Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és barlangok védelme érdekében hozták létre. A viszonylag kis – közel 20000 ha – területen nyíló mintegy 276 kisebb-nagyobb barlangot a térséggel szervesen egységet képező Szlovák karszt barlangjaival együtt 1995.12.06 – án az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla, melynek teljes hossza oldalágakkal együtt 25 km, ebből 5.6 km-es szakasz - a Domica barlang – Szlovákia területén fekszik. A Baradla név valószínűleg a szláv eredetű bradlo szóból származik, amely sziklaszirtet jelent és feltehetőleg az aggteleki 51 m magas sziklafalat jelölte. A barlang járatait a csepegő vizek mészkő- tartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú cseppkövek díszítik.

A mészkő felszínére hulló csapadék a levegőben és a talajban jelentős mennyiségű széndioxidot nyel el, ezáltal gyengén szénsavas víz keletkezik, amely oldja a mészkő felszínét és a repedések falait. A lefelé szivárgó oldat széndioxid tartalma a barlang légterében elillan, a mésztartalom pedig kalcit formában a falakon kikristályosodik, az így kialakult függő cseppkő, a sztalit. A lecseppenő víz maradék mésztartalma az aljzaton kristályosodik ki ezáltal álló cseppkő, sztalagmit keletkezik. Ha a függő és az álló cseppkő összeér akkor cseppkőoszlop, sztalagnát alakul ki. A cseppkő eredeti állapotában fehér, a különböző szín változatokat szennyezések okozzák. A narancssárga és vörös szint vasvegyületek, a fekete elszíneződések a szurok és faggyú fáklyák kormától erednek, de ritkán baktériumok által kiválasztott mangán okozza.

Vörös tói túra Jósvafő felöl közelíthető meg és 2300 m hosszú. 248 lépcsőn keresztül jutunk le az első állomáshoz melynek érdekességei - a jobb tájékozódás miatt a barlang kutatói által elnevezett – Halszárító és a Világító torony található. Sok helyen láthatunk letört végű függő cseppköveket. Egy részüket az árvizek hordaléka sodorhatta le, de akár saját súlyuknál fogva is leszakadhattak. -a tavaszi olvadás miatt itt az átlagos vízállás a sétaúton 90 cm volt. A legnagyobb kárt azonban feltehetően emberek okozták, az 1800-as években ugyanis még a cseppkövek értékesítésével is foglalkoztak.

A következő állomásnál a Szomorú fűzzel a járda jobb oldalán Noé bárkáját figyelhetjük meg. Tovább haladva a híd mellett egy olyan cseppkő oszlopot láthatunk amely először eldőlt és a ledőlt képződményre egy másik oszlop kezdett fejlődni, ezt Alabástromszobornak hívják mellette a behúzott karú Polip melynek érdekessége a gravitációt meghazudtoló alakzatokat képző heliktitek, más néven görbe cseppkövet figyelhetünk meg. Kialakulása nem a lecsöpögő víz hanem a barlang párás levegőjének mésztartamával függ össze.

Távolabb Drégely várát, Üvöltő medvét és az Eszkimó kunyhóját csodálhatjuk meg. Az utóbbi a felületén csillogó kalcit-kristályokról kapta a nevét. Egy lépcsősorhoz érkezünk - az Arany-utcán keresztül - amely Magyarország legnagyobb álló cseppkövéhez , a 17 m magas, kb. 6-8000 éves Csillagvizsgálóhoz vezet. A képződmény súlya kb. 900 tonna. A Csillagvizsgálót megkerülve a Török városban, jobbra pedig a Delfinben gyönyörködhetünk. A járda egy Kidőlt fatörzsön keresztül vezet át. A kanyar után a sarokban egyedülálló látványt nyújt a Hárfa húrjai nevet viselő különlegesen szép képződmény, előtte a rakott karfiol áll. A járatott egy kétszeresen megdőlt oszlop, a Kisiklott gőzmozdony szűkíti le. 61 lépcsőn felfelé haladva a barlangrendszer legnagyobb üregébe, az Óriások termébe jutunk. A 120 m hosszú, 38 m széles és 27 m magas terem több barlangi szint egybeszakadásával keletkezett, kb. 200 000 évvel ezelőtt. Itt látható a 8 m magas korinthoszi oszlop, a Pisai ferdetorony, Színházi nagyfüggöny, az Ősember kútja valamint a többi érdekes elnevezésű képződmény amit a felcsendülő zene hangjai mellett több perces vizsgálódással is csak át futólag lehet megfigyelni. Az Óriások terméből nyílik a Meseország bejárata, amely a kutatók feltételezése szerint a barlang egykori, mára eltömődött természetes bejárata lehetett. A Ferde termen keresztül jutunk el a Vetődéses terembe egy, a kőzetmozgások hatására kialakult vetődési sík látható. A kőtörmelék alatt húzódik a barlang egyik jelenleg nem működő víznyelője, amely egykor a Rövid –Alsó-barlangba vezette le a vizet. A kijárathoz egy rövid emelkedőn jutunk.

Az Aggteleki Baradla barlangba lépve, az első megállóhelyhez a Csontházteremhez lépcső vezet le. Tovább az Acheron-patak mellett haladva jutunk a Teknősbéka-terembe, itt szemrevételezhetjük Teknősbékát, hátán egy Kiterjesztett szárnyú sassal, felette Két fácánt, Szószéket, valamint az Anyósnyelvet. Egy keskeny magas folyosó vezet a Fekete terem lábához, ahol a jobb oldalon folyó patakőt követve egy alagúton jutunk át a Tükör-terembe, majd a Hangverseny-terembe, ahol a két alvilági patak a Styx és az Acheron egyesül.

Jobbra a Csónakázó tó húzódik. A Hangverseny-terem akusztikáját letesztelhettük – kiváló minősítést kapott. A zene hallgatás után egy lépcsősoron keresztül jutunk fel a Fekete-terembe – az itt végzett ásatások bizonyítják, hogy az ősemberek ezt a termet lakóhelyül használták a csepegő vizek ellen cölöpkunyhókat építettek – látványosságai a 13 m átmérőjű Óriás oszlop, előtte a Szénaboglya, Füles-bagoly a mennyezeten pedig egy Óriás lábnyomát vagy Medúzát láthatunk. A Tigris teremben, a névadó vicsorgó tigrisre emlékeztető cseppkőfolyás tekint le ránk, ezen kívül a Búsuló juhász, a Széchenyi emlékoszlop és a Gyémánt palota érdekes alakzata emelkedik ki a sok érdekes alakzat közül. Oszlop csarnokon keresztül egy lépcsősor segítésével jutunk fel az Éléskamrába ahol a mennyezetről Cseppkőszalonnák és kolbászok lógnak. Utolsó állomásunk az 1967-ben megnyitott Csipke terem, melyben a fekete szín egyáltalán nem jellemző, mert feltárásakor már nem használtak fáklyákat. A tiszta, szennyezés mentes mészkiválás fehér vagy áttetsző cseppköveket, míg a vas-oxid tartalom vöröses- barnás-sárgás képződményeket eredményezett.

A további utunk a Vörös tóhoz vezet ahová a felszín alatti barlangi folyók torkolnak. Az út végén talán láthatják a látogatók milyen az érintett és érintetlen barlangi világ napjainkban.

Szépasszony völgyre vonatkozó beszámolót mindenki képzelje el.