Fehérvárcsurgói OKT09/50- túra 

 

		Túra indulási pontunk:	Fehérvárcsurgó
		Szélesség:	N 47° 17' 21,5" / 47.28931
		Hosszúság:	E 18° 15' 46,4" / 18.26291
		Magasság:	147 m
		Megye / ország:	Fejér / Magyarország
		A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb és legtisztább vízfolyása. A Bakony ezen része, tekintettel karsztos mészkőfelszínére, vízben szegény, a Gaja-patak azonban már akkor itt folyt, amikor még nem mészkő volt a felszínen. A dolomitból álló kőzettömeg folyamatosan emelkedik, miközben törések keletkeznek benne, így alakult ki a ma is látható, 4 km hosszú, meredek falú szurdokvölgy. A Gaja-patak Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Bakonynál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót, majd dél felé folytatja az útját, a Móri-vízzel, a Sárvízzel és a Séddel egyesülve egészen a Dunáig. A medre agyagos, vize barnássárgás színű. Növény- és állatvilág A szurdokvölgyben erősen párás a levegő, amely a buján tenyésző növényzet létrejöttét segíti. Egy-egy kanyarulatban kedvező napsütési helyzet alakul ki, ami szinte őserdei klímát teremt. A völgyből felfelé haladva védelmi rendeltetésű égerligetek, szurdokerdők, karsztbokor erdők között sziklagyep és lejtősztyepp található, melyeket a platókon a gazdasági rendeltetésű mészkedvelő és cseres-tölgyesek követnek. A területen komoly vadgazdálkodás is folyik, a vadaskertet még 1888-ban gróf Károlyi Gyula létesítette, 1977-ben a Mezőföldi Vadgazdaság felújította, ma a Vadex Zrt. kezeli. A nagyvadak – szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók és a Magyarországon kizárólag Fehérvárcsurgón élő szikaszarvasok – mellől nem hiányoznak az apróvadak sem, de a madárvilág is jelentős. A szurdok csendjében csodálatosan visszhangzik a kakukk kiáltása. Történelem A terület földrajzi fekvésénél fogva alkalmasnak bizonyult arra, hogy az embert az írott történelem előtti korban letelepedésre késztesse. A Gaja-völgy Krisztus előtt közel hatezer évvel ezelőtti neolitikum korából származó telepei jelzik a legkorábban megtelepültek nyomait. A krónikák híradásainak ismeretében a honfoglalás korában Árpád vezér törzsének szállásvidéke, táborhelye, majd a környék vadban gazdag erdeje és gyógyvize miatt a nemességre emelt királyi vadászok lakhelye volt. Az írások szerint Szent István királyunk is szívesen vadászott a környék erdeiben, ahová csónakkal érkezett Fehérvárról. A terület birtokosai folyton cserélődtek, a terület a Csákok, a Rozgonyi család, a Szapolyai család, I. Ferdinánd, a Nádasdyak, majd Hochburg János birtoka is volt, míg 1834-ben elzálogosítás, majd vásárlás útján a Károlyiak kezébe került. Látnivalók, programlehetőségek A Fehérvárcsurgói víztározó, a Gaja patak valamint a Vadaspark együttese rendkívüli látványosság minden olyan ember számára, aki kicsit is kedveli a természetet, a természetjárást vagy egyszerűen csak ki szeretne kapcsolódni. A látogatók megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát, természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről, és ezután még jön a többi ... 1. Geocaching titokláda találhatósága: 1779. Ősi zarándokhely és szoborpark, Bodajk (GCBOD) Szélesség N 47° 19,164' Hosszúság E 18° 14,230 Magasság: 174 m Megye/ország: Fejér Geo láda típusa: Hagyományos geoláda 2. Geocaching titokláda találhatósága: 4194. Károlyi-kilátó (CGKARK) Szélesség N 47° 18,659' Hosszúság E 18° 13,318 Magasság: 243m Megye/ország: Fejér Geo láda típusa: Hagyományos geoláda
		Jó tanács: Meleg ruha, mert délutánra lehűlhet a hőmérséklet, tehát így öltözködjünk: - Az aláöltözet melegen tartja a testet és kifelé vezeti az izzadtságot. - A 2 szigetelő (pl. vékonyabb és vastagabb polár) réteget kombinálhatjuk attól függően, hogy mennyire van melegünk vagy fázunk. - A külső héjkabát megvéd a szél és a csapadék ellen. - Bakancsunk ne ázzon át, legyen magas szárú. - Meleg túra zoknit viseljünk, vigyünk magunkkal tartalék zoknit is - A kamásli jó szolgálatot tehet magas hóban túrázás közben Legyen a hátizsákban minimum 1 liter folyadék tárolására alkalmas eszköz, ivóvíz, meleg tea.

