A Mátra déli oldalában, a Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A miocén kori vulkánosság idején a hegy dagadókúpja délről felszakadt, és izzó láva folyt le a hegyoldalról. Közben a láva részben megolvasztotta és magával vitte a felszíni riolittufát és a korábban felaprózódott vulkáni anyagokat. Az így keletkezett Csák-kő ritka geológiai érdekesség. A sziklában természetes barlangok nyílnak.
1548. Csák-kő (GCSAKO)
Szélesség N 47° 49,428'
Hosszúság E 19° 55,662' Magasság: 268 m
Megye/ország: Heves Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Meleg ruha, mert délutánra lehűlhet a hőmérséklet, tehát így öltözködjünk:
- Az aláöltözet melegen tartja a testet és kifelé vezeti az izzadtságot.
- A 2 szigetelő (pl. vékonyabb és vastagabb polár) réteget kombinálhatjuk attól függően, hogy mennyire van melegünk vagy fázunk.
- A külső héjkabát megvéd a szél és a csapadék ellen.
- A sapka fontos eleme a téli túráknak, viselésével jóval kevesebb hőt adunk le és óva széltől is.
- Bakancsunk ne ázzon át, legyen magas szárú.
- Meleg túra zoknit viseljünk, vigyünk magunkkal tartalék zoknit is
- A kamásli jó szolgálatot tehet esős túrázás közben
Legyen a hátizsákban minimum 1 liter folyadék tárolására
alkalmas eszköz, ivóvíz, meleg tea.
A Tarjánka- szurdok a Rám-szakadékhoz, a Holdvilág-árokhoz
hasonlítható, de azoknál egy kicsit vadregényesebb. Ez a túra inkább
tapasztaltabb túrázók részére kerül megrendezésre.
Több helyen kell sziklára kapaszkodni kötél, lánc segítségével, sokat vezet az
út a patak mellett, köveken is akár.
Fontos lehet, hogy a lábbeli vízhatlan legyen vagy sok csere zoknira van
szükség. Hasonló helyek vannak útközben, mint a bakonyi Ördög-árokban, aki ott
volt velünk az bizonyára még emlékszik rá. A körtúránál a megérkezés ugyan oda történik mint
ahonnan elindultunk, ezért lefelé is meg kell tenni a szintkülönbséget.
A következőkre kell nagyon figyelni:
Domoszlóról Markaz felé kell elindulni visszafelé, majd
kb. 1-1,5 km után van egy földút ÉNY-i irányba - ott kell befordulni.
Ez az út beleütközik a Tarjánka-patakba, innen a patak
egyik/másik oldalán haladva vezet az ösvény.
Egy idő után választani lehet, hogy a patak völgyében, köveken, sziklákon,
kavicsos oldalon megy az ember vagy fent a szurdok felett - ez a vészkijárat is
egyébként folyamatosan a szurdokból (ez nem annyira vadregényes).
Ha a pataknál
mentek, akkor feltétlenül kell készülni arra, hogy - főleg magasabb vízszintnél,
közvetlen esőzés után - akár a vízben is kell járni. Vagy nyitott szandál, vagy
cserecipő/zokni szükséges lehet. Volt, aki egyszerűen mezítláb haladt. Ahogy beérsz a szurdokba, fokozatosan magasodik két
oldalt fölénk a sziklafal, szűkül a patakmeder.
Vannak kisebb zubogók, kanyarok,
majd a vízesésnél lesz izgalmasabb a dolog. Régen kitámasztott farönkön lehetett
felmászni, nem tudom megvan-e még. 2010-ben a májusi heves zivatarok derékba
törték ezt a rönköt, így azóta mindenki egyedi módszerekkel mászik itt át: van
aki egyszerűen kikerüli, fel a hegyoldalra, majd vissza. Van, aki mászókötelet
visz és azzal kapaszkodik fel. Mi egész egyszerűen odacipeltünk egy farönköt és
azt használtuk. Erre a részre kell legjobban odafigyelni, a vízesés előtti
medret már nagyon mélyen kivájta a víz, az oldalsó sziklákon nem lehet lépkedni,
eléggé csúsznak is. Nekem a régi fényképezőm bánta a kalandot! 2011-ben valaki
ácsolt oda egy létrát is, meg kötelet feszített a sziklába - nem tudom most
megvan-e még!
Ha itt átjutottatok, akkor már csak tovább kell követni a patakot a
szurdokban - továbbra is előfordulhat, hogy vízben kell járni! Lesz feljebb egy oldalsó ág, ahonnan egy szép vízesés bukik alá
- ez
közvetlenül ott van mellette.
A felső szakasz már a Tarjánka-völgy. Amikor eléritek a
vadkerítést, ott nem szabad a kerítés mellett jobbra fel menni!
Választható a visszaútra egy hosszabb változat:
Tovább kell
haladni egyenesen, így juttok el a Hármashatár-erdészházhoz (meg alatta van egy
forrás is).
Innen már egyszerű követni a jelzéseket: OKT-n haladva K
felé - Nagy- Szár- hegy (meredek fel) - Oroszlánvár (meredek fel/le) - Domoszlói- kapu. Itt pedig a piros sáv jelzést választva D felé vezet majd vissza
az út Domoszlóra. Fontos még ezt az idei változást is figyelembe venni: http://bnpi.hu/hir/csak-szervezetten-latogathato-a-tarjanka-patak-szurdoka-830.html.
A biztonság kedvéért vigyetek
magatokkal egy újabb kiadású térképet - a Tarjánka talán a Faragó-szarvas féle
térképen van a legjobban jelölve (map.hu). A Carthographiás térkép picit sötét és nem is jelezte
annak idején olyan láthatóan a szurdokban lévő ösvényeket! Lehet , hogy az újabb
kiadás már jobb.
Még néhány dolog:
1. A térkép a szaggatott vonallal a „menekülő” földutat
jelzi. Ti nyugodtan mehettek a patakban! 2. A térképen látjátok az Alsótarjánkai - vadászházat jelölve.
Utána van egy Y elágazás a pataknál: balról a Csonka-patak érkezik a Tarjánkába.
Ne kanyarodjatok el itt balra! Tovább egyenesen a Tarjánkát követve kell menni. 3.Ha megnézed a térképet, akkor kb. 500-800 méterre a
Háramashatár- erdészház alatt vannak a kerítések. A térkép a patak mindkét
oldalán jelez kerítést: nem tudom, hogy a bal oldali megvan-e még. Itt láthatod,
hogy van egy szaggatott út K-DK irányába a Macskavár felé. Nem ez a jó út!!! Itt
is folytatni kell tovább egyenesen, nem sokkal utána éritek el az erdészházat
(ami amúgy OKT bélyegzőhely is).
Egyéb választás aki birja:
1. túra lehetőség: b./ körtúra
Útvonal:
Táv (km)
Szint (m)
Turistajelek
Domoszló
Alsótarjánkai vadászház (350 m)
2
+20
jelzés nélkül
Felső Tarjánka - Hármashatár erdészház (610 m)
4
+260
jelzés nélkül
Nagy Szár-hegy (743
m)
0.4
+130
Cserepes tető (734
m)
2.5
-10
Selyem tisztás (663
m)
2.5
-70
Oroszlánvár (601 m)
2.5
-60
Domoszlói kapu (520 m)
0.1
-80
Závoz-völgy
7.2
-200
Domoszló
Összesen:
21.2
+410
-520
2. túra lehetőség: c./ hosszú túra
Útvonal:
Táv (km)
Szint (m)
Turistajelek
Domoszló
Alsótarjánkai vadászház (350 m)
2
+20
jelzés nélkül
Felső Tarjánka - Hármashatár erdészház (610 m)
4
+260
jelzés nélkül
Markazi-kapu (672
m)
1.5
+40
Kis-Sas-kő oldal
(740 m)
0.5
+60
Disznó-kő (780 m)
0.4
+40
Sas-kő (898 m)
0.8
+110
Kékes-lapos (940 m)
1.2
+60
Kékestető - Kishalál (1014 m)
1.2
+70
Veronika-rét - Déli sípálya (760
m)
0.7
-250
Mátraháza
0.5
-40
Lajosháza
2.5
-430
Összesen:
15.6
+660
-720
Menetrendek:
oda:
kifejt
indulási hely
érkezési hely
indul
érkezik
átsz.
összidő
össz.táv.
térkép
04.
Budapest, Stadion
autóbusz-pályaudvar
Gyöngyös, autóbusz-állomás
06:45
07:55
0
01:10
77.6 Km
helyközi busz
munkaszüneti napok kivételével naponta
03.
Gyöngyös, autóbusz-állomás
Domoszló, autóbusz-váróterem
08:00
08:29
0
00:29
19.7 Km
helyközi busz
mindennap
vissza:
kifejt
indulási hely
érkezési hely
indul
érkezik
átsz.
összidő
össz.táv.
térkép
26.
Mátraháza, Vörösmarty turistaház
Gyöngyös, autóbusz-állomás
16:49
17:20
0
00:31
16.9 Km
helyközi busz
iskolai előadási, valamint szabadnapokon
27.
Mátraháza, Vörösmarty turistaház
Gyöngyös, autóbusz-állomás
17:36
18:10
0
00:34
16.9 Km
helyközi busz
mindennap
28.
Mátraháza, autóbusz-állomás
Gyöngyös, autóbusz-állomás
18:28
18:55
0
00:27
14.6 Km
helyközi busz
mindennap
05.
Mátraháza, autóbusz-állomás
Budapest, Stadion autóbusz-pályaudvar
17:43
19:25
0
01:42
92.2 Km
helyközi busz
mindennap
Érdekességek Domoszló
történelméből
Domoszló 2022-ben ünnepli 762 éves fennállását. A
falu a nevét Aba Sámuel király fiáról, Domoslow (dux Damazlaus) hercegről kapta.
Domoszló és Markaz határa az ő hercegi birtoka volt ebben az időben. A
történelemben gyakori volt, hogy egyes települések a birtokosukról nyerték
nevüket, ez történt Domoszló esetében is. Domoszló herceg nevének
jelentéstartalma: "az otthon dicsősége".
Első adat 1263.-ból, királyi
solymárok lakták. Ekkor kapták meg a falut az Aba nembeli Kompolti család tagjai
adományul. Akkori neve Dumuzlo. Még a század folyamán, III. András uralkodása
alatt, 1296-ban vasércbánya nyílt a falu határában. A király nevét őrzi az
általános iskola is. 1522-ben a Kompoltiak kihalásával a falu az Országh és a
Losonczy családé lesz. 1686-ban a háború elől a falu lakói Gyöngyösre
szöktek, így a település elnéptelenedett. Eger vára 1687. december 17-én
felszabadult a török uralom alól. Megindult a megye elnéptelenedett falvainak a
benépesítése, helyekből, búvóhelyekről a visszavándorlás. Kis idő múlva,
1696-tól Kishont, Zólyom, Árva és Gömör megyéből költöztek ide szlovák
betelepülők, akik mind a Rákóczi-szabadságharcban (Csajági huszárezredben), mind
az 1848-49-es háborúkban magyar oldalon harcoltak. Az 1848-as forradalmi
események kapcsán Domoszlón a tavaszi hadjárat idején szükségkórházat állítottak
fel. Feltételezhető, hogy az 1770-es évek katonai kórházát újból hasznosították.
A kápolnai csata mozgalmas napokat okozott Gyöngyösön és a környékbeli
falvakban. A XX. század két világégése, valamint a köztük eltelt idő
megviselte a település gazdaságát és lakosságát egyaránt. Nagyon sokan
odavesztek a harcmezőkön. A két világháború domoszlói áldozatainak a temetőben
lévő hősi emlékmű állít emléket. A temetőben - példát mutatva más településeknek
is - emléket állítottak az itt lakók a község halottjai mellett, az orosz, a
német áldozatoknak is. Domoszló jelenkorunk meghatározó települése a
Mátraalján illetve a kis és mikro térségben. Folyamatos fejlesztések mellett a
fiatalok, hagyományok, épített és természetes örökség megőrzésére törekedik a
település.
Látnivalók a faluban
és környékén:
1. Szent Demeter templom:
a falu terültén a
régmúlt legfontosabb emléke a már 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említett,
Szent Demeterről elnevezett templom. A török háborúk alatt részben elpusztult,
mai alakjában 1739-ben építettek újjá. Jellege: dombon álló, középkori toronyhoz
épült egyhajós, keletelt barokk templom, melyet gótikus rózsaablak díszít. Az
épület környékén sok pince és alagút található. A legenda szerint a domoszlói
templom összeköttetésben állt az egri vár kazamatarendszerével, szükség esetén a
lakók a föld alatt bemenekülhettek a várba.
2. Faluház:
Sidló Vilmos ajánlotta
fel szülőházát Domoszló településnek és az érdeklődőknek, hogy tájházként
működtetve bemutatható legyen mind a település mind pedig a közelmúlt épített és
hagyományos népi építészete, munkássága. 1900-as évek elején épült
középosztálybeli paraszti ház, melynek kialakítása és berendezése jelenleg is
tart. Különlegessége a hagyatékokból és felajánlásokból berendezett
zeneszoba.
3. Honfoglalási emlékmű:
1996-ban
állítatta a község lakossága és Önkormányzata. A kopjafák a Magyar honfoglalás
törzsfőit, az elébük letett kövek pedig magukat a törzseket szimbolizálják.
2000-ben készült el és lett a jelenlegi helyén felavatva a Szent Demeter kapu. A
falu fő teréről lévén szó, nagyon sok rendezvény kiinduló vagy végpontja,
szabadtéri misék, egyéb találkozók színhelye.
4. Horgásztó:
Domoszló határában
található az ország egyik legtisztább vizű horgászhelye, mert a vízutánpótlást
biztosító Tarjánka-patak nem érint lakott települést, viszont ökológiai folyosót
jelent a tó és a Mátra között. A víztározó 1966-ban, a területen átfolyó patak
visszaduzzasztásával létesült. Átlagos mélysége 2,5 méter, területe 50 ha. A
horgásztó jelntős ponty- és amurállománya mellett ragadozó halakban is
gazdag.
5. Oroszlánkő vára:
A község határának
északi részén nehezen megközelíthető, de élményt nyújtó látványosság a 602 m
magasan fekvő Oroszlánkő várának csekély romjai. Az 1242. évi tatárjárás után
építették ki sáncokkal körülvett erős lovagvárrá. A kővárat feltehetően az Aba
nemzetségbe tartozó Kompolthy Péter építtette a 13. század végén vagy a 14.
század elején. Péter a 13. század végén III. András
király támogatójaként az ország főrendjei közé tartozott, később tárnokmester és
sebesi ispán tisztségeket töltött be. A vár a török hódítás idején, Eger 1552-es
ostroma előtt pusztult el. Romjai ma is megtalálhatóak.
Kérek minden résztvevőt, hogy a várható változékony időre
való tekintettel rétegesen öltözködjön, esőkabátot mindenki hozzon magával a
váratlan záporok kivédésére, kényelmes de ne a legvékonyabb cipőben jöjjön, ha
van túrabakancsban, túracipőben.
Jó tanács: legyen a hátizsákban süti vagy csoki !) /lehet mindkettő is/
