Magasság:

Odvaskő - gyalogtúra

Túra megnevezése: Téli körtúrák
Túra vezető: Mecsnóber Attila (Tel.: 305 2472 / vagy E-mail: mecsnober.attila@gmail.com
Túra időpontja: 2020.02.09 ( vasárnap).
szombaton
is lehet jönni előzetes megbeszélés szerint, a szállás Odvaskő Panzióban foglalása lehetséges...
Találkozó hely: vasárnap / 10:00 óra az Odvaskő Panzió és Étterem parkolóban.
Túra útvonal: Budapest - Odvaskő Panzió - Budapest
Túra táv: 14 km
Túra szintemelkedés: 100 m
Túra időtartam: 5 óra
Túra nehézsége (1-10): 4
[Szálláshely: neve, típusa, paraméterei]: Odvaskő Panzió és Étterem / 8427 Bakonybél, Pápai út.
Jelentkezési határidő: 2020.01.27 - aki nem autóval jön, annak gépkocsi beosztás lehetséges. (minél kevesebb cuccot pakolj) A szállásra jelentkezés 2 000.- Ft előleg befizetése mellett elfogadott.
Utazás gépkocsi
Visszaérkezés: 2020.02.09 - 18:00 órára Budapestre
Költségek:

egy éjszakára: turistaház 2 ágyas szállásdíja reggelivel 14 900 .- Ft +ÁFA,
- étkezés önköltséges (egyéni) /
Támogatás:
Unilever SE. a tagok részére 2 500.- Ft/fő

Részvételi feltételek: jókedvű túrázók

 

 

Túra indulási pontunk:

Odvaskő panzió

Szélesség: N 47° 58' 59.4" / 47.2825
Hosszúság: E 18° 53' 48.3" / 17.7099
Magasság: 307 m
Megye / ország: Veszprém / Magyarország

1. Geocaching titokláda találhatósága: 2741. Bakonyi Gyilkos-tó (GCBGYT)

Szélesség N 47° 17,066'
Hosszúság E 17° 40,714'
Magasság: 316 m
Megye/ország: Veszprém
Geo láda típusa: Hagyományos geoláda

Jó tanács:

  • Legyen a hátizsákban minimum 2 liter folyadék tárolására alkalmas eszköz, ivóvíz, meleg tea.

Program:

A szombati és vasárnapi túra lehetőségek:

1. kis túra :) Boroszlán Tanösvény, Odvaskői-barlang / Táv: 2,4 km / Magasság 373m / menetidő: 1 óra 23 perc

A Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút és 8 ismertető tábla mutatja be a Magas-Bakony természeti (botanikai, zoológiai és geológiai) értékeit. Az útvonal Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyében, kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin halad át a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. A 7 km hosszú teljes körút rövidebb változata 2 km: az Odvaskői-barlangnál letérve egy lépcsőn vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyhez.

Bakonybéltől 3 km-re a Pápa felé vezető úton, az Odvaskői Autóspihenőnél (parkoló) indul a Boroszlán tanösvény . Rövid, 2 km-es körtúrájára a lépcsősoron, a (Piros sáv) jelzés mentén induljunk el! Erőteljes emelkedőn felfelé haladva, útközben tájékoztató táblák ismertetnek meg bennünket a Bakony kialakulásával, a növényvilággal, valamint az Odvaskői-barlanggal. A tanösvény 2. és 4. állomása között (tábla is jelöli) térjünk le jobbra a (Piros barlang) jelzésre, majd ereszkedjünk le az Odvaskői-barlanghoz. Bemehetünk a kb. 20 m hosszú barlangba, és felmászhatunk a barlang feletti sziklákra is, ahonnan csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdő borította hegyeivel, pont úgy, mint ahogy azt hajdanán az itt rejtőzködő betyárok is szemlélhették. A barlangból a lépcsősoron leereszkedve sétáljunk vissza a parkolóba!

