céljainak megvalósítása érdekében a verseny- és szabadidősport mindennapossá tétele céljából szakosztályok létrehozásával és működtetésével a sporttevékenység megszervezése, végzése, a sportágak (szakágak) működési feltételeinek biztosítása,

b) az egyesület fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás megvalósításukról,

c) az országos sportági szakszövetségek, valamint más szervezetek által rendezett sportversenyeken, sporteseményeken és rendezvényeken való részvétel, ilyen sportversenyek, sportesemények és rendezvények szervezése és lebonyolítása,

d) az egyesület tagjainak sokoldalú képzése (amely azonban nemcsak a tagok részére irányul), az egyesületnél tagsági jogviszonnyal rendelkező versenyzők felkészülésének biztosítása,

f) az egyesület által működtetett sportágak utánpótlásának nevelése,

g) a szabadidősport feltételeinek biztosítása, szabadidősport rendezvények szervezése, lebonyolítása,

h) gyermek- és ifjúsági sporttáborozás szervezése és lebonyolítása,

i) vándorlások, túramozgalmak szervezése,

j) a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása.

(2) Az egyesület kiegészítő céljainak elérését segítő feladatai:

a) természetszeretetre, a természetben való helyes viselkedési kultúrára nevelés,

b) védett növények, állatok, természeti alakulatok, természetvédelmi területek bemutatása,

c) közreműködés a természeti környezet helyreállítását segítő akciókban,

d) a Kárpátok és a Kárpát-medence történetének, tájegységeinek és kultúrájának megismertetése,

e) a hazai turistatörténet tevékenységének, nevezetes személyiségeinek és eredményeinek bemutatása,

f) hazai tájértékek felkutatása, megismertetése és tájegységi értéktárba való felvételük kezdeményezése.

 

Az Egyesület közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatai, jogszabályhely

5. §

 

(1) Az egyesület 3. §-ban meghatározott céljainak és a 4. §-ban meghatározott közhasznú tevékenységei megvalósítása érdekében, a jogszabályok keretei között az alábbi közfeladatokat látja el:

-          Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása. (2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e) pontja, valamint az Ötv. 13. § (1) bek. 15. pontja [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 8. pont, ill. (5) bek. 17. pontjai] az alapján)

-          A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása. (az 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1) alapján, továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 11. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 12. pontja alapján)

-          A környezet- illetve természetvédelemmel, fenntartható környezettel és fogyasztással kapcsolatos ismeretek terjesztése oktatási és közművelődési intézményekben. (1995. évi LIII. tv. 54.§ és 1996. évi LIII. tv. 64.§ alapján)

-          Közreműködés az állam és az önkormányzatok természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában. (1995.évi LIII.tv.1.§/2/bek. f.) pontja és 2011.évi CLXXXIX.tv. 13.§ /1/ bek. 11. pontja alapján)

-          A környezet védelmére irányuló lakossági kezdeményezések támogatása, segítségnyújtás a nyilvánosság részvételének érvényesítésében. (1995.évi LIII. tv. 1.§ /2/bek. f.) pontja alapján)

-          Helyi környezetvédelem, helyi jelentőségű védett természeti értékek kezelése. (a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11. 19. alapján)

-          A kulturális örökség védelme. (2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1) alapján)

-          Nemzeti értékek azonosítása és rendszerezése, feltárása, Megyei Értéktár létrehozása és működtetése. (a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 2. § és 4. § (3) alapján, és a – Értéktv. 11. § (1) bek., továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 7. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 16. pont, ill. (5) bek. 13. pontja alapján)

-          A lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, település önfenntartó képességének erősítése. (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § a)-b) alapján)  

-          Aktív részvétel a területrendezési és területfejlesztési dokumentumok kidolgozásában-végrehajtásában - a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében. (1996. évi XXI. tv. 2. § alapján)

-           egészséges életmód elősegítése – Eütv. 144. §, továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 4. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (5) bek. 9. pontja alapján)

-          turizmus elősegítése – Erdőtv. 93. § (3) bek., továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 13. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 15. pont, ill. (5) bek. 7. pontja alapján);

-          kulturális szolgáltatás – Közművtv. 73. §., továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 7. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 16. pont, ill. (5) bek. 13. pontja alapján);

(2) A Civil tv. 2. § 19-20. pontjaiban foglaltakra, valamint az (1) bekezdésben részletezett közfeladat-ellátásra tekintettel az egyesület közhasznú tevékenységet folytat.

(3) Az egyesület

a) közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljai megvalósítása érdekében, közhasznú céljait nem veszélyeztetve végez;

c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt cél szerinti tevékenységére fordítja,

d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap; országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokon képviselőjelöltet, valamint polgármestert nem állított, nem jelölt és nem támogatott és azt a továbbiakra is kizárja.

III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

Az egyesület tagjai

6. §

 

(1) Az egyesület tagjai - a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján:

a) rendes tagok

b) különleges jogállású tagok, és ezen belül

ba) pártoló tagok,

bb) tiszteletbeli tagok.