Program : kirándulás, fényképezéssel egybekötve.

Fehérvárcsurgó a 81.sz. főútról 3 km-re található, Székesfehérvártól 16 km-re Győr felé. A falu legnagyobb nevezetessége a szépen helyreállított Károlyi-kastély, ami túránk első állomása. A kastélylátogatás után a falut Isztimér felé hagyjuk el, balra látjuk a Fehérvárcsurgói-víztárolót, 2 km-re jobbra lesz a nagy parkoló, Fehérvárcsurgói Vadaspark tábla mutatja az irányt.

A fehérvárcsurgói főkaputól az Országos Kék jelzésen, széles, kényelmes, tanösvény jellegű, tájékoztató táblákkal megtűzdelt földúton 10-15 perc alatt érünk el az ún. Központi területhez, ahol egy horgászásra is alkalmas tavat, büfét, fedett pihenőket, több tűzrakó helyet, asztalokat is találunk. Idilli hely a nagy tisztás a közeli, fenyővel borított dombokkal, szépen gondozott környékével, még egy kis játszóteret is építettek ide. A régió legtisztább vízfolyása a Gaja patak, medrét természetes formájában hagyták meg, évtizedekkel ezelőtt a környékbeli bányászat megszűntével a patak majdnem teljesen kiszáradt, szerencsére a karsztvizek felengedése következtében az utóbbi években forrásai újraéledtek, és a hazánk középhegységeiben ritkán látott bővizű meder méltán vált a régió egyik leglátogatottabb pontjává. Az erdei tótól távolodva egyre inkább szűkül a völgy, és megpillanthatjuk magát a kisebb folyó nagyságú patakot is, egy kis hídon átkelünk a másik partra, ott kanyarog a patakkal együtt jól jelzett utunk is. Hamarosan elérjük a szurdok egyik legromantikusabb pontját, az Ádám-Éva fát. Hajdanán két öreg tölgy állt itt a Gaja partján, a nagyobbikat Ádámnak, míg a kisebbet Évának hívták. A kisebbik fának ma már nyomát sem találjuk, Ádám fája évtizedekkel ezelőtt pedig egy tűzben semmisült meg, kidőlt maradványain előszeretettel mászkálnak a gyerekek. A kidőlt famatuzsálemtől tehetünk egy kitérőt a K∆ jelzésű, meredeken a hegynek felfelé tartó , korláttal védett ösvényen a szép kilátást nyújtó Vaskereszt melletti kiszögellésre. Innen utunk tovább követi a patak kanyarjait, kényelmes, ligetes erdőben haladva. A kétoldalt lévő sziklák egyre jobban közelítenek a patakhoz, pár méterrel feljebb, több kisebb barlangot, „likat” is megfigyelhetünk. A legenda szerint némelyikben betyárok húzták meg magukat, még a hírhedt Sobri Jóska nevét is viseli az egyik barlang. Hamarosan elérünk a szurdok végét jelző vadvédelmi kerítéshez, innen pár perc a bodajki műút, babakocsival érdemes itt már visszafordulni, a vállalkozóbb kedvűek egy alternatív útvonalon is visszatérhetnek a kiindulópont felé, feltéve, ha nem riadnak vissza egy kis kaptatótól, a jutalom a fel-felbukkanó gyönyörű panoráma, és egy kitűnő, hideg vizű forrás lesz. A kerítést elhagyva az Országos Kéktúra útvonalán folytatva utunkat, elérjük az ún. Varjúvár meglehetősen elhagyatott épületét, ami egykor oktatási épület volt, itt figyeljünk, mert jelzésünk éles jobb kanyart vesz, és az épület másik szélénél kezd felkapaszkodni a hegyhátra. A kissé izzasztó, sziklás emelkedőről néha felcsillan a kilátás