A kirándulás jókedvvel telítve egy napon keresztül tartott .

/ "Túra utas szemen" keresztül röviden megismerheted mi is történt e napon.

Májusi buszkirándulás

Az Unilever Tömegsport Egyesület egynapos buszkirándulást szervezett. E napon a csapatunk óriási izgalommal telve - főleg azért mert nem tudtuk biztosan, hogy az Arborétumban vajon virágoznak-e már a rododendron bokrok. Az utunk során hol előbújt a nap hol, pedig elrejtőzött és ez is kicsit aggodalommal töltött el néhányunkat.
Na de mikor első hosszabb pihenőnknél a Herendi Múzeum előtti kedves kis parkoló parkban megálltunk, éreztük, hogy nem fog rosszul sikerülni ez a túránk sem. Ismerős volt a Múzeum mivel már jártunk itt egy előző nagyszerű túránk során és az emlékek újra felidéződtek. Rövid pihenő, egy kis kinyújtózás és pavilon nézegetés után robogtunk tovább.

Az útról egy kis letérőnél bekanyarodva elérkeztünk a Jeli Erdészeti Botanikus kert bejáratához, ahol bizony sorban állás következet mivel sokan szerették volna velünk együtt megtekinteni a virágpompát. Szerencsére mire a teljes csapat össze verődött a jegyek már magvételre kerültek és minden akadály nélkül gördülékenyen be tudtunk lépni a képzeletbeli "Varázs parkba" .
Már a főúton is jobbról-balról elénk tárultak a színpompás virágos falak. Megbeszélésünk szerint mindenki arra bóklászik amerre a kedve van és a barangolás után a busznál találkozunk. Bizony a sok ember szinte elveszett a parkban mivel hatalmas területen fekszik és az utak hol fenyő erdőben hol "páfrány" erdőben kacskaringóztak. Az út beugrójában felállított kilátóból barátságos kis tóra láthattunk a fák között amely partján vízinövények virágoztak. E tavat táplálja a sok kis apró forrás amely patakká gyűlik és csendesen csordogál az árnyas fák alatt. A rododendronok sok színűsége és változó nyílási szakaszban lévő virág pompája szemet kápráztató volt., köszönet Ambrózy-Migazzi Istvánnak aki számára az utókor emlékművet emelt , de szerintünk a kert maga volt az emlékmű amelyet valamikor ő hozott létre. A munkát 1922-ben kezdte el, s egészen 1933-as haláláig dolgozott a kerten. Mint megtudtuk aki szintén szeretne ilyen szép virágzó bokrokat a birtokán annak bizony egy pár évet várnia kell, hogy ily hatalmas virágos bokra legyen /25 év./

A barangolás után a buszon megpihenve folytattuk utunkat Sárvár felé, ahol két felé vált a társaságunk. Volt aki az élményfürdőt választotta csúszdáival és pancsolóival fűszerezett strandja,  na meg a híres sárvári só tartalmú termálvizéért és volt aki a várost szerette volna bebarangolni. Mindkét csapat  jól járt.

Így aztán mikor mindenki kiszórakozta magát, pilledten újra buszra szálltunk és  Tüskevárat és Devecsert érintve a Somló hegy mellett, kis utazás után szerencsésen haza értünk vissza Budapestre.

Az egész társaság újfent kitűnően érezte magát e tartalmas nap során.

Köszönet a szervezőknek!

Legközelebb te is gyere el!

Az utunkról többet a képek beszéljenek.
/ A képek az Unilever SE tulajdonát képezik ! Bárminemű terjesztése a terjesztő lelkére van bízva, mivel úgyis terjesztik: irodai falinaptárokból visszaköszönve / Ha nagyobb és jobb minőségben szeretnéd látni, írj.