(2) Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, illetve jogi személy, aki/amely belépési nyilatkozatban az egyesület szellemiségét és alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését vállalja, és felvételének nincs jogi akadálya.

(3) Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, illetve jogi személy, aki/amely az egyesülettel kötött megállapodásban az egyesület szellemiségét és alapszabályát elfogadja, valamint a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének teljesítését, így különösen az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatását vállalja.

(4) Az egyesület tiszteletbeli tagjává az a természetes személy választható meg, aki az egyesület, illetőleg az egyesület tagjai által folytatott valamely közhasznú tevékenység kiteljesítése érdekében legalább egy évtizeden át kiemelkedő tevékenységet végzett, és nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatását, valamint szellemiségének és alapszabályának elfogadását. Tiszteletbeli tag választására kizárólag a közgyűlés jogosult.

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

7. §

 

(1) Az egyesületbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes.

(2) A belépési nyilatkozatot az egyesület elnökségéhez kell címezni. A belépési nyilatkozat hatályosságához kiskorú esetében a törvényes képviselő aláírása szükséges.

(3) Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik és

a) kilépéssel,

b) törléssel

c) kizárással

szűnik meg.

(4) A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöksége határoz. Az elnökség ezt a jogkörét – elnökségi határozatban, a tiszteletbeli tagok kivételével - az egyesület a közgyűlésre is átruházhatja.

(5) A tagfelvétel elutasítása ellen fellebbezésnek helye nincs.

(6) A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem és a tagdíj beérkezésével, a tagfelvétel elfogadásának napjára visszaható hatállyal jön létre.

(7) Az egyesület rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjairól az elnök - a hatályos jogszabályokban foglalt adatkörű - nyilvántartást vezet, és a tagokat erre rendszeresített igazolvánnyal látja el. A személyi nyilvántartás nem nyilvános, annak adatbázisát – a versenyzőkre vonatkozó, jogszabályban előírtan közzéteendő adatok kivételével – az egyesület honlapján vagy kiadványában közzétenni nem lehet.

(8) Az egyesületből való kilépést az egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépés az azt tartalmazó nyilatkozat kézhezvételével hatályosul. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett vagyoni kötelezettségek alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai.

(9) Törléssel szűnik meg a tagság a természetes személy tag halála, illetve a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése esetén, valamint akkor, ha a tag, a pártoló tag tagsági díjának, illetve a vállalt anyagi támogatásnak a fizetését egy évnél hosszabb ideig elmulasztja, és a tartozását felszólítás ellenére sem rendezi. A tagsági viszony a törlési határozat meghozatalának napjával szűnik meg. A tagdíj hátralék miatti előzetes felszólításnak tartalmaznia kell az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire való kifejezett felhívást. A törlésről az elnökség jogosult határozni.

(10) Az egyesületből történő kizárást csak a közgyűlés által, fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag nem mentesül a tagsága idején keletkezett vagyoni kötelezettségek alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai. A határozatot a kizárt tag a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidővel a bírósághoz benyújtott keresettel megtámadhatja.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagja terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály 7. § (11) pontjában foglaltak az irányadóak.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. 

(11) A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől, illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök javaslatára a közgyűlés rendeli el.

A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomással bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

A rendes tag jogai és kötelezettségei

8. §

 

(1) A rendes tag jogai:

a) az egyesület rendes tagja jogosult választani és a tisztségviselő személyére javaslatot tenni, a közgyűlésen egy-egy szavazattal rendelkezik

b) a közgyűlésnapirendje, napirendi pontjaira javaslatot tehet

c) az egyesület rendes tagja - ha a törvényes feltételek fennállnak - tisztségviselőnek választható az egyesület szerveibe (kiskorú tag, képviselettel járó tisztségre nem választható),

d) észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesület működésével kapcsolatban, felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről

e) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

f) az elnökségi határozatokban meghatározott feltételekkel használhatja az egyesület eszközeit,

g) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

(2) A versenyző további jogai:

a) igényelheti a biztonságos versenyzéshez szükséges feltételek biztosítását,

b) igényelheti az egyesület sportszakembereinek segítségét,

c) sportteljesítményéhez, illetve elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását.

(3) A rendes tag kötelezettségei:

a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása,

b) az egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,

c) az egyesület hírnevéhez méltó magatartás tanúsítása,

d) a tagdíj megfizetése,

e) az egyesület vagyonának megóvása.

(4) A versenyző további kötelezettségei:

a) a fair play elvei szerint felkészülés és versenyzés, ennek keretében tartózkodás verseny eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a doppingvétséget megalapozó magatartástól, továbbá a verseny biztonságos megrendezését veszélyeztető viselkedéstől,

b) a jogszabályban a sportágra (szakágra) meghatározott sportegészségügyi ellenőrzéseken való részvétel,

c) a sportág (szakág) hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltak betartása,

d) részvétel és fegyelmezett magatartás tanúsítása a versenyekre való felkészülés és a versenyek során, a versenyeken a legjobb képességek szerinti szereplés.

