A kirándulás kicsit lazított tempóban tartott . / "Túravezető szemen" keresztül megismerheted mi is történt e napon.

Lassan már azt fogják rólunk mondani, hogy mi akkor megyünk kirándulni, amikor "jólesik" vagy jól esik! Sikerült ismét kifogni közel ’s távol az egyetlen olyan napot, amikor egész napra rossz időt jósolt a meteorológia, de nem számít. Mi csak azért is kimentünk a Kolosi-térre, a találkozó helyünkre. Mire az utolsó későn jövők is odaértek, már megvolt a szokásos jó hangulat a tarisznyából elfogyasztott reggeli mellé. Irány a hegy (, bár az erdei séta még néhány buszmegállóval feljebb kezdődött)! A már sokszor felkeresett Fenyőgyöngyétől magabiztosan vágtunk neki a Hármashatár-hegy felé vezető, kék sávval jelölt útszakasznak. (Bizony, ez a pár kilométer is része az Országos Kék Túra útvonalának, melyet immár nyolcadik éve taposunk!) Bár folyamatosan felfelé mentünk, az út nem volt megerőltető. Jutott energia a gyaloglás mellett pl. fenyőtoboz-focira és a körülöttünk levő természet megismerésére is. Legfiatalabb túrázónk, a 3 éves Bence és (a kicsit idősebb másik „gyermek”) Attila remekül elszórakoztatta egymást. Néhány figyelemreméltó javaslat a kicsinek: Gyűjtsél köveket (a legalább tenyérnyi sziklatörmelékből)! Nézd ezt a szép szőrös hernyót! Ezt a hatalmas csigát tedd zsebre és vidd haza! Így legalább Bencének sem tűnt olyan hosszúnak a hegymenet. Végre felértünk a hegytetőre! A csaknem teljesen kopár fennsíkról messzire el lehet látni. Bal kéz felől a budai hegyek sorakoznak, hátunk mögött a Duna fénylő szalagja kanyarog. A csodálatos panoráma rögtön fényképezésre sarkallt, majd a jól megérdemelt pihenő és „tízórai” szünet következett. Szerencsére mostanára a nap is kibújt, így egy kis napfénnyel is feltöltekezhettünk mielőtt újra az erdőbe érünk. Tervezett útvonalunk innentől monoton lejtő volt. Mondhatná, aki olvassa ezt a beszámolót, hogy a nehezén már túl voltunk, de azaz igazság, hogy a hosszú lejtmenet sokszor még rosszabb, mint felfelé menni. Szerencsére a hátralevő táv már nem volt túl sok és mintegy félóra múlva már lakott területen jártunk. A kitűnően időzített autóbuszt mindenki ovációval fogadta és egyúttal ez volt jól sikerült természetjárásunk záróakkordja.

Legközelebb te is gyere el!

 (az)

Az utunkról többet a képek beszéljenek.
/ A képek az Unilever SE tulajdonát képezik ! Bárminemű terjesztése a terjesztő lelkére van bízva, mivel úgyis terjesztik: irodai falinaptárokból visszaköszönve /