Aggteleki - túra

Túra megnevezése: Családos – de nem csak családosoknak szóló – kirándulás Aggtelekre, felszínen és a mélyben
Túra vezető: Mecsnóber Attila (Tel.: 305 2472/ vagy E-mail: mecsnober.attila@gmail.com
Túra időpontja: 2012.05.26-28 (szombat - vasárnap - hétfő)
Találkozó hely: 07:40 órakor Budapest, Újpest Városkapunál - Lorántffy Zsuzsanna sarok  - 12:00 - 13:00 Aggtelek Baradla szálló autóparkoló
Túra útvonal: Budapest -  Aggtelek - Budapest
Túra táv: 2 - 4 km
Túra szintemelkedés: 150 m
Túra időtartam: 2 - 3 óra menet idő
Túra nehézsége (1-10): 2
[Szálláshely: neve, típusa, paraméterei]: választás szerint itt látható
Jelentkezési határidő: 2012.04.28.
Utazás oda: 2012.05.26. - 07:45 autó / Az út hossza Aggtelekig kb. 3 óra – a gyerekek miatt 1 megállás legalább szükséges, így inkább 3,5-4 órával számolhatunk. Gyorsabb vezetők előnyben!
Utazás vissza: 2011.05.28. - 17:30 autó
Visszaérkezés: várható érkezésünk Budapestre (21:30 óra) az esti órákra tehető.
Költségek: árjegyzék szerint kb. 18 000 .- Ft a választott szállás amely magában foglalja az autós utazást, a barlangi belépőt, a túravezetést / Unilever Se. támogatással +
Részvételi feltételek: stabil mozgáskoordináció, - barlangtúrán résztvevők: zárt tértől való félelem hiánya, - jó kedv


Látnivalók:
A Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja, az aggteleki Baradla-barlang - a Világörökség része - a tudósok véleménye szerint egyike a Föld legnagyszerűbb földrajzi jelenségeinek. Magyarországi szakasza 19 kilométeres, földalatti patakkal, sziklacsarnokokkal, ámulatba ejtő nagyságú cseppkövekkel teli, sejtelmes mesevilág.

Létszám: Mindegyik tervezett túra, kirándulás kisgyermekek, kevésbé felkészült túrázók által is bejárható, (tavaly Eszti még nem volt 4 éves és simán végig tudott menni rajtuk!)

Programok:

1. nap:

A rönkházakat 12:00 - 13:00 óra időszakban átvehetjük, de a szállodai szobákat csak 15 óra után.
A rönkházakban a következő felszerelések találhatók: ágynemű,törülköző, a mini konyha a következőkkel van felszerelve: mikrohullámú sütő, hűtő, tányérok, evőeszközök, edények, vízforraló, kávéfőző ill. szendvicssütő.
A turistaházban csak az ágyneműt biztosítják, ide törülközőt is kell hozni!
Bepakoljuk a csomagokat az egyik rönkházba és ½ 2-kor irány Szlovákia, a Domica barlang. A barlangban rövid csónakázáson is részt veszünk, ha van víz a Styx patakban ;). http://www.ssj.sk/jaskyne/spristupnene/domica/prehliadkova-trasa
(a vezető kérése, hogy 14 órára már jegyvásárlással, egyéb szükségletekkel legyünk készen). A barlangban 10,2-11,4 C fok van! A túra hossza 60 perc, a táv 1180 m. A túra szintkülönbsége elenyésző, 3 - 7 m. A fogadóközpontban van még egy érdekes kiállítás is, melyet meg tudunk nézni.