(5) Tagsággal rendelkező jogi személy rendes tag természetes személy tagja által a kizárólag természetes személy által gyakorolható egyesületi jogok gyakorlására akkor kerülhet sor, ha a jogi személy tagdíja és érintett tagjának a természetes személyre irányadó egyesületi tagdíja is befizetésre került.

A pártoló tag jogai és kötelezettségei

9. §

 

(1) A pártoló tag jogai:

a) személyesen – jogi személy a képviselője útján – tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, rendezvényein,

b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,

c) külön megállapodás alapján – az általa vállalt hozzájárulással arányosan – részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

(2) A pártoló tag kötelezettségei:

a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása, illetve betartatása,

b) az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,

c) a vállalt hozzájárulás megfizetése.

A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei

10. §

 

(1) A tiszteletbeli tag jogai:

a) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, rendezvényein,

b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,

c) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

(2) A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása,

b) az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,

c) az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása.

Tagdíjak

11. §

 

(1) A tagdíj az egyesület alapvető bevétele, alapműködése ráfordításainak fedezete.

(2) Az egyesület rendes tagjainak tagdíja lehet:

a) egyéni felnőtt tagdíj, (gyermekek 16 éves korig tagdíjmentesek)

b) kedvezményes tagdíj,(3 vagy több gyermekes tag tagdíja)

(3) A tagsági díj éves értéke:

a) egyéni felnőtt tagdíj:

b) kedvezményes tagdíj:

(4) Az éves tagdíjat minden év március hó 15. napjáig kell a tagoknak vagy az egyesület pénztárába készpénzben befizetni, vagy az egyesület Budapest Bank Zrt.-nél vezetett 10101205-62936000-01002003 számú számlaszámára átutalással megfizetni.

(5) Az év közben felvett tagoknak is a (3) bekezdésben meghatározott éves tagdíjat kell megfizetnie.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

Az egyesület szervei és tisztségviselői

12. §

 

(1) Az egyesület szervei:

a) a közgyűlés,

b) az elnökség,

c) a Felügyelő Bizottság,

d) a bizottságok,

e) a szakosztályok

f) titkárság

(2) Az egyesület tisztségviselői:

a) az elnök,

b) az elnökségi tag,

c) a Felügyelő Bizottság elnöke,

d) a Felügyelő Bizottság tagja.

(3) Felelős személy

a) a (2) bekezdésben megjelölt személy,

b) az a személy, aki a közgyűlés, illetőleg az elnökség határozata vagy szerződés alapján az egyesület képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult, továbbá tartósan vagy egyedi esetben érdemi döntési jogkörrel rendelkezik.

A közgyűlés összehívása

13. §

 

(1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, a közgyűlés az egyesület tagjaiból áll.

(2) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

(3) A közgyűlést az elnökség hívja össze.

(4) A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha

a) a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi;

b) a Felügyelő Bizottság kezdeményezi;

c) a bíróság elrendeli.

(5) A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az elnökség tagja – írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére, vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 30 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

A meghívónak tartalmaznia kell:

a)      az Egyesület nevét és székhelyét;

b)      az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c)       az ülés napirendjét;

d)      azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.

A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Az Egyesület ülését a székhelyén, vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.

Igazolható módon a közgyűlés időpontjáról, helyéről, tervezett napirendjéről a tagokat a legalább közgyűlés időpontját 30 nappal megelőzően írásban értesíteni kell. Írásbeli értesítésnek számít az egyesület honlapján és egyidejűleg az egyesület levelező rendszerében történő közzététel, azon tagok kivételével, akiknek az egyesülethez bejelentett elektronikus elérhetőségük nincs. Utóbbi személyeket postai úton kell értesíteni a fentiekről, egyben biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagja közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessen.

(6) a közgyűlést össze kell hívni, ha:

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességekor teljesíteni;

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került;

d) az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri;

A közgyűlés határozatképessége, napirendje

14. §

 

(1) A közgyűlésen minden – éves tagdíját a közgyűlés kezdetéig befizetett – rendes tag egy-egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlést megelőzően a meghívóban közölni kell a taggal azt, ha a szavazati jogát tagdíj tartozás okán – a tartozás összegszerű megjelölésével – nem gyakorolhatja. A tag – természetesen – a közgyűlésen is rendezheti tagdíj tartozását, melynek következtében szavazati joga feléled.

(2) A szavazati jogot a természetes személy tag személyesen, a jogi személy tag a képviseletére meghatalmazott személy (a továbbiakban: képviselő) útján gyakorolhatja. A jogi személy törvényes képviselőjének akadályoztatása esetén a képviseleti jogosultság a szabályszerű meghatalmazás átadásától kezdve áll fenn. A meghatalmazás a jelenléti ív mellékletét képezi.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.

(4) Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést ugyanazon a napon, 30 perc elteltével kell megismételni az eredetivel azonos napirendi pontokkal. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban – a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetés mellett – a megismételt közgyűlés időpontja is feltüntetésre került.

(5) A közgyűlés során a határozatképesség megállapítása bármely szavazásra jogosult által bármely szavazás előtt ismételten kezdeményezhető.

(6) A közgyűlés napirendjét – a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően – a közgyűlés fogadja el, az elnökség által megküldött tervezett napirend alapján.

