Lejtős bicikli túra / 5. évfolyam

		Túra indulási pontunk:	Szob
		Szélesség:	N47° 48' 50.4" / 47.814
		Hosszúság:	E18° 52' 44.4" / 18.870
		Magasság:	118 m
		Megye / ország:	Pest / Magyarország
		Bicikli túránk:	részletes térképe
		A Dunakanyar több szempontból is nagyszerű helyszín a kerékpártúrákhoz. A Duna mentén minimális a szintkülönbség, és a panoráma mindig csodaszép a szomszéd partra. A tekerés közben megismerkedünk a környék néhány látnivalójával, nevezettességével, miközben megcsodálhatjuk a csodálatos Dunakanyar, szépségét. Az útvonal jobbára a Duna mellett halad, így gyakran élvezhetjük a folyam látványát, betekinthetünk a szigetek és az ártéri erdők élővilágába. A kerékpárút többször érinti a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét, ahol számos természeti látnivalóban gyönyörködhetünk. A természeti értékeken túl figyelmet érdemelnek a terület kulturális és történelmi emlékei is, így például Zebegényben a Szőnyi István emlékmúzeum, Verőcén a Gorka, Vácott a vármaradványok, a barokk templomok, a "Memento Mori" kriptakiállítás.
		1. Geocaching titokláda találhatósága: 2434. Zebegényi séta (GCzebi) Szélesség N 47° 48,066' Hosszúság E 18° 54,660 Magasság: 444 m Megye/ország: Budapest.6t Geo láda típusa: Hagyományos geoláda Jó tanács: Legyen a hátizsákban minimum 2 liter folyadék tárolására alkalmas eszköz, ivóvíz, meleg tea, a hátizsákban pótgumi Kérek minden résztvevőt, hogy a tavaszi időre való tekintettel öltözködjön és üzembiztos kerékpárral rendelkezzen.

Vasúti vissza utazás ha elfáradtál, vagy valami közbe jött:

A vonatról Szobnál leszállunk és a bicikli utat megtalálva indulunk túránkra első pihenőnk Zebegénynél lesz, a Duna partjára a hajóállomásra térhetünk le. A parton való ücsörgés után aztán mindenképp érdemes betérni Zebegénybe. Ehhez le kell térnünk egy kicsit a bringaútról, de megéri, mert a Dunakanyar ékszerdobozának tartott településnek külön hangulata van. A vasúti aluljárón áthaladva egy teljesen más világba csöppenünk, ahogy végiggurulunk a macskaköves főutcán, egészen a templomig. Zebegény életében nagy jelentőségű esemény volt az 1907-es esztendő, amikor a "Fiatalok csoportjá"-hoz tartozó friss építészdiplomás Kós Károly és Jánszky Béla kapott megbízást a falu templomának tervezésére. A berendezési tárgyak (oltár, szószék, padok, színes üvegablakok) is az építők elképzeléseit tükrözik. A tervezők, valamint a munkákba később bekapcsolódó Györgyi Dénes, és a gazdag belső díszítést készítő gödöllői iskola tanára, Kőrösfői-Kriesch Aladár és tanítványai együttesen, egy közös gondolat szellemében hozták létre a XX. századi magyar templomépítés egyedülálló alkotását. A templom megtekinthető a plébános Úrral előzetesen egyeztetve. (Kapás László plébános 2627 Zebegény, Árpád u. 7. Tel: 27/373-124).
Megéri egy kicsit bringával csatangolni a girbe-gurba, szövevényes utcácskákon és eljutni a Hajózástörténeti Múzeumba. A múzeum alapítója Farkas Vince hajóskapitány, aki több évtizedes gyűjtőmunkával és saját készítésű tárgyaival hozta létre az 1984. július 12-én Zebegényben (saját házában) megnyílt kiállítást. Farkas Vince rajongásig szerette a hajózást és minden útjáról igyekezett olyan emléktárgyakkal, kuriózumokkal visszatérni, amelyeket a bejárt helyszíneken, állomásokon (akár más kontinenseken) be tudott szerezni. Ezek lehettek akár magával a hajózással kapcsolatos szerszámok, tárgyak, festmények, stb.; akár a helyi jellegzetességeket tükröző relikviák, eszközök, díszek és sok más egyéb is. A gyűjtemény így végső soron teljes élettörténetét felöleli. A sok egyedi, Magyarországon nem, vagy csak nehezen megszerezhető tárgy mellé igyekezett továbbiakat fabrikálni. Remek kézügyessége révén hajómodellekkel és egyebekkel is bővült a múzeum tárháza. Később a látogatók és a hajózó közösség is sok mindennel hozzájárult a gyűjtemény bővüléséhez, a múzeum érdekesebbé tételéhez.
Aki pedig megéhezik, megszomjazik, azoknak érdemes betérniük a Mókus Sörözőbe, ahol az ízlés szerint elfogyasztott üdítő nedű mellett jófajta békebeli téliszalámis szendvicset és a hamburgert is haraphatunk, ha úgy tartja kedvünk. Édesebb szájúaknak pedig egyértelműen a Galéria Cukrászdát tudjuk ajánlani, érdemes azonban figyelni, hogy tíz körül nyitnak, és csak valamikor ezután érkezik meg a friss áru.