A Domica-barlang a magyarországi Baradla-barlanggal különleges rendszert képeznek, amely két állam, Szlovákia és Magyarország területén fekszik. A túra alkalmával, amelynek igénybevétel esetén része a Styx-patakon való vonzó csónakázás is, a látogatók megtekinthetik a barlang számos cseppkőképződményét, amelyek közül kitűnik a Majko-dómban található Római-fürdő. Ezen kívül a barlang jelentős régészeti lelőhely is, itt találták az 5-6 ezer évvel ezelőtt, a csiszolt kőkorban (neolitikumban) élt ember számos kő- és csonteszközét, amelynek egy része a bejárati épületben tekinthető meg.A barlang gazdag cseppkőképződményei közül főleg a cseppkődobok és pajzsok, a mésztufagátak (Római fürdő, Plitvicei tavak), a hagyma alakú sztalaktitok és a pagodaszerű sztalagmitok jellegzetesek. A barlang léghőmérséklete 10,2 - 11,4 °C, relatív páratartalma 95 - 98 %.A Száraz-folyosóban (Suchá chodba) barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjait ásták ki. A Domica és Čertova diera (Ördög-lyuk) barlangokban eddig 16 denevérfajt azonosítottak. Legtöbbjük kereknyergű patkósorrú denevér (Rhinolophus euryale), amely Szlovákiában egyedülálló, 1000-2000-es csoportokba tömörül. Néhol vastag denevérürülék-réteget is találhatunk. A cseppkőanyagra gyakorolt oldó hatásuk által oldási üstök jönnek létre. A barlang apró gerinctelen állatai közül 44 ugróvillás fajt észleltek, amelyek közül legértékesebb az endemikus Arrhopalites slovacicus, igen ritka az Eukoenenia spelaea nevű álskorpió, a Typhloiulus sp. ikerszelvényes, a Niphargus tatrensis rákfaj és számos más szárazföldi és vízi fajok.

½ 3 - 3 körül végzünk ott, majd visszamegyünk a szállásra. A szobák elfoglalása után séta, játék Aggteleken a közelben, ¾ 5-re kell mennünk a Baradla jegypénztárához és 5 órától lesz a túravezetés ott.
Rövid-túra: http://anp.nemzetipark.gov.hu/baradla_barlang_rovidtura_aggteleki_nemzeti_park. A hőmérséklet 10,5-11 C fok, a túra hossza 1 óra a hangversenytermi zenehallgatással együtt.