(7) A napirendi pontok sorrendje a közgyűlés hatékony működése érdekében megváltoztatható. Egy napirendi pont tárgyalása egy alkalommal függeszthető fel.

(8) az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz.

A közgyűlés hatásköre

15. §

 

(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület célkitűzéseinek elfogadása;

b) az Alapszabály megállapítása és módosítása;

c) az egyesület jogutód nélküli megszűnésének, valamint jogutóddal történő megszűnésének (egyesülés, szétválás) elhatározása;

d) az egyesület tisztségviselőinek (ASZ. 12. § (2) bekezdés) megválasztása és visszahívása;

e) a tiszteletbeli tag megválasztása és a tiszteletbeli tagság visszavonása;

f) az egyesület éves tevékenységéről szóló elnökségi és Felügyelő Bizottsági beszámolók elfogadása;

g) az előző évi vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerinti beszámoló és kiegészítő melléklete, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása;

h) a tárgyévi költségvetés elfogadása;

i) a tárgyévet követő év tagdíjainak (ASZ. 11. §) megállapítása;

j) az egyesület fejlesztési programjának megállapítása és módosítása;

k) az egyesület tagjaira kiterjedő hatályú szabályzatok megállapítása és módosítása;

l) országos sportági szakszövetség(ek)be, továbbá más szervezetbe való belépés, illetve az onnan történő kilépés jóváhagyása;

m) az egyesület más szervei (ASZ. 12. § (1) bekezdés b)-d) pontok) által hozott határozatok megváltoztatása;

n) másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása, - kivéve az alapszabály 7. § (10) és (11) bekezdésének eseteit, amikor a közgyűlés első fokon jár el;

o) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való dönté;

p) a végelszámoló kijelölése;

q) a befektetési szabályzat elfogadása a felügyelő bizottság véleményének kikérését követően.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá minden olyan kérdés, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a közgyűlés a saját hatáskörébe von.

A közgyűlés határozathozatala

16. §

 

(1) A közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepel, a közgyűlés határozatképességét a levezető elnök állapítja meg.

(2) A közgyűlés nyilvános. A nyilvánosság kizárásáról vagy korlátozásáról a közgyűlés egyszerű többségi határozattal dönthet. A nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve zárható ki, és csak az érintett napirendi pontokban. A nyilvánosság korlátozásával, illetve kizárásával meghozott döntések azonban nyilvánosak.

(3) A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő, szavazásra jogosultak több mint felének szavazatával (a továbbiakban: egyszerű többség) hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4) A közgyűlés a jelenlévő, szavazásra jogosultak kétharmadának szavazatával hoz határozatot a 15. § a-c) pontjaiban meghatározott kérdésekben.

(5) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a jelenlevő szavazásra jogosultak több, mint 50 %-a indítványozza. Titkos szavazás szavazategyenlősége esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerű többségi döntés nem születik.

(6) Személyi kérdésekben a választás szavazólapon titkos szavazással történik. A szavazólapra a jelöltek vezetéknevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólap akkor érvényes, ha a választani kívánt személyt egyértelműen megjelölték.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha:

a) azt nem a szavazólapon adták le;

b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le;

c) a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.

(8) Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok több mint 50 %-át megszerezték. A legtöbb szavazatot elnyert jelöltek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra a tisztségviselői helyekre.

(9) Amennyiben a választás első fordulójában a tisztségviselői helyeket nem sikerül feltölteni, úgy a fennmaradt tisztségviselői helyekre megválasztáshoz szükséges szavazatokat el nem érő jelöltek között újabb fordulót kell tartani. A második fordulóban a legtöbb szavazatot elnyert személyek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerű többségi döntés nem születik.

(10) az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.

(11) az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat.

(12) a közgyűlés levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot megválasztja.

(13) A közgyűlésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányának feltüntetésével. A jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumban – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.

(14) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.

(15) A közgyűlési határozatokat és az azokkal elfogadott, jogszabályi előírás alapján nyilvánosságra hozandó dokumentumokat az egyesület honlapján kell közzétenni. Az egyesület honlapjának címe: http://www.unileversport.hu

(16) A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

A tisztségviselők választása

17. § (1)

 

(1) Az egyesület tisztségviselőjével (ASZ. 12. § (2) bekezdés) szembeni követelmények és kizáró okok:

a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;

b) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

c) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni;

d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;

e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet;

f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől;

g) Nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.

(2) Az egyesület tisztségviselőjévé olyan nagykorú személy választható, aki megfelel a hatályos jogszabályokban foglalt fenti rendelkezéseknek, és erről a megválasztásakor, a tisztség elfogadásával együtt írásban, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik.

(3) A tisztújításkor megválasztott tisztségviselők mandátuma a beszámolót elfogadó közgyűléstől az öt év múlva esedékes beszámolót elfogadó közgyűlésen esedékes következő tisztújításig (öt évig) tart.

(4) Az időközben megüresedett tisztviselői helyre megválasztott képviselők mandátuma a tisztújítás (3) bekezdésben meghatározott időpontjáig tart.

