Fertő-tó kerékpártúra

2000.07.28 - 07.30

1. nap:

Megérkezésünk esősre sikerült, így első utunk egy bicikli szervizhez vezetett ahol némely kerékpárról hiányzó sárhányót pótolni kellett, mire ez megtörtént az eső is elállt. A szálláson való elhelyezkedés után bekerekeztünk a városba, de csak az Erzsébet - parkig jutottunk el mert az eső újra elkapott bennünket. A parkban lévő gyönyörű hatalmas öreg fák alá húzódtunk. (Észak-Amerikai mamutfenyő )

Másfél óra múlva sem állt el az eső, így visszatértünk a campingbe. A délutánt társasjátékkal múlattuk el és közben együttesen bizakodtunk egy napsütésesebb holnapi napban, miközben forró teát szürcsöltünk. Este a camping éttermében gyűltünk össze, ahol finom vacsorát fogyasztottunk. Vacsora után lefekvésig folytattuk a játékokat, ami az éjszakába nyúlott.

Camping belsö Soproni háztetök Éjszakai Tüztorony

2. nap:

A reggeli bevásárlás és az étkezés után felkészítettük a kerékpárokat és 1100-kor indultunk Ausztriába egy eisenstadt-i kirándulásra. A nap hétágra sütött!

Útvonal: Sopron - Klingenbach (határ) - Siegendorf - Trausdorf - St. Margarethen - Rust - Mörbisch - Fertőrákos - Sopron (52km).

A határig könnyen eljutottunk - eltekintve az autósok "szimpatikus akcióit", az átkelés sem tartott huzamosabb ideig. A következő szakasz azonban ember feletti erőkifejtést követelt mindenkitől. Az országúttal nem volt semmi baj, ráadásul lejtőn kellett haladni, de olyan ellenszéllel kerültünk szembe, ami a tapasztalt túrázókat is megizzasztotta.

Kastély fohomlokzat Haydn park Haydn templom

Sajnos ez a szél egész délelőtt ellenünk fújt, így Eisenstadt-ig (Kismarton) végig nehezen haladtunk. Megérkezve Burgenland központjába az Esterházy-kastély felé vettük az irányt. A kastély előtt lepakoltuk a kerékpárokat, majd kis séta után elindultunk a "kastély-túrára". A kastélyban tett látogatás fantasztikus élményekkel gazdagított minket. Magyar idegenvezetés sajnos nem volt, de kaptunk magyar nyelvű leírást a történetéről, tulajdonosairól, az életükről, a bejárható termekről. Alaposan megnéztünk minden szobát és nagy hasonlóságot fedeztünk fel a gödöllői kastélyhoz viszonyítva. A kiállítás lezárásaként Európa második legjobb akusztikájú koncert termében, a világhírű Haydn-teremben fülbemászó Haydn muzsikát hallgattunk. A hatás varázslatos volt. A kastélyból kiérve megebédelt a csapat, utána a Haydngasse 21. felé mentünk Joseph Haydn lakóházába, ami manapság emlékmúzeum. Megnéztük az eredeti kézzel írott kottákat, a gyakorló harmóniumot, a csendes, rendezett lakószobákat. Az utolsó teremben számítógépeken és szuper teljesítményű CD lejátszókon meghallgathattuk Haydn mester munkásságának akár minden darabját is. Felejthetetlen élmény volt azokon a köveken, padlókon járni, ahol a híres zeneszerző élt és alkotott. A múzeum megtekintése után a kastély parkja volt a célunk. Hatalmas fák között, kis tó mellett sétáltunk, élveztük a csendet, a madarak csicsergését. Habár csak egy kis részét jártuk be a hatalmas kertnek, de ez is maradandó élményt nyújtott. Ezután Eisenstadt belvárosába mentünk, megnéztük a Ferences templomot, a Haydn templomot és mauzóleumot.

Az utunkat Ruszt felé vettük, első állomásunk St.Margarethen (Szentmargitbánya) lajta mészkőbányája ma szobrászművészek szabadtéri műhelye s kiállító helye. A szabadtéri színpadon híresek a Passió játékok. Az út mellett nagy kiterjedésű Mesepark van.