A barlangtúra Aggteleken, az 50 m magas sziklafal tövében lévő bejárattól indul. Az 1000 m hosszú, kiépített, elektromos világítással ellátott barlangszakaszon az érdeklődők 1 órás földalatti sétát tehetnek. Az 1995-ben létesített pénztárépület kialakítása során a sziklafal előterét jelentősen átalakították. A tanúként megmaradt két kis halom feltételezhetően eredeti állapotban rejti magában az egykoron itt élt emberek tanyahelyének maradványait. A pénztártól távolabb eső domb sziklatömbjén emléktábla hirdeti, hogy 1828-ban Kossuth Lajos is meglátogatta a barlangot. A másik kiemelkedés oldalában a Világörökség címet megörökítő tábla látható, amit a karsztvidék egyik legszebb kőzetéből, az alsó-hegyi "tornanádaskai márványból" készítettek. A sziklafal is több emléktáblának ad helyet. A legrégebbi a "magyar orvosok és természetvizsgálók" 1867-as évből származó megemlékezése, felette található Petőfi Sándor 1845. évi látogatásának, mellettük Vass Imre munkásságának, s a kicsit lejjebb elhelyezett negyedik tábla a Vörös-tói áttörés sikerének állít emléket. A látogató a sziklafal tövében nyíló, egykoron igen szűk, mára már jelentősen kitágított bejáraton át jut a barlangba, ahol széles lépcsősor vezet le a Csontház-terembe. A jobbra látható oldalág csontleleteiről már Raisz Keresztély is tudósított (1807), de azokat hosszú ideig a tatár- vagy a törökdúlás alatt idemenekült és éhen halt emberek, vagy a rablók által idevonszolt áldozatok maradványainak tekintették. Nyáry Jenő 1876-77. évi ásatása során itt talált tizenhárom emberi csontvázat, a melléjük helyezett eszközleletekkel és növényi magvakkal. Az út a jobbról érkező Acheron-patak mellett halad tovább, melynek medre sajnos ma már az év nagy részében száraz, legfeljebb csak a nyirkos iszap utal az időszakos vízfolyásra. A túra következő állomása a Teknősbéka-terem, melynek bejáratánál egy hatalmas sima felületű kőtömb (Ország tábla) koromtól fekete lapja régmúlt idők látogatóinak nevét rejti. Ebben a teremben láthatóak először jelentősebb cseppkőképződmények, amelyeket az ember képzeletszülte hasonlóság alapján nevezett el. Megfigyelhető a mennyezetről lelógó kitátott szájú Csuka, kicsit lejjebb két lelőtt Fácán, mellettük kiterjesztett szárnyú Sas egy hatalmas Teknős páncélján állva, s felettük a Szószék és az Anyósnyelv cseppkő képében. A múlt században az aggteleki fiatalok mulattak itt, ma pedig könnyű- és komolyzenei koncerteknek ad helyet. Egyre gyakrabban fogadnak itt örök hűséget egymásnak a házasulandók. A terem hangvezető képességét, a cseppkövek alkotta természetes díszletek szépségét a látogatók hang- és fényjáték segítségével ismerhetik meg. A betonnal borított nézőtér és a színpad között jobbra sötétlő alagúton át érkezik a Domica-barlang felől a Styx-patak vize. A barlang ezen oldalága csak barlangkutatók számára járható, de áradások idején, amikor a víz egyes szakaszokon a mennyezetig ér, még ők sem tudják megközelíteni a két barlangot elválasztó, az országhatárt jelölő vasrácsot. A Hangverseny-teremből lépcsősor vezet a magasban fekvő Fekete-terembe, amely nevét a koromtól elszíneződött cseppköveiről kapta. Az ásatások bizonyították, hogy elődeink ezt a termet szívesen használták lakhelyül. Itt néhány érdekes cseppkőalakzat látható: a 13 m átmérőjű Óriás-oszlop, amit régebben Nagyoltárnak neveztek, mellette a Fülesbagoly, előtte a Szénaboglya, odébb a Mikulás, majd a Bagolyvár, a mennyezeten az Óriáslábnyom nevű képződmény. Balra a Denevér-ág felszínre vezető járata indul, mely nevét a mennyezetről egykoron tömegesen csüngő denevérekről kapta. Jobbra indul a Róka-ág nevű oldaljárat melyben 1958-ban dr. Dudich Endre professzor barlangbiológiai kutatóállomást hozott létre. Dudich munkásságának a falon látható tábla állít emléket. Továbbhaladva, a Fekete-terem lábát érintve, egy 1968-ban mesterségesen kitágított alagúton át a Tükör-terembe jut a látogató, ahol csapadékos időben, a cseppkövekben gazdag mennyezet teljes pompájával tükröződik a vízben. A viszonylag szűk folyosó néhány méter után hatalmas alagúttá tágul. Itt egyesül a két alvilági patak, az Acheron és a Styx vize. Jobbra a gátak közé szorított egykori Csónakázó-tó iszapos medre húzódik. Balra a hatalmas Hangverseny-terem tűnik fel. A Denevér-ág kezdeténél jobbra egy mesterséges áttörés vezet a Tigris-terembe, ahol a névadó cseppkőlefolyás jobbra a mennyezetről tekint le. A karcsú, szép cseppkövek közül kiemelkedik a Széchenyi emlékoszlop, a Búsuló juhász, a Medvebocs, az Ősember és a Gyémántpalota nevű képződmény. Régebben a látogatók a Hangverseny-teremből a Styx-patak mentén haladtak tovább, s itt az említett cseppkövek mögött érkeztek a terembe. Miután a patak áradása gyakran lehetetlenné tette a látogatást, elkészítették a ma használatos áttörést. A terem falán a triász kor idején élt élőlények mészvázainak maradványai: mészalga, csigaház, tengeri liliom, valamint egy ammonitesz ház tanulmányozható. Egy alacsony járat után az Oszlopok csarnokában nevéhez méltóan hatalmas oszloperdő fogadja a látogatót. Jobbra a Tizenhárom aradi vértanú emlékoszlopai sorakoznak, az út bal oldalán a Fejfa és Petőfi koporsója láthatók. Továbbhaladva a Templomi orgona, az Egri minaret, a Fenyves erdő, a Rokokó ruhás nő, az Elefántfej és a Kínai pagodák cseppkőváltozatát csodálhatja az érdeklődő, míg a lépcsőkön és a hatalmas betonhídon feljut a terem legmagasabb pontjára, a Kilátóra. Ott a Xilofon áll cseppkőalakban, melynek lécei az ütögetések következtében jelentősen megsérültek. A további, 1960-ban megnyitott járat érinti az Éléskamra nevű kis termet, ahol a cseppkövek úgy lógnak a falon, mint a Kolbász és a Szalonna a kamrában, majd a szűk Tordai-hasadék vezet a Díszterembe. A balra induló folyosó a Kis-Baradla víznyelő járata, mely régebben kijáratként üzemelt, de tekintettel arra, hogy az év egy részében e szakasz víz alá kerül, 1967-ben megszüntették. Ugyanakkor a túraútvonalhoz kapcsolták az utolsó állomást jelentő Csipke-termet és a felszínre vezető mesterséges tárót. A kijárattól jobbra alig 500 m-re a szlovák-magyar határ húzódik, a balra kanyarodó járda pedig a bejárati sziklafalhoz vezet vissza.

