2010. július 09 - 12-én
1. nap Estére összejött a csapat Sarródon (Park panzió), amit e-mailban sikerült lefoglalni. Egyesek délelőtt megérkeztek, akik a környéken bejáratták a bringájukat és az izomzataikat is. Én kettesek közé sorolódtam (késő délutáni érkezés) ezért a bejáratás csak karban sikerült megoldani, némi sör és sporttárs jelenlétében. Ez nagyon egészségesen hatott, a mediterrán jellegű időjárás hatása miatt.
2.nap Reggelre megbeszéltük a pontos (9óra) indulást, ez betartva 10.30-kor már az utolsó ember is nyeregbe pattant. Én tudtam a „hivatalos” legrövidebb utat a határ (Pamhagen) felé, de nem erre mentünk, mert kiderült, hogy a legrövidebbnél rövidebb az erdőn keresztül. Egy kicsit poros, egy kicsit göröngyös „de a miénk”. Így hát ezen tekeregtünk. A határon áthaladva a Zicksee tavi strandot céloztuk meg St Andra (Mosonszentandrás) mellett, Wallern településen keresztül. Igazi „gatyarohasztó” kánikula volt, így a fürdőzés fenomenálisra sikerült szerintem mindenkinek. (megjegyzem sokunk számára kellemesebb volt a strand, mint bárhol az osztrák fertő-taviak) A fürdőzés után Illmitz majd Podersdorf volt az e napi útvonal. Az utolsó szakasz a tó egyik leglátványosabb része, amit az út közbeni kilátó „madártávlata” még tovább fokoz. Podersdorfi kempingbe érve –ami fullon volt- letáboroztunk, és többen ismét a tó vizébe fojtották hőségérzetüket. Ezután széthúzott a mezőny és egyesek nyeregbe pattanva, mások gyalogszerrel találtak megváltást egy-egy képi megjelenítő segítségével valamelyik kajáldába, hogy mi lesz a német-uruguayi eredmény.
3.nap Fölszerszámoztuk a drótszamarakat és ez a reggel is –bármi hihetetlen- elindulással kezdődött. Rövid tekerés után a Weiden strandon - némi kerékpár tárolási procedúra közepette- csobbanás következett. Ezután a tekerés folytatódott a kánikulában, majd kisebb-nagyobb pihenőkkel, kicsit szétzilálódott mezőnnyel, a purbach-i kemping éttermében menü ebéd volt a „haladóknak”. A később érkezőknek csak a már kihozott látvány, és igen csekély választék maradt, mivel meghatározott ideig van csak ebéd. Utunk folytatódott Rust-ig ahol ismét összeverődött a csapat. A kemping kielégítőnek tűnt látszólag mindenki számára. A sátorállítást, szöszmötölést, fürdőzés majd rövidke városnézés követett. Az utóbbi rövidségének az okozói egyértelműen a spanyolok és a hollandok voltak. Azaz egy lezárt útszakaszon sörpadok és sátrak közepette magunkat itattuk, a szúnyogokat meg etettük, mialatt lestük az LCD-n a VB-t.
4.nap Rövid templomlátogatás után irány a határ, ahol Mithras-szentély megtekintése, ill. rövid előadás meghallgatása következett (800ft-ér). Úgy gondoltuk, hogy ebbe bőséges adomány is benne van. Következő állomás a fertőrákosi kőfejtő, majd a strand következett. Szerintem az általam ismert fertő-tavi strandok közül messze ez a legjobb. Du 3 óra körül folytattuk utunkat, amit egy defekttel sikerült fűszerezni. Szerencsére viszonylag gyorsan orvosoltuk a problémát. Tekerés tovább, közben előzgetés, hajrázgatás adrenalin igazgatás, és útszéli „locsolkodás” - vagy fröcskölés - terelte el figyelmünket a hőség hatásáról. Fertőszéplak: pihi, tripla adag fagyi társaságában. Utána érkezés a célhoz, Sarródra. Ezután a drótménest betereltük az utánfutóba, némi szöszmötölés, majd egy nem annyira környezetbarát módon indulás haza autókkal.
Gazdag élménnyel tértünk haza.
(*szerk) az első nap eseményei röviden: csodálatos összhangban megérkeztünk és az utánfutó csapat nagybani segítségével a biciklik is. Villám gyorsan megtaláltuk a Park Vendégházat, majd szállásadónkat aki szívélyesen fogadott bennünket és töviről-hegyire megmutogatta a szállásunkat. A szobák elosztása után úgy gondoltuk ha már bicikli-túrára készülődünk hát kezdjük is el. A program tervezethez híven ragaszkodva nekivágtunk. Kicsit titkon félt mindenki, hogy az előttünk lévő tervezett távot Lincsi (6 évesen), hogy vészeli át de mint kiderült a további napok során meg sem kottyant neki. Szóval előre Fertődre. Fertődön a barokk stílusú Eszterházy kastélyban tettünk egy 2 órás látogatást. Az ünnepségek, opera-előadások, zenei rendezvények színhelye volt amit a kiállítás utolsó termében virtuálisan is megtapasztaltunk a technika segítségével. Fertődről Fertőszentmiklóson keresztül Röjtökmuzsajra értünk. Röjtökmuzsajon rövid pihenőt tartottunk a múzeummá alakított, de még ma is működő vízimalomnál ami persze zárva volt pénteken, később tudtuk meg előzetes bejelentkezésre nagyobb csoportnak kinyitották volna. Röjtökmuzsaji kastély megtekintése egy külön élmény volt, mert a túrázók valamikor régen még gyermekként üdültek benne, igaz most más árfekvésben tudnák ezt megtenni. Nagyon rendes volt a recepciós srác mert készségesen mindent megmutogatott, itt lehetőség volt egy kávészünetre is. Innen továbbindulunk Fertőhomokon keresztül ami nevében rejti, hogy bizony homokon bringáztunk (por előttünk, por utánunk). Hegykőn - ha korán érkezel, még a hegykői termálfürdőben is kényeztetheted magad - volt a jelszó, de mi inkább a fertőszéplaki pizzázót választottuk és előtte egy kiadós fagyit) - közben megcsörrent a telefon a rég várt hívással "megérkeztem Sarródra", így mi is vettünk az irányt és pár kilométer után a szállásunkra érkezünk. Este gondoltuk elborozgatunk egy kicsit, de nem sokára mindenki nyugovóra tért, mert holnap kezdetét veszi a Fertő-tó és környékének bejárása.
Az utunkról többet a képek
beszéljenek.
/ A képek az Unilever SE tulajdonát képezik ! Bárminemű terjesztése a terjesztő
lelkére van bízva, mivel úgyis terjesztik: irodai falinaptárokból visszaköszönve /