 Az Odvaskői-barlang Legrégebben ismert barlangjaink közé tartozik (bakonybéli apátság alapítólevele, 1037.). Bakonyszűcs község határában, a Gerence egyik mellékágában, a Szarvad-árok É-i oldalának a peremén fekszik, mintegy 80 m relatív magasságban. A piros turista útjelzésen közelíthető meg. Odvaskő nem a barlang neve, hanem egy magában álló fődolomit sziklabástyáé, melynek tetejéről elragadó kilátás nyílik a környékre. A sziklaszirt Ny-i oldalába mélyül az Odvaskő-barlang 20 m hosszú, 8-10 m széles és 3-4 m magas, csarnokszerű ürege. A barlang vastag kitöltésében már Laczkó Dezső, a Veszprém vármegyei Múzeum igazgatója is végzett sekély próbaásatást 1914-ben, majd 1916-ban Hillebrand J. mélyíttetett egy próbagödröt a terem közepén. 1941-ben a Földtani Intézet megbízásából Mottl Mária három kutatóaknát ásatott a terem középvonalában, melyekkel jégkori kitöltést és tűzhelynyomokat is harántolt, de a sziklafeneket még 3 m mélységben sem érte el. A sziklabástya ÉK-i oldalában egy 7 m hosszú, kényelmesen járható, folyosószerű üreg nyílik: az Odvaskői sziklafolyosó. Ennek kitöltéséből az 1941. évi ásatás gazdag későjégkori gerincesfaunát hozott felszínre, sok barlangi medvecsonttal. A sziklafolyosóba a főbarlangból is el lehet jutni egy nehezen járható, kürtőszerű, lankásan emelkedő ferde hasadékon át. Független azonban az eddigiektől a sziklaszirt DK-i oldalába mélyülő Odvaskői kőfülke, melynek próbaásatása meddő volt.

2. kis túra :) Gyilkos-tó (Hubertlaki-tó) / Táv: 6,6 km / Magasság 316 m / menetidő: 3 óra 03 perc

A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét. Itt, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy-gróf emeletes vadászkastélya, a hubertlaki vadászkastély. A festői épület azonban az 1900-as évek második felében, egy tűzesetben a lángok martalékává vált. Helyén ma vadászház áll. Nem messze tőle, kis völgyben mesterségesen felduzzasztott tavacska, a Hubertlaki-tó bújik meg. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai. A tó környékén gőtéket és más ritka kétéltűeket figyelhetünk meg.

Kiinduló pont az Odvaskő hotel parkolója. Innen egy könnyed 3,3 km séta a tóig. Az ajánlott parkolóból a Molnárkút-árok felé a (Kék kereszt) turistajelzésen érdemes menni. Innen már csak kb. 300 méter a Gyilkos tó.

3. kis túra :) Bakonyújvár romjai / Táv: 5 km / Magasság 434 m / menetidő: 1 óra 33 perc

A 16. század elején félelmetes rablólovag vár emelkedett a Gerence völgyében az É-D-i irányú kereskedelmi útvonal fölé. A rablófészek lakói örökös fosztogatásaikkal tartották rettegésben a vidéket….. A Podmaniczky-vár, vagy más néven Bakonyújvár a 434 m magas Várhegy feltűnően keskeny gerincén állt. A szabálytalan négyszög alaprajzú külső, és a papucsra emlékeztető belső várat 1529-33 között építette a Podmaniczky – család egy őskori földvár 10-10 m széles sáncárkai közé. A belső vár alapterülete 7000 m² volt. A várfalakhoz épültek az őrség és a várnagy szállásai és a kastély. Urai rettegett rablólovagok voltak, akik a Gerence-Kilátás a Vár-hegyrőlvölgyön átvezető É-D-i irányú kereskedelmi utat fosztogatták. Rendszeresen kirabolták többek között a zirci ciszterci kolostort és templomot is. 1546-ban királyi törvény rendelte el az erődítmény lerombolását. A legenda szerint a vár ostromához a királyi csapatok a szemközti Táborhely-hegyen sorakoztak fel, a harcok után pedig az elesetteket a hegy lábánál három halomsírban temették el. A hagyomány szerint az egykori rablóvár kulcsa a pannonhalmi apátságban van. A 18. század elején még tekintélyes várromokról tesznek említést a források, azonban ma már csak a várfal kisebb szakaszai kivehetőek. Az egykori várat, ill. a Tönkölös-hegyet helyenként (a Nagy-Somhegy oldalában még jól kivehetően) kettős, késő bronzkori sánc köti össze a Nagy-Somheggyel. E sáncok Somhegypuszta feletti szakaszát Podmaniczkyak útjának nevezik, mert a szájhagyomány szerint Bakonyújvár hírhedt urai ezen lovagoltak váraik között, méghozzá fordítva megpatkolva lovaikat, hogy senki ne tudja, éppen merre járnak.

 Az Odvaskő hotel parkolójából Bakonybél felé visszaindulunk a Gerence-völgyében, majd balra fordulva a (Kék rom) jelzésén érhetjük el a várat.

(turautak.com)

Előjelentkezők:

 
 

 






 




és a többiek ...

 

Bármilyen egyéb a túrával kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolok. Üdvözlettel Mecsnóber Attila.

E-mail : klikk-klikk !!