(5) A tisztségviselők választásának előkészítésével kapcsolatos szabályok:

a) az elnökség az esedékes tisztújítás előkészítésére 3 tagú munkabizottságot (a továbbiakban: jelölőbizottság) hoz létre;

b) a jelölőbizottság a tagok által a tisztségviselők személyére tett írásbeli javaslatokat a közgyűlés időpontját 15 nappal megelőzően összegzi;

c) a tisztségviselői hely(ek)re jelölt személynek a jelölőbizottság megkeresésére írásos nyilatkozatot kell tennie a jogszabályi feltételeknek való megfelelésről és a jelölés elfogadásáról, több tisztségre jelölése esetén az elfogadás sorrendjéről is, ehhez a nyilatkozathoz a tisztségre megválasztott személy kötve marad;

d) a jelölőbizottság a nyilatkozatok alapján felállítja az előzetesen jelöltek listáját, elkészíti a jelölteket bemutató rövid anyagot, és azt az egyesület levelezőrendszerében, a közgyűlés időpontját 5 nappal megelőzően megküldi a tagoknak;

e) a közgyűlésen bármely, szavazati joggal rendelkező személy általi helyszíni jelölésre is van lehetőség, amennyiben a jelölt megjelent és szóban nyilatkozik a jogszabályi feltételeknek való megfelelésről és a jelölés elfogadásáról, több tisztségre jelölése esetén az elfogadás sorrendjéről is, ekkor a jelölt rövid bemutatkozására is lehetőséget kell biztosítani;

f) a jelölőlistára az előzetesen jelöltek és a helyszíni jelöltek egyaránt nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kerülnek fel.

Az elnökség

18. §

 

(1) Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az "text-align:justify">(2) Az elnökség létszáma 3 fő.

(3) Az elnökség tagjai:

a) az elnök;

b) további 2 elnökségi tag.

Az elnökség feladat- és hatásköre

19. §

 

(1) Az elnökség a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések (ASZ. 15. §) kivételével az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv

(2) Az elnökség feladata és hatásköre különösen:

a) a közgyűlés összehívása, előkészítése és lebonyolítása;

b) az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása;

c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése;

d) az egyesület szerveit és azok működését szabályozó szabályzatok megállapítása és módosítása;

e) eseti bizottságok, továbbá eseti szakosztályok létrehozása, beszámoltatása és megszüntetése;

f) bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak, továbbá a szakosztály-vezetőség tisztségviselőinek és tagjainak (ASZ. 17. § (3) bekezdés) megbízása, beszámoltatása és visszahívása;

g) az egyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlása;

h) az egyesület fejlesztési terveinek, éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása;

i) az egyesület versenynaptárának, rendezvénytervének jóváhagyása;

j) az egyesület versenyzői, illetve csapata magasabb osztályba, vagy nemzetközi versenyre történő nevezésének jóváhagyása;

k) az egyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, természetjáráshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése;

l) a tagfelvételi kérelmek elbírálása,

m) megfelelő fedezet birtokában döntés a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról;

n) döntés egyesületi ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan tárgykörben, amely alapján az egyesület számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek;

o) döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utal.

(3) Az elnökség tevékenységéről az egyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel, tevékenységéről éves beszámolót készít.

Az elnökség határozathozatala

20. §

 

(1) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

(2) Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha azt az elnök, vagy legalább 2 elnökségi tag kéri, valamint ha valamelyik szakosztály vezetősége írásban, az ok megjelölésével indítványozza.

(3) Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Azonban az ott hozott döntések is nyilvánosak.

(4) Az elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által megbízott elnökségi tag hívja össze írásban. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről 8 nappal korábban írásban igazolható módon értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben az elnök/ az elnök által megbízott elnökségi tag ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.

(5) Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele részt vesz az ülés munkájában. Határozat-képtelenség esetén az ülést 8 napon belül az eredeti napirendi pontokkal újból össze kell hívni.

(6) Az elnökség a határozatait a résztvevők egyszerű többségével, személyes részvétel esetén nyílt szavazással hozza.

(7) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a szerinti közeli hozzátartozója a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy;

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, ASZ. -nak megfelelő cél szerinti juttatás.

(8) Az elnökség ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, azaz teljes konferencia-ülést tesznek lehetővé az elnökség ülése során. Ennek előfeltétele, hogy a résztvevők azonosítása biztosított, a résztvevők közötti kommunikáció pedig kölcsönös és korlátozásmentes – így különösen: skype, konferencia-kapcsolás – legyen. A nyilvánosságot azonban ezen ülés esetében is biztosítani kell.

Nem vehető igénybe olyan elektronikus hírközlő eszköz, valamint azokat nem lehet olyan módon alkalmazni, amely nem teszi lehetővé a tagok azonosítását és a tagok közötti egyidejű, kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Különösen nem lehet igénybe venni olyan elektronikus hírközlő eszközt, amely hangot nem közvetít.

A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A tagoknak egyedi felhasználó nevet kell biztosítani, melynek jelszavát a tag határozza meg. Az ilyen módon tartott ülésen, a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell.