Este szabad program, pihenés - vacsorázási lehetőség a szállás melletti étteremben vagy a Hotel Cseppkő Éttermében. A vasárnapi és hétfői programokat majd szombaton este még egyszer átbeszéljük.

2. nap:
Ébredés után reggeli egyénileg, majd ¾ 10-re autóval elmegyünk a Vörös-tói Fogadóközpontba. Ez kb. 5-8 perc autóval a szálláshelytől. Délelőtt 10 órakor indul a barlangtúránk innen. A barlang hőmérséklete: 10,5-11,0 C fok, a relatív páratartalom: 95-100%. A túra hossza kb. 2 óra.

A felszínről az 1890-ben létesített, 50m szintkülönbségű meredek tárón át lépcsőn érhető el a mélyben húzódó kiépített főágba, ahol a látogató betonjárdán, lépcsőkön haladva, villanyvilágítás mellett tekintheti meg a barlangot. Jellege itt jelentősen eltér az aggteleki szakasztól. A kanyargó folyosók keskenyebbek, alacsonyabbak, a cseppkövek színvilágát a fénylő fehér, a ragyogó sárga, vörös és a barna határozza meg, s nem borítja őket a fáklyafüst fekete korma. A főágban jobbra elindulva az út a majdnem végig száraz kavicsos patakmeder mellett vezet. A falakat gazdagon borítják a kisebb-nagyobb, változó formájú cseppkőképződmények, s a folyosót formás cseppkőoszlopok, álló- és függő cseppkövek törik meg. Közülük legjelentősebbek a Halszárító, a Világítótorony, a Szomorú-fűz, a Noé-bárkája és az Anya gyermekével nevet viselő alakzatok. Kiemelkedő szépségű a fehéren csillogó Alabástrom szobor, mellette a mennyezetről lecsüngő függőcseppkő, a Polip. Néhány métert tovább haladva a járat bal oldali falában egy 235 millió évvel ezelőtt élt tengeri liliom maradványa látható. A következő kanyarulatban az Apolló-terem karcsú oszlopai s az Egri nagyorgona színes cseppkőbordázata hívja fel magára a figyelmet, majd az Olajfák hegye és a Cseppkőkápolna következik. Az Eszkimó kunyhónak nevezett képződményt elhagyva jobbra a 108 m hosszú Arany utca nevű oldalág csatlakozik be, majd néhány méter után az út ketté ágazik.A jobbra felfelé induló lépcsősor nemcsak a barlang, de hazánk legnagyobb álló cseppkövéhez, a Csillagvizsgálóhoz vezet. http://anp.nemzetipark.gov.hu/baradla_barlang_vorosto_aggteleki_nemzeti_park A lenyűgöző látványt nyújtó, 19 m magas, felfelé keskenyedő, cseppkőkápolnákkal díszített cseppkőtorony tetejét fodros cseppkőgömb zárja le. A képződményt megkerülve a lépcsősor visszavezet a főágba, ahol balra a Török város, jobbra pedig a képeslapokról, különböző kiadványokból jól ismert Sárkányfej csodálható meg. Követve a kanyargó utat, a Sárkány-barlang után a Papagáj karcsú oszlopát tekintheti meg a látogató. Az út egy kidőlt cseppkőoszlopon (Kidőlt fatörzs), majd a magasból lecseppenő vizek formázta Csipkéskút mellett halad tovább, néhány méter után pedig a Hárfa cseppkőhúrjai nyújtanak egyedülálló látványt. Az utat egy Gőzmozdonyra hasonlító, szintén kidőlt oszlop szűkíti le. Ezután a folyosó kitágul, s balra a mélyben hatalmas kőtömbök között a barlang utolsó, időszakosan aktív víznyelője, az Óriástermi-víznyelő látható. A mélybe távozó víz a Rövid-Alsó -barlangon át a Tengerszem-tónál fakadó Jósva-források Táró-forrásában jut a felszínre. A nyelő törmelékében a barlangkutatók 35 m mélységbe hatoltak le, de a továbbhaladást omladék akadályozza meg. Szemben lépcsősor vezet a 120 m hosszú, átlag 38 m széles és 27 m magas Óriások termébe. Az egymás felett elhelyezkedő járatok beszakadásával keletkezett hatalmas csarnok méretével, cseppköveinek sokaságával és változatosságával lenyűgöző látványt nyújt, melynek hatását zene és fényjáték növeli. A vezetők a 8 m magas Korinthoszi oszlopnál megállva mutatják meg a leglátványosabb képződményeket, a Zeppelint, a Zátonyra futott hajót, a Várbástyát az ágyúcsövekkel, a Pisai ferdetornyot, a Kínai pagodát, a Színházi nagyfüggönyt, a Sorompót, valamint egy szép cseppkőmedencét, az Ősember kútját. A teremből egy szűk, lefelé vezető járat lépcsői a viszonylag kopár Ferde-terembe visznek, majd tovább a Pókhálós mennyezettel díszített Színházterem (Színpad) következik. Idáig jutott el Vass Imre 1825-ben. Bár sejtette a továbbvezető utat, azt csak majd 100 év múlva Kaffka Péter találta meg. A róla elnevezett mesterséges áttörés a barlang utolsó cseppkődíszes termébe, az ugyancsak az ő nevét viselő Kaffka-terembe vezet. Balra látható az Atlasz oszlopa, melynek hófehér ragyogását a világítás hatására kialakult zöld lámpaflóra korábban beszennyezte. Vele szemben a Hentesüzlet cseppkövei, majd a hídon áthaladva a Krokodilszáj, végül a Búbos kemence és felette a Medúza érdekes képződménye helyezkedik el. A lefelé vezető út mellett álló képződmény a Cseppkő ország határköve nevet viseli. Ezután a cseppkövek elmaradnak, a kőzet láthatóan megváltozik. A sötétszürke színű gutensteini mészkőben kialakult Vetődéses-terem legnagyobb látványossága a jobb oldal hatalmas sima falfelülete, az egykori hegységképző erők hatására bekövetkezett kőzetmozgás csúszófelülete. Jobbra a barlangrendszer jelenleg nem működő víznyelője, majd a rövid Raisz-ág szűk nyílása és a balról induló Labirintus oldaljáratok érintése után mintegy 120 m hosszú táró vezet a jósvafői Tengerszem-szálló melletti kijárathoz.

A barlangtúra után kis pihenő lesz a jósvafői kijáratnál, ajándékbolt megtekintése, az hozott ebéd elköltése. Ezután elindulunk vissza a Vörös-tói fogadóközponthoz a Baradla-tanösvényen. Útközben megnézzük a Tengerszem-tavat, a Vörös-tavat, a Medve-sziklákat. Ez nagyjából 2 km-es távolság, a szint le 70m, fel 150m. Van lehetőség arra is, hogy a Nemzeti Park vigyen vissza minket kisbusszal – aki nem szeretne gyalog visszamenni, annak ezt előre kell jelezni. Rossz idő esetén is ezt fogjuk igénybe venni. Ezután még rövid kitérőt teszünk Szinpetribe. Itt, a Vízimalomban (Dózsa Gy. út 100. – 06-30-2912219, K-V: 10-17) tekinthető meg a világ legnagyobb könyve. A Guinness rekord könyv súlya 1420 kilogramm, ami a nagyságát illeti: 4,18 x 3,77 méteres, 346 oldalas. A bőrkötéses könyv a környék – vagyis az Aggteleki Nemzeti Park – páratlan természeti kincseit mutatja be. Az óriás könyv ötletgazdája Varga Béla és fia, Varga Gábor. Az igen vaskos kötet címe Törékeny Természeti Örökségünk. A könyvön kívül még megtekinthető a Guttenberg-nyomda, a Papírmúzeum és a malom is. Belépő 500,-HUF/fő. A látogatást leegyeztettem a tulajdonossal, 15 óra körül várnak Minket szeretettel, erre az időpontra mást nem fogadnak.
Innen autóval visszamegyünk Aggtelekre és ezután szabad program van. Látnivalók a környéken: Aggteleki-tó, tájház, Baradla-tető kilátóhely, Aggteleki-ördögszántás, Assisi Szent Ferenc-kápolna. Vacsorázni ezen az estén is a fenti éttermekben tudunk.

Este szabadprogram Aggteleken – játszótér, séta, társasjátékok.

3. nap:
reggeli és csomagolás után Jósvafőre megyünk. Innen gyalogtúrán vagy fogattal mennénk a Hucul-ménest megtekinteni, majd a visszaút során megnéznék a Vass Imre-barlangot.
A túra időtartama – a barlanglátogatással együtt – kb. 3 óra.  Szád-vári tanösvény
A várható költségekről az alábbi helyen kaptok infót: http://anp.nemzetipark.gov.hu/hucul-lovas-turisztikai-szolgaltatasok.
Nem kötelező a fogatozás, gyalog is el tudunk menni a méneshez és a barlanghoz is, szép program lehet így is.

Rossz időjárás esetére tartalékoljuk a következő lehetőséget: reggeli után elindulunk hazafelé, de nem az autópályán indulunk, hanem Ipolytarnóc felé vennénk az irányt. Ez kb. 1,5 óra Aggtelekről Budapest felé indulva (Szlovákián keresztül). Itt megnézhetjük az Ipolytarnóci Ősmaradványokat, a felújított kiállításokat, 4D mozit esetleg, a Tansövényeket http://osmaradvanyok.hu/index.php?p=hu_home.
Ha semmilyen szabadtéri programot nem tudunk csinálni hétfőn az időjárás miatt, akkor reggeli után Miskolctapolcára megyünk a Barlangfürdőbe. http://www.barlangfurdo.hu/  Ne felejtsetek el emiatt fürdőruhát, fürdő felszerelést is csomagolni!!!


A túrák díjairól, a kapcsolódó kedvezményekről az alábbi honlapon tudtok információt kapni: http://anp.nemzetipark.gov.hu/turatipusok-belepojegy-arak ; http://www.ssj.sk/jaskyne/spristupnene/domica/cennik/.

Három féle szálláslehetőség van Aggteleken: a turistaszállás a barlang bejárata melle, az újonnan átadott összkomfortos rönkházak szintén ott, illetve a Hotel cseppkő 100 méterre onnan. Az lenne a kérésem, hogy akit érdekel és szeretne velünk jönni a túrára, a szállásfoglalás miatt jövő hét szerdáig (2012.04.25.) jelezzen vissza és jelölje meg, melyik szállástípusra szeretne helyet kérni. Az étkezés nincs benne a szállás árban! A szállás árakról a mellékletben olvashattok: szabad hely van még a turistaházban és a rönkházakban (korlátozottan). A Hotel Cseppkő aktuális árai itt érhetők el: http://aggtelek.eu/.

 Az utazás kérdése még nem tisztázott: vagy autóval vagy megfelelő létszámú jelentkezés esetén akár busszal is mehetnénk.

felszerelés: Elektromos világítóeszköz, koszolható meleg öltözet. Fontos a réteges öltözködés, amelynek ajánlott elemei a következők: hosszú ujjú aláöltözet (alsó és felső), túra zokni, polár pulóver, kabát . Tegyél be tartalék pulóvert, és az egyéb szükséges felszerelésedet WC papír, zsebkendő.