Következő állomásunk a Fertő-tó partjának legnagyobb települése Rust (Ruszt), gondozott kisváros 1681-ben kapta szabad királyi városi rangját. Eredeti neve Szil volt, s évszázadok óta híres szőlő termesztő és halászvároska. A városháza több mint 400 éves. A belvárosban reneszánsz és barokk házak sorakoznak egymás mellett, címeres kapukkal.

A várost a XVII.sz.-ban falakkal és bástyákkal vették körül a török támadások kivédésére. E falak nagy része ma is látható, csakúgy mint a középkori eredetű várostorony.

Rövid megállás után megnéztük a város főterét, a középkori templomot (csak kívülről) és kolostort, az "Isten szeme" házat és egy híres magyar származású borász pincéjébe is betértünk.

 Rustfoter Rust kikötö - teltház Borház

Wenzel Róbert - és ősei - pincéje a XVIII. Századból származik. Európa szerte ismert boraiból kóstolót adott, mely nagy örömöt okozott nekünk. Megmutatta a zegzugos pincerendszert és a régi, akár százéves borokat is. Kiválóan beszél magyarul és roppant kedves a magyar turistákhoz, mindenkinek ajánljuk, aki itt jár Rustban (cím: 7071 Rust Hauptstrasse 29.).

Fertö tó este felé

A tónál lenyűgöző látvány fogadott bennünket: gyönyörű, madaraktól nyüzsgő nádasok, tópartok, csend és nyugalom, jellegzetes illatok. A hajókikötőben a pihenő vitorlások között gyalogosan tettünk egy rövid sétát, ami mindenkire felüdítőleg hatott mivel egyes nyergek nagyon keménynek bizonyultak.

Hosszú kaptatón jutottunk fel a határállomásra. Szinte ellenőrzés nélkül léptünk újra magyar földre. Közvetlenül a határ után az úton kereskedőkbe botlottunk, akik szőlőt, mustot árultak. Természetesen kihasználtuk az alkalmat és megkóstoltuk mindkettőt. A fertőrákosi kőbánya megtekintése után kis pihenőt tartottunk, majd elindultunk a soproni Ózon campingbe. Ez a rövid szakasz volt az egész túra legnehezebb része: a Sopronba bevezető szakaszon mindenki kihajtotta magát, a megérkezés után volt aki ledőlt pihenni, volt aki a kemping medencéjében keresett felüdülést. A szürkület megérkezésekor tűzifát és rőzsét gyűjtöttünk az esti tábortűzhöz és szalonnasütéshez. A tiszta éjszaka, a csillagos ég, a sültek illata megtette hatását: mindenki kipihenten és jóllakottan feküdt le aludni.

3. nap:

700 órakor ébredtünk, reggeli után összepakoltuk a sátrakat és a kerékpárokat is felkészítettük a hazaútra.

Valaki a Károly-kilátó és környékét járta be pisztrángos-tó - Brennbergbánya (itt megnéztük a bányamúzeumot amely kis helyen,de nagyon érdekesen mutatja be a már bezárt bánya múltját és az egykori bányász emberek minden napi életét) - Lövérek (ahol rengeteg málnát ehettünk) , más a Taródi várat nézte meg. A városban maradók a Pékmúzeumot látogatták meg.

Templom Bagolyvár Tévétorony Tűztorony

Visszaérve a campingbe megebédeltünk, összekészítettük a csomagokat, felmálháztuk a bicikliket és 1500-kor kikerekeztünk a vonatállomásra. A hazaút is tartogatott meglepetéseket számunkra: a MÁV jóvoltából kisebb harcokba keveredtünk a kerékpárok elhelyezésével kapcsolatban. Ennek köszönhetően több csoportban jutottunk el Budapestre. Végállomás a Budapest Keleti és Déli pályaudvar volt. Innen már csak hazáig kellett kerekezni a budapesti kerékpárutakon.

Pontozás segédlet egyéni túranaplóhoz:

Nap

Megtett út

0,50 pont/km

Több nap : plusz pont

Sátor plusz : pont

1.

15

7,5

1

2.

52

26

1

3.

42

16

1

Összesen: 109 49,5 3    
Összpont:       162,5