Konferencia-ülés tartása esetén a tagok dönthetnek az ülésen való részvételük módjáról. Abban az esetben ha a tag személyesen kíván részt venni az ülésen, akkor ezen szándékát köteles a meghívó kézhezvételétől számított 5 napon belül írásban – különösen posta vagy elektronikus úton, illetve faxon – közölni az egyesület elnökével. Amennyiben a tag a meghívó kézhezvételétől számított 5 napon belül nem nyilatkozik, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján kíván részt venni.

Konferencia-ülés tartása esetén a meghívónak az általános tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell ezen tény feltüntetését.

A Konferencia-ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt venni kívánó tagok személyének azonosításának módját, a szavazást, a szavazás eredményének megállapításának módját az ülés határozatában rendezi.

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy az ülés elektronikus hírközlő eszköz útján lett megtartva.

(9) A személyes részvétellel megtartott elnökségi ülésen jelenléti ívet és feljegyzést kell készíteni. A személyes részvétel nélkül megtartott ülésekre a személyes részvétel esetén előírtakkal megegyező írásbeli feljegyzés-készítési kötelezettség vonatkozik, a határozatokat a következő elnökségi ülésen ismertetni kell. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint sorszámozva a hozott határozatokat. A feljegyzést az ülés levezető elnöke írja alá.

(10) A feljegyzésnek az egyesület irattárában való megőrzéséről, a betekintés lehetőségének biztosításáról, valamint a határozatok nyilvánosságra hozataláról, illetőleg azoknak az érintett(ek) részére történő megküldéséről az elnök gondoskodik. A határozatokat 15 napon belül kell az érintettnek megküldeni.

Az elnökség tagjainak általános jogai és kötelezettségei

21. §

 

(1) Az elnökség tagjainak (ASZ. 12. § (2) bekezdés a) -c) pontok) általános jogai:

a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel;

b) észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban;

c) felvilágosítás kérése az egyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben;

d) javaslattétel közgyűlés, elnökségi ülés összehívására.

(2) Az elnökség tagjainak általános kötelezettségei:

a) megbízás alapján az egyesület képviselete;

b) az egyesület határozatainak betartása, végrehajtása;

c) kijelölés alapján folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival;

d) beszámolás az elnökségben vállalt egyéni feladatok végrehajtásáról.

(3) Az elnökségi tagság megszűnik:

a) a mandátum lejártával;

b) lemondással;

c) elhalálozással;

d) az egyesületből való kizárással;

e) ha a megválasztást követően bármely, jogszabályban előírt kizáró feltétel bekövetkezik.

(4) Az elnökség az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást megadni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnökség a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az elnökség megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

(5) Az elnökség minden páros hét szerdáján du. 14-16 óra között – lehetőleg előzetes bejelentés alapján – mindenki számára biztosítja a működésével kapcsolatosan keletkezett és nyilvánosságra hozható iratokba, valamint beszámolókba, a közhasznúsági jelentésbe való betekintési jogot, továbbá a működésével, tevékenységével való megismerkedés lehetőségét.

 

Az elnök

22. §

 

(1) Az elnök az egyesület vezető tisztségviselője, aki

a) az egyesületet teljes körűen képviseli;

b) kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol, engedélyezi a kifizetéseket;

c) kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait;

d) szerződéseket, megállapodásokat köt;

e) folyamatosan vezeti az egyesületi tagnyilvántartást;

f) vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet;

g) elnököl az egyesület közgyűlésein és elnökségi ülésein;

h) ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat;

g) ellátja az egyesület napi levelezésének bonyolítását.

(2) Az elnök tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az elnök képviseleti- vagy egyéb hatáskörét, meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség más tagjára is átruházhatja.

(4) A határozatok tárában fel kell tüntetni a döntésre jogosult szerv (közgyűlés, elnökség) döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (amennyiben lehetséges személyét).

 

Az elnökségi tag

24. §

 

(1) Az elnökségi tag:

a) részt vesz az elnökség munkájában, segíti annak eredményes működését;

b) az elnökkel egyeztetve ellátja a feladatköre szerinti állandó-, továbbá a közgyűlés és az elnökség által reá bízott eseti feladatokat;

c) gondoskodik különöse:

- az egyesület infrastruktúrájának kialakításáról, fenntartásáról és fejlesztéséről,

- felszerelések, eszközök beszerzéséről,

- a közgyűlések és értekezletek technikai lebonyolításáról.

(2) A megbízott elnökségi tag, aki akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt.

(3) Az elnökségi tag tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

A bizottságok

25. §

 

(1) Az egyesület elnöksége egyes feladatok ellátására bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok vezetőit és tagjait az elnökség legfeljebb mandátumának időtartamára választja.

(3) A bizottságok feladatait és hatáskörét, továbbá működésük szabályait szabályzatban kell meghatározni.

A szakosztályok

26. §

 

(1) Az elnökség az egyesület által működtetett sportág(ak)ban/szakág(ak)ban egy-egy eseti szakosztályt hozhat létre.

(2) A szakosztály tevékenységét a szakosztályi tagok által megválasztott és az elnökség által jóváhagyott szakosztály vezető irányítja a közgyűlés és az elnökség határozatai, továbbá az egyesület és az országos sportági szakszövetség szabályzatai alapján.