élelem: A hideg élelmet mindenki itthonról vigye, nem biztos, hogy Aggteleken találunk nyitva boltot (meg amúgy is ünnep lesz). Napközben a túrára célszerű itthonról néhány szendvicset, gyümölcsöt, a túra közbeni energia-utánpótlás biztosítására némi nassolnivalót (aszalt gyümölcs, keksz, csokoládé, müzli-szelet) hozni magaddal.

csomag: A májusi eső aranyat ér – tartja a mondás, az elmúlt napok alapján és az előrejelzések szerint változékony időre számíthatunk a hétvégén: legyen mindenkinél esőruha, esőkabát, ha kell esernyő, váltóruha. Ha van vízhatlan cipőtök, az is hozzátok el. Pár fokkal hűvösebb időt mondanak, a réteges öltözet az ajánlott. Célszerű kis hátizsákba pakolni a napi felszerelést, ételt, italt (szendvics, csoki, müzli szelet, termoszban meleg tea, víz, stb.).

Fontos! Ha a helyzet megkívánja, szeretnénk figyelmedet felhívni arra, hogy ajánlott az út teljes időtartamára érvényes utasbiztosítás, Kérjük, nézd meg, van-e érvényes utasbiztosításod!

jelentkezők: max. 28 fő / itt látható nyilatkozat ismerete és kitöltése kötelező

Tölgyesi Ági
Viola Zsolt
Viola Eszter
Viola Blanka
Viola Nóri
Mecsnóber Attila
Kulcsár Ilona
Veszprémi Pálné
Veszprémi Renáta
 
Horváth Szabina
Horváth Róbert
Klement Melinda
Zsoldos Daniella
 
Farkas Ildikó
Zámbó Balázs
Zámbó Fanni
Zámbó Bence
Zámbó Rozi
Bányai Ádám
Bányai Edit
Bányai Gergő
Bányai Áron
 
         

További program lehetőség:

 Betlér - Kaštieľna 6, 049 21 Betliar Vadászkastély
Tel.: +421-58-798 31 97, -94, -80, -18
Fax: +421-58-798 31 19
• A reneszánsz vadászkastély jelenleg egy múzeum otthona, ahol értékes bútor-, kép-, trófea- és könyvgyűjtemény található, a 15. - 19. századból származó több, mint 20 000 kötettel. A kastélyt gyönyörű angolkert veszi körül, mely 81 hektáros területével a legnagyobb gondozott parkok egyike Szlovákiában
Nyitva tartás:
• májustól októberig: Keddtől Vasárnapig: 8:00–16:30
• belépés óránként
• novembertől áprilisig: Keddtől Vasárnapig:
• belépés: 8:30, 11:00, 12:30, 14:00
egy kis programismertető

A Szepességi Vár - Spišský hrad, 053 04 Spišské Podhradie
Tel.: +421-53-454 13 36
• Első írásos emléke 1120-ból való. Négy hektárnyi alapterületével az egyik legnagyobb közép-európai várkomplexumok egyike. 1993 óta az UNESCO Világ- és Kulturális Örökségének része.
• Nyitva tartás:
• májustól októberig Hétfőtől Vasárnapig 9:00–18:00
• novembertől áprilisig hétfőtől vasárnapig, jó idő esetén belépés előzetes bejelentés esetén (a múzeum tárlatának bemutatása nélkül)
www.spisskyhrad.sk

Herľany - OÚ Herľany, tel.: +421-55-696 41 22
• Az azonos nevű községben található Európa egyetlen hideg vizes gejzírje, mely 450 m mélységből lövell 20-30 magas ásványvízoszlopot, kb. 32-34 órás intervallumban. A kitörés fél óráig tart. 1870-ben keletkezett, egy fürdő létesítéséhez szükséges ásványvíz megszerzésére irányuló fúrási munkálatok során. A községben szállás- és étkezési lehetőségek vannak.

Krasznahorka vára: hradkrasnahorka.sk

Jó tanács:  A barlangok hőmérséklete 12 Celsius-fok. (És sok-sok folyadék!!!!) legyen a hátizsákban melegítő (tea + forralt bor). A játék tovább folytatódik ...

Bármilyen egyéb a túrával kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolok. Üdvözlettel        Mecsnóber Attila.

E-mail :                  klikk-klikk !!