a szurdokra, ill. Balinka házaira. Gyönyörű karsztos erdőben járunk, majd elérjük a Tájcentrum kapuját, ami előtt ágazik el balra a piros jelzés , mi jobbra a kék jelzésen maradunk. Az Országos Kék hamarosan átmegy a kerítés nyílásán, enyhén lejtve pár perc séta után elágazáshoz érünk, ahol elbúcsúzunk a balra élesen elkanyarodó Országos Kéktől és jobbra fordulunk a K+ jelzésű turistaútra, mely visszavezet a kerítésen belülre. Egy nagy bal kanyar után a kerítés mellett haladva hamarosan egy táblával is jelzett elágazásnál a K∆ út vezet ki a 2016-ban végre átadott, fémból épült Károlyi-kilátóhoz, ahonnan csodás panoráma tárul elénk az egész Gaja-szurdokkal, a távolban csillogó víztárolótól Balinkáig. Térjünk vissza a K+ jelzésű úthoz, tovább folytatva utunkat a kerítés mellett 10 perc múlva érjük el a balról becsatlakozó P sáv jelzésű utat, az előttünk lévő két széles út közül a bal oldalit választva 2 perc múlva kibukkanunk az Alba Regia forrásnál, régi nevén Haja-kútnál. Sajnos a régebben kitűnő vizű forrás mellett ott virít a nem ivóvíz tábla, így meg kell elégednünk a mosakodással és a pihenőpadokon való szusszanással. A forrástól több lehetőségünk van a túrát folytatni, a kék kereszten vissza tudunk jutni a szurdokhoz, a gyéren csorgadozó erecske völgyében, de folytathatjuk utunkat tovább a piros jelzésen is, egy nagy jobb, majd 5 perc múlva egy éles bal kanyar után egy tájékoztató tábláról tudunk informálódni a közelben talált kora vaskori halomsírokról. További alternatíva a K+ jelzésről balra leágazó P∆, mely szívet dobogtató, de rövid kaptatóval emelkedik ki a völgyből az, egy kilátást nyújtó kiszögellésen lévő Vasutas-pihenőhöz. Tovább, pár perc múlva csatlakozik be a P∆ a P jelzésű útba. A síroktól a piros jelzésű úton maradva, pár lépés után ismét találkozunk az Országos Kéktúrával, az elágazásnál a jobbra lefelé tartó utat válasszuk, az Öreg-hegy tisztásain keresztül vezető széles szekérúton szerpentinezünk le a völgy irányába. Miután balról elérjük a kerítést, figyeljünk, mert váratlanul balra, egy alig látható, vékony kis csapásra vált a Kéktúra. A Piroson maradva az Erdei tóhoz érünk vissza. A Kéktúra ösvénye létrán kel át a vadvédelmi kerítésen, majd fiatalos erdőben, néhol igencsak benőtt, de jól követhető csapáson tekergőzik tovább. Szerencsére ez a kellemetlen szakasz nem tart sokáig és szó szerint kibukkanunk egy hétvégi házak mellett vezető széles szekérútra, melyen jobbra fordulunk. Pár lépés és a jelzések jobbra elhagyják a civilizációt, majd néhol szép kilátást élvezve a víztárolóra hangulatos fenyvesben ereszkedünk le, majd egy nagyon benőtt részt leküzdve érünk ki az országútra. Jobbra fordulunk, átmegyünk a Gaja hídján és pár lépés után vissza is érünk kiindulási pontunkra, a Tájcentrum fehérvárcsurgói bejáratához

Kérlek benneteket, hogy a részvételi szándékot előre jelezzétek, hogy kire számítsunk a találkozásnál.

Bármilyen egyéb a túrával kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolok. Üdvözlettel        Mecsnóber Attila.