Ha elfáradunk, a kisvárosból vonattal visszautazhatunk Budapestre, ellenkező esetben tovább tekerhetünk Budapest felé.

Miután újra kilyukadunk a bicikliútra és átszelünk Zebegény parti részére eső házai közötti szakaszon, majd elhagyjuk a település táblát, na, ekkor kezdődik a túra legszebb része. A Duna mindkét oldalán ekkor már hegyek között kanyarog az út alattunk egészen Nagymarosig (4,5 km). Érdemes több kisebb-nagyobb pihenőt beiktatni és csak nézni a tájat, elmerülni kicsit ebben a szépségben. Akár a párunkkal, akár a haverokkal, akár családdal és gyerekekkel megyünk, garantált, hogy ezen a szakaszon mindenkinek lesz majd néhány nagyon csendes pillanata, és tuti, hogy mindenki mutatni akar majd a másiknak valamit, amit észrevett, legyen az egy barlangbejárat, egy szárnyashajó, egy fa, vagy csak úgy az egész látvány önmagában. Utunk fiatal fákkal övezve, s kanyarokkal tarkítva vezet a 2-es úttal párhuzamosan haladó Beatrix királynő kerékpárúton. (Az elnevezés arra emlékeztet, hogy a térségi kerékpárút első terveinek elkészítését egy holland alapítvány támogatta.)

Nagymaros és a Visegrádi vár Nagymaroshoz közeledve már messziről feltűnik a szemközti oldalon található Visegrádi vár látványa és innentől ez is lesz az igazán meghatározó vizuális elem. Biztosak vagyunk benne, hogy aki fényképezővel érkezik a túrára, az 25-50 fotót csak a visegrádi várral a háttérben fog elkészíteni és ez így is van rendjén. Nagymarost már királyaink is kedvelték, Károly Róbert például gesztenyefákat ültettetett ide, melyeknek utódai ma is láthatók, sőt ebben az időben városi rangot is kapott a település. Kittenberger Kálmán, a neves Afrika-kutató és vadász is itt telepedett le, háza ma Vadászmúzeum. Szent Kereszt Plébániatemplom: A római katolikus templom tornya a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke. A templomot már az 1324-es kiváltságlevél is említi, védőszentje Szent Márton. Az eredetileg gótikus stílusú templomot többször átépítették.... A nagymarosi bringaút aztán a komphoz vezet, ahol az igazi nyaralós, üdülős hangulat foghat el mindenkit. Lángosos, kürtőskalácsos, sült kolbászos, sült halas helyek várnak itt ránk és egy hosszú strandszakasz. Persze Nagymaros sem pusztán a Duna-parti részből áll, itt is érdemes beljebb merészkedni egy kicsit a településen, körbetekergetni, és mondjuk betérni a különös hangulatú Édeske Cukrászdába.