(3) A szakosztály feladata:

a) az egyesület céljai megvalósításának elősegítése;

b) a sportághoz (szakághoz) tartozó tagok tevékenységének szervezése, a versenyeken, sporteseményeken egyénileg, illetőleg csapatként történő részvételük elősegítése, tevékenységük fejlesztése, versenyek, sportesemények lebonyolítása;

c) a sportág (szakág) utánpótlás nevelésének megszervezése, az oktatások megszervezése;

d) közreműködés az ifjúsági és szabadidősporttal összefüggő feladatok ellátásában;

e) az elnökség által meghatározott keretek között gazdasági feladatok ellátása, gazdálkodás a szakosztályra bízott egyesületi vagyonnal;

f) a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

(4) A szakosztály vezetősége köteles az egyesület elnökét, illetve az általa megbízott személyt a szakosztály tevékenységéről rendszeresen tájékoztatni, és az elnökségnek legalább évente egy alkalommal beszámolni.

(5) A szakosztályok felépítésének és működésének szabályait szabályzatban kell meghatározni.

(6) Az szakosztályvezető tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(7) Az egyesületben az alábbi állandó szakosztályok működnek:

  • Asztalitenisz szakosztály

  • Kerékpáros szakosztály

  • Labdarugó szakosztály

  • Lábtenisz szakosztály

  • Női kézilabda szakosztály

  • Természetjáró szakosztály

  • Vizi-túra szakosztály

A Felügyelő Bizottság

27. §

 

(1) Az egyesület jogszerű és célszerű működését és gazdálkodását a közgyűlés által választott Felügyelő Bizottság ellenőrzi.

(2) A Felügyelő Bizottság tagjaira, a bizottsági tagság keletkezésére és megszűnésére ugyanazok a szabályok irányadóak, amelyeket az ASZ. az egyesületi tisztségviselőkkel kapcsolatban ír elő.

(3) A Felügyelő Bizottság létszáma három fő. Amennyiben a Felügyelő Bizottság létszáma 2 fő alá csökken, úgy a létszám helyreállítására közgyűlést kell összehívni.

(4) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(5) A könyvelési módnak megfelelő éves zárást a Felügyelő Bizottság elnöke ellenjegyzi.

(6) A Felügyelő Bizottság az éves ellenőrzésről készült jelentését a rendes közgyűlésnek köteles benyújtani.

(7) A Felügyelő Bizottság tagjait az elnökségi ülésekről, valamint a távollétükben meghozott valamennyi határozatról és döntésről értesíteni kell.

(8) A Felügyelő Bizottság köteles az elnökséget, illetve szükség esetén a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség, vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(9) A Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – az elnökséget, illetve szükség esetén a közgyűlést össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség, illetve szükség szerint a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(10) Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az ügyészt, aki a törvényességi ellenőrzést ellátó szerv.

(11) A Felügyelő Bizottság tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(12) A Felügyelő Bizottság évente legalább egy alkalommal tart ülést, üléseit a bizottsági elnök hívja össze – a napirend megjelölésével - és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha a bizottsági elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

(13) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait a jelen lévő tagok több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza.

(14) A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A közgyűlésre, az elnökségre és a felügyelő bizottságra vonatkozó közös és egyéb szabályok

28. §

 

(1) A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. E rendelkezés alkalmazásában nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be);

b) az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy

c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(3) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(4) Az elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság tagja, illetve az annak jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt, illetve arra jelölték.

(5) ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejáratát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralevő időtartamára szól

Titkárság

29. §

 

(1) Az egyesület adminisztratív, gazdálkodási, szervezési és egyéb feladatainak ellátására titkárságot (irodát) hozhat létre. A titkárság részletes feladataira, az adminisztráció felépítésére és működésére vonatkozó szabályokat az elnökség szabályzatban állapíthatja meg.

(2) A titkárságot a megbízott titkárságvezető vezeti.

(3) A titkárságvezető tevékenységét munkaviszony keretében, megbízási jogviszonyban vagy társadalmi megbízatásként is elláthatja, az elnökség tagjává azonban csak akkor választható, ha tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(4) A titkárság tagjai tevékenységüket munkaviszony keretében, megbízási jogviszonyban vagy társadalmi megbízatásként is elláthatják.

(5) A titkárság működését az elnök/ akadályoztatása esetén az elnök által megbízott elnökségi tag felügyeli.

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

 

A költségvetés

30. §

 

(1) Az egyesület a közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) Az egyesület bevételei:

a) tagdíj;

b) adomány;

c) költségvetési támogatás, az Európai Unió forrásaiból származó támogatást és a személyi jövedelemadó kiutalt összegét is ideértve;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) közhasznú tevékenység folytatásából származó, illetőleg ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

f) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel, bérleti díj;

g) befektetési tevékenységből származó bevétel;

h) egyéb bevétel.

(3) Az egyesület vagyona készpénzből, ingatlan és ingó vagyonból és egyéb vagyoni értékű jogokból állhat.

