Duna menti és Vácrátót bicikli túra

Túra megnevezése: Zebegényből -} Vácrátóti Botanikus kertbe / bicikli túra
Túra vezető: Mecsnóber Attila (Tel.: 305 2472 / vagy E-mail: mecsnober.attila@gmail.com)
Túra időpontja: 2017 május 27. (Szombat)  előzetes megbeszélés szerint
Találkozó hely: 07:43 óra Újpest-Rákospalota vasútállomás a vonat 07:53 órakor indul
Túra útvonal: Budapest (Vonatozás 51 km)) - Zebegény  kerékpáros tekerés - Vác - Vácrátót, 18:47 óra (vonatozás 31 km) 19:42 óra Budapest
Túra táv: 31,7 km
Túra szintemelkedés: emelkedés: 276 m / süllyedés: 274 m
Túra időtartam: 6,5 óra (pihenőkkel :)
Túra nehézsége (1-10): 3
[Szálláshely: neve, típusa, paraméterei]: -
Jelentkezési határidő: 2017.05.12
Utazás oda: vasút
Utazás vissza: kerékpár - aki elfárad az vasút :)
Visszaérkezés: 19:42 óra
Költségek: utazási költségek: 1 120 .- Ft + 650 .- Ft + .- Ft botanikus kerti csoportos belépő:600.- Ft
Támogatás: Unilever SE. a tagok részére 1 000.- Ft/fő
Részvételi feltételek: életvidámság - biztonságos kerékpár - sárga megkülönböztető mellény


Részletek:

 

Túra indulási pontunk:

Zebegény

Szélesség:

N47° 47' 51.8598" / 47.7977387

Hosszúság:

E18° 44' 9.7008" / 18.7360281

Magasság: 157 m
Megye / ország: Komárom-Esztergom / Magyarország

 xx


1. Geocaching titokláda találhatósága: 2434. Zebegényi séta (GCzebi)

Szélesség N 47° 48,066'
Hosszúság E 18° 54,660
Magasság: 444 m
Megye/ország: Budapest
Geo láda típusa: Hagyományos geoláda

Jó tanács:

  • Legyen a hátizsákban minimum 2 liter folyadék tárolására alkalmas eszköz, ivóvíz, meleg tea, a hátizsákban pótgumi

  • Kérek minden résztvevőt, hogy a majdnem nyári időre való tekintettel öltözködjön és üzembiztos kerékpárral.

 

Vasúti oda utazás:

Választási lehetőség

indulási állomás

érkezési állomás

Indulás

Érkezés

Menetidő

Km

Ár

2017.05.27 Rákospalota - Újpest Zebegény 07:53 08:46 1:11 51 km 1 120 Ft

 

Vasúti vissza utazás ha elfáradtál, vagy valami közbe jött:

Választási lehetőség

indulási állomás

érkezési állomás

Indulás

Érkezés

Menetidő

Km

Ár

2017.05.27 Vácrátót Rákospalota - Újpest 18:47 19:03 1:02 31 km 650 Ft

 

A vonatról Zebegénynél  leszállunk és a Duna partjára a hajóállomásra térhetünk le, az első pihenőnk itt lesz:). A parton való ücsörgés után aztán mindenképp érdemes betérni Zebegénybe. Ehhez le kell térnünk egy kicsit a bringaútról, de megéri, mert a Dunakanyar ékszerdobozának tartott településnek külön hangulata van. A vasúti aluljárón áthaladva egy teljesen más világba csöppenünk, ahogy végiggurulunk a macskaköves főutcán, egészen a templomig. Zebegény életében nagy jelentőségű esemény volt az 1907-es esztendő, amikor a "Fiatalok csoportjá"-hoz tartozó friss építészdiplomás Kós Károly és Jánszky Béla kapott megbízást a falu templomának tervezésére. A berendezési tárgyak (oltár, szószék, padok, színes üvegablakok) is az építők elképzeléseit tükrözik. A tervezők, valamint a munkákba később bekapcsolódó Györgyi Dénes, és a gazdag belső díszítést készítő gödöllői iskola tanára, Kőrösfői-Kriesch Aladár és tanítványai együttesen, egy közös gondolat szellemében hozták létre a XX. századi magyar templomépítés egyedülálló alkotását. A templom megtekinthető a plébános Úrral előzetesen egyeztetve. (Kapás László plébános 2627 Zebegény, Árpád u. 7. Tel: 27/373-124).
Megéri egy kicsit bringával csatangolni a girbe-gurba, szövevényes utcácskákon és eljutni a Hajózástörténeti Múzeumba. A múzeum alapítója Farkas Vince hajóskapitány, aki több évtizedes gyűjtőmunkával és saját készítésű tárgyaival hozta létre az 1984. július 12-én Zebegényben (saját házában) megnyílt kiállítást. Farkas Vince rajongásig szerette a hajózást és minden útjáról igyekezett olyan emléktárgyakkal, kuriózumokkal visszatérni, amelyeket a bejárt helyszíneken, állomásokon (akár más kontinenseken) be tudott szerezni. Ezek lehettek akár magával a hajózással kapcsolatos szerszámok, tárgyak, festmények, stb.; akár a helyi jellegzetességeket tükröző relikviák, eszközök, díszek és sok más egyéb is. A gyűjtemény így végső soron teljes élettörténetét felöleli. A sok egyedi, Magyarországon nem, vagy csak nehezen megszerezhető tárgy mellé igyekezett továbbiakat fabrikálni. Remek kézügyessége révén hajómodellekkel és egyebekkel is bővült a múzeum tárháza. Később a látogatók és a hajózó közösség is sok mindennel hozzájárult a gyűjtemény bővüléséhez, a múzeum érdekesebbé tételéhez.
Aki pedig megéhezik, megszomjazik, azoknak érdemes betérniük a Mókus Sörözőbe, ahol az ízlés szerint elfogyasztott üdítő nedű mellett jófajta békebeli téliszalámis szendvicset és a hamburgert is haraphatunk, ha úgy tartja kedvünk. Édesebb szájúaknak pedig egyértelműen a Galéria Cukrászdát tudjuk ajánlani, érdemes azonban figyelni, hogy tíz körül nyitnak, és csak valamikor ezután érkezik meg a friss áru.

Ha elfáradunk, a kisvárosból vonattal visszautazhatunk Budapestre, ellenkező esetben tovább tekerhetünk Vácrátót felé:)

Miután újra kilyukadunk a bicikliútra és átszelünk Zebegény parti részére eső házai közötti szakaszon, majd elhagyjuk a település táblát, na, ekkor kezdődik a túra legszebb része. A Duna mindkét oldalán ekkor már hegyek között kanyarog az út alattunk egészen Nagymarosig (4,5 km). Érdemes több kisebb-nagyobb pihenőt beiktatni és csak nézni a tájat, elmerülni kicsit ebben a szépségben. Akár a párunkkal, akár a haverokkal, akár családdal és gyerekekkel megyünk, garantált, hogy ezen a szakaszon mindenkinek lesz majd néhány nagyon csendes pillanata, és tuti, hogy mindenki mutatni akar majd a másiknak valamit, amit észrevett, legyen az egy barlangbejárat, egy szárnyashajó, egy fa, vagy csak úgy az egész látvány önmagában. Utunk fiatal fákkal övezve, s kanyarokkal tarkítva vezet a 2-es úttal párhuzamosan haladó Beatrix királynő kerékpárúton. (Az elnevezés arra emlékeztet, hogy a térségi kerékpárút első terveinek elkészítését egy holland alapítvány támogatta.)

Nagymaros és a Visegrádi vár Nagymaroshoz közeledve már messziről feltűnik a szemközti oldalon található Visegrádi vár látványa és innentől ez is lesz az igazán meghatározó vizuális elem. Biztosak vagyunk benne, hogy aki fényképezővel érkezik a túrára, az 25-50 fotót csak a visegrádi várral a háttérben fog elkészíteni és ez így is van rendjén. Nagymarost már királyaink is kedvelték, Károly Róbert például gesztenyefákat ültettetett ide, melyeknek utódai ma is láthatók, sőt ebben az időben városi rangot is kapott a település. Kittenberger Kálmán, a neves Afrika-kutató és vadász is itt telepedett le, háza ma Vadászmúzeum. Szent Kereszt Plébániatemplom: A római katolikus templom tornya a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke. A templomot már az 1324-es kiváltságlevél is említi, védőszentje Szent Márton. Az eredetileg gótikus stílusú templomot többször átépítették.... A nagymarosi bringaút aztán a komphoz vezet, ahol az igazi nyaralós, üdülős hangulat foghat el mindenkit. Lángosos, kürtőskalácsos, sült kolbászos, sült halas helyek várnak itt ránk és egy hosszú strandszakasz. Persze Nagymaros sem pusztán a Duna-parti részből áll, itt is érdemes beljebb merészkedni egy kicsit a településen, körbetekergetni, és mondjuk betérni a különös hangulatú Édeske Cukrászdába.

Ha beteltünk már a látvánnyal és az élményekkel, akkor tovább is indulhatunk Kismaros, illetve a vele teljesen összenőtt Verőcére. Festői környezetben fekszik, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. Ezen a szakaszon is érdemes itt-ott kikanyarodni a Duna felé és elidőzni egy keveset a parton ücsörögve. Ha valaki pedig kihagyta az eddigi étkezési lehetőségeket, vagy egyszerűen csak újból megéhezett, annak könnyű szívvel tudjuk javasolni a Kismarosi kisvasút végállomásánál található Patak Vendéglőt, ahol húsevők, vegák egyaránt találhatnak maguknak kedvükre valót. A lakmározás után aztán el lehet dönteni, hogy folytatjuk-e az utat Verőcéig:)

Verőce egyik különlegessége az Ybl Miklós ötlete alapján készült, öt méter magas vízparti kőfal, ami az áradó Duna elleni védelemül szolgál. A kockakövekből kirakott fal és a széles, partra vezető kő lépcsősorok a kavicsos parttal együtt különleges hangulatot árasztanak. Látnivaló még a Katolikus templom és a Gorka Múzeum is.

Egy kisebb szakaszon ipari övezet következik, Vácot elérve a Duna-parti sétányon folytatódik az útvonal. Vácnál, hol a Duna túljut a Börzsöny és a Cserhát hegységen, és a folyóhoz lefutó dombok lábánál átkelésre is mód nyílik, kilenc évszázaddal ezelőtt város született. Korábban e vidék honfoglalók fejedelmi szálláshelye volt, majd első szent királyunk, István elhatározásából püspökség alakult itt. A püspökvár védelmében magyar és német város született, melynek polgárai élénk kereskedelmi és kézműves központot, jeles papjai messzire ható szellemi és művészeti centrumot teremtettek. Vác, bár Budapesthez közel van, ám – talán épp ezért – mégis kevesen ismerik. Pedig érdemes egy kicsit körbenézni itt, megcsodálni a hangulatos főteret, a barokk templomokat, a székesegyházat vagy hazánk egyetlen diadalívét a Váci Diadalívet, melyet Mária Terézia tiszteletére építettek a város polgárai. Első sétánkon a váci Székesegyházat látogatjuk meg. Először ismerkedjünk meg röviden az épülettel. A mai székesegyház építését az 1700-as években, Eszterházy Károly püspök javaslatára kezdték meg. Az eredeti tervek szerint a barokk stílusban, a római Szent Péter székesegyházhoz hasonló épület együttes épült volna, Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján. Migazzi Kristóf, Eszterházy Károly utóda egy olcsóbb kivitel mellett döntött, így az építkezés az olasz Canevale tervei alapján folytatódott. A már meglévő alapokra klasszicista un. forradalmi stílusban „megkomponált” székesegyház stílusában egyedülálló hazánkban. Az épületen elsősorban a klasszicizmus jegyei figyelhetők meg, de a főhomlokzat oszlopai és a lanterna a barokkot idézi. (A lanterna a kupola tetején látható kis torony, amelynek fő feladata a belső tér “ellátása” természetes fénnyel.) “A forradalmi építészet a 18. század második felében Franciaországból kiinduló klasszicista építészeti irányzat. Nevét a 20. század elején történt újrafelfedezésekor nem a politikai forradalomról, hanem képviselőinek újszerű, radikális elképzeléseiről kapta. Az irányzat képviselői gyökeresen szakítani igyekeztek a korábbi - elsősorban a barokk - építészeti hagyományokkal, s az új technikai vívmányok és tudományos eredmények alkalmazására törekedtek. Elvetették az épületfelületek geometriai tisztaságát megbontó szobrászati vagy építészeti díszítést, hatást az építészet saját eszközeivel - tér, tömeg - kívántak elérni. Zárt, tömbszerű épületeiket mértani testekből állították össze, s tiszta, áttekinthető belső térformálásra törekedtek.” forrás: mek.oszk.hu Az épület szépségéről nem érdemes vitát kezdeni. A forradalmi stílussal több, neves építészünk is megpróbálkozott, de az épületek csak tervrajzok formájában maradtak fenn. A székesegyház méretei a stílusától függetlenül igazán monumentálisak. A Konstantin téren található épület hossza több mint 70 méter, szélessége 34 méter. A torony, tetején kőkorláttal, 55 méter magas. Igazi látványosságot ígér a templom belső tere. A katolikus templomoktól eltérően meglepően világos szentély mintegy 5000 hívőnek biztosít helyet. A késő barokk stílusú freskók és a berendezés összhangban van a klasszicista, korinthoszi oszlopsorokkal és a régi székesegyház reneszánsz korlát elemeivel. Külön meg kell említeni a főoltár képét, amely Szűz Mária látogatását ábrázolja Szent Erzsébetnél és a kupola Szent Háromságot bemutató freskóját. A képek a híres művész, a hazai rokokó festészet legjelentősebb alkotójának, Franz Maulbertsch alkotásai.

A Március 15. tér és környéke után tovább haladunk. Folyamatos tekeréssel Vácrátótra érünk ahol megtekinthetjük a védett Pesace - oltárképet a R.k. templomban (1727), majd a vízimalmot ( XVIII.sz.) Vácrátóti Botanikus kertbe érve gyönyörködhetünk a Természetvédelmi terület növényritkaságaiban. A botanikus kert alapjául szolgáló parkot Vigyázó Sándor építette aki úgy rendelkezett Ferenc fiának, hogy az halála után hatalmas vagyonát a Tudományos Akadémiára hagyja. A kertet Jámbor Vilmossal a múlt század második felének legjobb magyar kerttervezőjével tervez-tették meg, aki sok más létesítménye mellett a Margitsziget parkosítását is végezte. A kert a korabeli romantikus angolpark stílusban épült meg. Az átfolyó patakot, hatalmas földmunkával tórendszerré építették ki, zuhogókkal, vízeséssel, a kikerülő földel pedig a terep egyenetlenségeit kihasználva domborzatot alakítottak ki. Az akkori kertépítési stílusnak megfelelően több romantikus kelléket is kiépítettek, amelyek közül a “ zenélő” vízimalom, szigeti gótikus kolostorrom, sziklákból épített alagút, vízesés ma is meg vannak és látványosságként szolgálnak. 1954-tol kezdték meg önálló akadémiai botanikus kerté való kifejlesztését. 1957-ben került megépítésre egy komoly üvegház, amelyet folyamatosan bővítenek és korszerűsítenek. Ma az MTA Botanikai Kutató Intézet botanikus kertje 12.000 taxonból áll, rendszertani gyűjteménnyel valamint a magyar flóra gén alaptartalék - gyűjteményével. A látogatók számára 1961-ben nyittatott meg.

A kert megtekintése után laza tekerés a vasútállomásra és irány Budapest a kiinduló pontunk

Jelentkezők:



és a többiek ...
 

 

Bármilyen egyéb a túrával kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolok. Üdvözlettel        Mecsnóber Attila.

E-mail: klikk-klikk !!