Ha beteltünk már a látvánnyal és az élményekkel, akkor tovább is indulhatunk Kismaros, illetve a vele teljesen összenőtt Verőcére. Festői környezetben fekszik, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. Ezen a szakaszon is érdemes itt-ott kikanyarodni a Duna felé és elidőzni egy keveset a parton ücsörögve. Ha valaki pedig kihagyta az eddigi étkezési lehetőségeket, vagy egyszerűen csak újból megéhezett, annak könnyű szívvel tudjuk javasolni a Kismarosi kisvasút végállomásánál található Patak Vendéglőt, ahol húsevők, vegák egyaránt találhatnak maguknak kedvükre valót.

A lakmározás után aztán el lehet dönteni, hogy folytatjuk-e az utat Verőcéig, esetleg Vácig, vagy nekivágunk és betekerünk a Börzsönybe, fel Szokolya felé a Királyrétig. Esetleg le is rakhatjuk a bringát és a kisvonattal (Királyréti Erdei Vasút) is felmehetünk a rétre (bár igazi bringásoknak ez valójában nem opció, családosoknak, romantikusoknak annál inkább).

Verőce egyik különlegessége az Ybl Miklós ötlete alapján készült, öt méter magas vízparti kőfal, ami az áradó Duna elleni védelemül szolgál. A kockakövekből kirakott fal és a széles, partra vezető kő lépcsősorok a kavicsos parttal együtt különleges hangulatot árasztanak. Látnivaló még a Katolikus templom és a Gorka Múzeum is.

Egy kisebb szakaszon ipari övezet következik, Vácot elérve a Duna-parti sétányon folytatódik az útvonal. Vácnál, hol a Duna túljut a Börzsöny és a Cserhát hegységen, és a folyóhoz lefutó dombok lábánál átkelésre is mód nyílik, kilenc évszázaddal ezelőtt város született. Korábban e vidék honfoglalók fejedelmi szálláshelye volt, majd első szent királyunk, István elhatározásából püspökség alakult itt. A püspökvár védelmében magyar és német város született, melynek polgárai élénk kereskedelmi és kézműves központot, jeles papjai messzire ható szellemi és művészeti centrumot teremtettek. Vác, bár Budapesthez közel van, ám – talán épp ezért – mégis kevesen ismerik. Pedig érdemes egy kicsit körbenézni itt, megcsodálni a hangulatos főteret, a barokk templomokat, a székesegyházat vagy hazánk egyetlen diadalívét a Váci Diadalívet, melyet Mária Terézia tiszteletére építettek a város polgárai. Első sétánkon a váci Székesegyházat látogatjuk meg. Először ismerkedjünk meg röviden az épülettel. A mai székesegyház építését az 1700-as években, Eszterházy Károly püspök javaslatára kezdték meg. Az eredeti tervek szerint a barokk stílusban, a római Szent Péter székesegyházhoz hasonló épület együttes épült volna, Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján. Migazzi Kristóf, Eszterházy Károly utóda egy olcsóbb kivitel mellett döntött, így az építkezés az olasz Canevale tervei alapján folytatódott. A már meglévő alapokra klasszicista un. forradalmi stílusban „megkomponált” székesegyház stílusában egyedülálló hazánkban. Az épületen elsősorban a klasszicizmus jegyei figyelhetők meg, de a főhomlokzat oszlopai és a lanterna a barokkot idézi. (A lanterna a kupola tetején látható kis torony, amelynek fő feladata a belső tér “ellátása” természetes fénnyel.) “A forradalmi építészet a 18. század második felében Franciaországból kiinduló klasszicista építészeti irányzat. Nevét a 20. század elején történt újrafelfedezésekor nem a politikai forradalomról, hanem képviselőinek újszerű, radikális elképzeléseiről kapta. Az irányzat képviselői gyökeresen szakítani igyekeztek a korábbi - elsősorban a barokk - építészeti hagyományokkal, s az új technikai vívmányok és tudományos eredmények alkalmazására törekedtek. Elvetették az épületfelületek geometriai tisztaságát megbontó szobrászati vagy építészeti díszítést, hatást az építészet saját eszközeivel - tér, tömeg - kívántak elérni. Zárt, tömbszerű épületeiket mértani testekből állították össze, s tiszta, áttekinthető belső térformálásra törekedtek.” forrás: mek.oszk.hu Az épület szépségéről nem érdemes vitát kezdeni. A forradalmi stílussal több, neves építészünk is megpróbálkozott, de az épületek csak tervrajzok formájában maradtak fenn. A székesegyház méretei a stílusától függetlenül igazán monumentálisak. A Konstantin téren található épület hossza több mint 70 méter, szélessége 34 méter. A torony, tetején kőkorláttal, 55 méter magas. Igazi látványosságot ígér a templom belső tere. A katolikus templomoktól eltérően meglepően világos szentély mintegy 5000 hívőnek biztosít helyet. A késő barokk stílusú freskók és a berendezés összhangban van a klasszicista, korinthoszi oszlopsorokkal és a régi székesegyház reneszánsz korlát elemeivel. Külön meg kell említeni a főoltár képét, amely Szűz Mária látogatását ábrázolja Szent Erzsébetnél és a kupola Szent Háromságot bemutató freskóját. A képek a híres művész, a hazai rokokó festészet legjelentősebb alkotójának, Franz Maulbertsch alkotásai.