(4) Az egyesület költségei:

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

c) a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), bevételarányosan megosztva;

e) egyéb költség.

(5) Az egyesület gazdálkodásának részletes szabályait szabályzatban kell meghatározni.

VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Bankszámla feletti rendelkezés

31. §

(1) Banki ügyletek esetén az elnök, és a közgyűlés alapján az aláírási jogkörrel felruházott elnökségi tag aláírása szükséges.

(2) Első helyen az elnök jogosult aláírni.

(3) Második helyen az aláírási jogkörrel felruházott elnökségi tag jogosult aláírni.

Helytállás a jogi személy tartozásaiért

32. §

(1) Az egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, az egyesület tagja az egyesület tartozásaiért nem felel.

(2) Ha az egyesület tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni.

Az Egyesület megszűnése

33. §

(1) Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) a tagok kimondják megszűnését;

b) az arra jogosult szerv megszünteti;

c) az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

d) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

(2) Az egyesület megszűnése esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a vagyonának felhasználásáról saját közgyűlése rendelkezik.

(3) Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

(4) Az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával a Sporttörvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy az Egyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

Honlapon történő közzététel

34.§

 

(1)Az Egyesület honlapján – melynek címe: http://www.unileversport.hu – az alábbi információkat kell közzétenni:

  • A közgyűlési határozatokat és az azokkal elfogadott, jogszabályi előírás alapján nyilvánosságra hozandó dokumentumokat;

  • az Egyesület alapdokumentumait (pl. alapszabályát);

  • az előzetes értesítési időközre figyelemmel a közgyűlési és elnökségi ülések meghívóit;

  • a közgyűlés és az elnökség által meghozott döntéseket;

  • az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és azok igénybe vételének rendjét, lehetőségeit;

  • az egyesület elfogadott szakmai és számviteli beszámolóit, a mellékleteivel együtt (pl.: közhasznúsági melléklet).

Hatálybalépés

 

Ezt a – Fővárosi Törvényszék 14.Pk.62.890/1990/16. számú végzése alapján - módosított alapszabályt a sportegyesület közgyűlése fogadta el 2015.06.09 -én, és elfogadásától hatályos.

Budapest, 2015. június 09.

 

………………………………….

Mecsnóber Attila elnök

 

…………………………………. ………………………………….

Dikácz Attila                                 Sidó Katalin

elnökségi tag                                elnökségi tag

 

ZÁRADÉK

 

A Cnytv. 38.§ (2) bekezdés alapján, a Unilever Tömegsportegyesület képviseletében - Mecsnóber Attila elnök -

i g a z o l o m,

 

hogy a Unilever Tömegsportegyesület Alapszabályának – a Fővárosi Törvényszék 14.Pk.62.890/1990/16. számú végzése alapján módosított és - egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a közgyűlés által 2015. június 09.-én elfogadott alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalomnak.

 

Az Alapszabály felülvizsgálatára és átdolgozására az új Ptk. jogi személyekre, egyesületekre vonatkozó szabályaira, valamint a Civil tv. és a Stv. időközi változásaira tekintettel, a Civil tv. 75. § (5) bekezdése szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel érdekében, a Magyar Túrasport és Terepfutó Szövetség által kiadott alapszabály-minta felhasználásával került sor.

 

………………………….…………………….

az Unilever Tömegsportegyesület elnöke

 

* * * *

1. melléklet

Alapadatok 2. § (6)

Az egyesület jelvénye: Kör alakú, mely körben tartalmazza az egyesület teljes nevét, és alul az egyesület alapításának éve a közepén Magyarország térképe két kézfogó kézzel a hegyek és a folyó között. Kívül körben Magyarország nemzeti színe.

 

Alapadatok 2. § (7)

Az egyesület pecsétje: Fekvő téglalap alakú, mely tartalmazza az egyesület teljes nevét, valamint az egyesület székhelyét és adószámát.

Unilever Tömegsportegyesület
1151.Budapest, Énekes u. 3.
19458614-1-42

* * * * *

2. melléklet

Tagság országos sportági szakszövetségben

Az egyesület az alábbi országos sportági szakszövetség(ek) tagja:

  1. Magyar Természetjáró Szövetség
    Székhely: 1065.Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 31. II/3
    Belépés éve: 2012

     

  2. Budapesti Természetjáró Sport Szövetség
    Székhely: 1053.Budapest, Curia utca
    3. Belépés éve: 2012

* * * * *

 
 
elmúlt program - információ ...
 
új program - információ ...

Utolsó frissítés:

időjárás

Impresszum

 


Unilever Tömegsportegyesület: mobil: (+36) 30 585 2345 - E-mail: mecsnober.attila@gmail.com

 

Unilever
Tömegsport
Egyesület
- Híreink -

FKF ZRT.
Természetjáró
szakosztály
Északi - Fény
Természetjáró Egyesület
Első Budapesti
Darts Egyesület
Ászgárd SE.

1% lehetőség számunkra a 2016. évben,
amit megköszönünk a felajánlóknak:
305 339.- Ft

Unilever Tömegsport
 egyesület adószáma:
1 9 4 5 8 6 1 4 - 1 - 42

 

Kapcsolat felvétel