A Március 15. tér és környéke után tovább haladunk Budapest felé útba ejtve az Ártéri Tanösvényt. A tanösvény Vác déli végén (a váci Liget mellett), a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó váci ártéri erdő területén található. A botanikai-zoológiai tanösvény a Duna folyót egykor végigkísérő ártéri erdők egyik maradványát mutatja be. Az erdő legszebb részeit gyakran borítja víz, ezért egy 510 méter hosszú, lábakon álló deszkaösvényt építettek ki a Göncöl Alapítvány önkéntesei. Ennek állapota jelenleg is kifogástalan. Magas vízállás esetén (a budapesti mércén 620 cm felett) a tanösvény száraz lábbal nem járható. A madármegfigyelést két leshely, a növények és állatok megismerését táblák segítik. Szakvezetés a Göncöl-házban kérhető, legalább két héttel az esedékes látogatás előtt. Nagyobb csoportok esetén a látogatást max. 20 fős csoportokban érdemes megtenni. A Szakáts-kerti tavak sűrűn körbe vannak nőve vízi növényekkel, a fák árnyékában földutakon és kis hidakon sétálgathatunk közöttük. Közben élvezhetjük a békakuruttyolást és a madárcsicsergést, igazi kis oázis.

Sződligetnél áttekerve a Sződ-Rákos patak hídján, egy kikötő mellett kerékpározunk el. A kerékpár úton haladva 3,5 km után elérjük a Felsőgödi árvízvédelmi töltést. Ezen 1,7 km-t pedálozunk, közben végig élvezhetjük a Duna látványát.

Később kisforgalmú utcákon (Kikelet u.- Napsugár u.- IV. Körf. u. - Kék Duna u.- Attila u. - Bocskai u.), kerékpáros táblák és aszfaltra festett jelek segítségével haladunk. Az útvonal árvízvédelmi töltésen, majd hangulatos erdőben kanyarog míg elérjük Göd házait. A kerékpárút jelenleg Göd déli határainál végződik, így az egész túra legnehezebb feladatát a Budapestre való bejutás jelenti vagy Dunakeszi-Gyártelepnél vonatra szállhatunk és pikk-pakkra megérkezünk kiinduló állomásunkra Rákospalota - Újpest vasútállomásra.

Jelentkezők:

Bármilyen egyéb a túrával kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolok. Üdvözlettel        Mecsnóber Attila.

E-mail: