Aggteleki túra

2012. május 26 - 28 -án

Kalandra fel, apraja-nagyja

Május huszonhatodikán személygépkocsikkal indultunk túránkra. Külön-külön utaztunk Aggtelekre, ahol az öt autóból álló csapatunk találkozója a Baradla szálló parkolójában volt 12-13 óra között. Sorban megérkezett mindenki, elfoglaltuk szálláshelyeinket, ki a rönkházakban, mások a turistaszálló szobáiban. Rövid pakolászás után, már fél kettőkor a konvojunk Szlovákiába tartott a felvidéki Domicai barlangba, mely a magyarországi Baradla barlanggal összefüggő egészet képez, s a szállástól kb. 8 percre található. Túránk 60 perces volt, nagyon szerettünk volna a Styx patakon csónakázni, ami a túra része lett volna, de a régóta tartó szárazság miatt sajnos nem volt víz a patakban. A barlang jelentős régészeti lelőhely is, számos kő- és csonteszközt találtak itt, melyek az 5-6000 évvel ezelőtt, a csiszolt kőkorban (neolitikumban) élt ember eszközei voltak. A Szárazfolyosóban barlangi medve csontjait ásták ki, a barlangban eddig 16 denevérfajt azonosítottak, melyeknek számos példányát mi is láttuk felettünk röpködni, míg a gyönyörű cseppkőképződményeket csodáltuk. A barlang meglátogatása után visszaautókáztunk szálláshelyünkre, rövid pihenő után ¾ 5-kor már a Baradla barlang jegypénztáránál gyülekeztünk. Egy órás rövid túrán vettünk részt túravezetéssel, az őskor embere által is használt termekben. Sok-sok csodás cseppkövet láttunk, melyeket az emberi képzelet szülte hasonlóság alapján neveztek el. Megfigyelhető volt többek közt a mennyezetről lelógó tátott szájú „Csuka”, két lelőtt „Fácán” (jobb - és balfácán), kiterjesztett szárnyú „Sas”, egy óriási „Teknős” és egy „Anyósnyelv” is cseppkő képében. Túránk a kiváló akusztikájú Hangverseny teremben zenehallgatással egészült ki, a Demjén Ferenc énekelte Honfoglalás számot hallgattuk meg, csodás élmény volt. Este vacsora, majd utána a még vállalkozó kedvű felnőtteknek éjszakai túra volt, ki nem hagytuk volna semmi pénzért. Felmentünk a lépcsőkön a sötétben a barlang bejárata feletti sziklafalra, ahonnan a gyönyörű csillagos égboltot megcsodáltuk, majd még tovább is túráztunk a Rockenbauer Pál kék túra útvonalon egy darabig.


Vasárnap ½ 9-kor gyülekeztünk újra, addigra megreggelizve. Autóskaravánunk ezúttal a Szlovák Paradicsom déli részén levő Dobsinai-jégbarlang felé vette az irányt, ahova egy hosszú utazást követően meg is érkeztünk. A Dobsinai-jégbarlang a világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tartozik, 2000-től a világ természeti örökségének jegyzékében szerepel. A barlang bejárata 969,5 m tengerszint feletti magasságban fekszik, ahová a parkolóból felmásztunk. A látogatható része 515 m, a barlang járatai a bejárattól fokozatosan lejtenek. Számos lenyűgöző részt láthattunk, például a jeges Kis és Nagy termet csodálatos jégképződményeivel. A baj csak az volt, hogy látogatásunk időpontjában nem tartottak magyar nyelvű vezetést, pedig a kb. 60-70 ember túlnyomó része magyar volt. Így csak csodáltuk a természet csodálatos munkáját. Ezután a visszafelé úton megálltunk a Rozsnyótól 6 km-re levő Betléren, ahol a Betléri kastély angol parkját tekintettük meg. A park szökőkútjaival, mesterséges tavacskáival, vízesésével varázslatos. 1977-ben a parkot felvették a világ történelmi kertjeinek listájára. Még sokáig nézelődtünk volna, de időre sietnünk kellett Szinpetribe, ahol a Jósva patakra épült vízimalomban a világ legnagyobb könyvét néztük meg. Mérete 4,18*3,77 méter, 346 oldalas és 1420 kg-ot nyom. 2010. március 21-én készült el, több éves munka eredményeként. 26 ember dolgozott rajta, hogy elkészüljön. A könyv megálmodója Varga Béla és fia, a papírmérnök Varga Gábor volt. Megcsodálhattuk a szintén általuk készíttetett óriási kövekből kirakott szalamandrát a hegyoldalban (az Aggteleki Nemzeti Park jelképe), valamint a papírmalmot működés közben, megtudhattuk, hogyan készítették régen a papírt, megnézhettük Gutenberg nyomdagépeit, sok-sok érdekes információt gyűjthettünk be ezekről a témákról. Este sötétedés után újra éjszakai túra volt, ezúttal gyerekekkel, amin természetesen mi is részt vettünk. A gyerekek óriási lelkesedéssel vetették bele magukat az előző napnál jóval hosszabb erdőn-mezőn, hegyen-völgyön túrába, amit kis ijesztgetések is tarkítottak


Eljött az utolsó napunk. Összepakoltuk holmijainkat, elhagytuk a turistaházat és együtt indultunk az öt autóval Jósvafőre, ahol túratársaink a Vörös-tói 2 órás középtúrán vettek részt, 2,3 km-es sétát téve a barlangban. A túra útvonala a Styx patak medre mentén halad, érintve hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas „Csillagvizsgálót”, valamint a barlang legnagyobb termét, az úgynevezett „Óriások termét”, ahol zenehallgatásra is sor került. Mi már az évek során 2-3-szor láttuk ezt a részét a barlangrendszernek, ezért ezt a túrát túravezetőnkkel, Attilával a felszínen tettük meg. Megnéztük a Vörös-tavat, a Medvesziklákat, az ősborókást, mely egyedülálló Magyarországon. Egy 2 órás nagy kört téve a felszínen, érintettük a Baradla tanösvény egy részét is. Sok érdekes dolgot láttunk és gyűjtöttünk, például elhullott vaddisznó fogait, agyarát, döglött, kiszáradt "viperát vagy lábatlan gyíkot?", ami lehetett akár kuszma is, pöfeteggombát. Kincseinket a csoportban lévő gyerekek nagy érdeklődéssel szemlélték. A barlangtúra után turistacsoportunk szétvált, mi utolsó programként Bódvarákón megnéztük a Rákóczi barlangot, amit a volt Tornaszentandrási kőbánya, az Esztramosi hegy belsejében találtak meg. A barlangot egy bányatárón közelítettük meg. Csodálatos cseppkövei, mélyzöld tavai, egyedisége miatt kiemelkedik a barlangok közül. A közlekedés meredek lépcsőkön történik, a lépcsők sárosak a beszivárgó víztől. A fokozottan védett, geológiai értelemben ma is aktív barlang kb. 650 m hosszan húzódik, 75 m függőlegesen a kiterjedése. Páratlan élményt nyújtott, örülök, hogy láthattam. Utolsó programunk után Budapest felé vettük az irányt és az autópályán utazva ½ 7-re meg is érkeztünk kiindulási pontunkra. Rengeteg élménnyel gazdagodva tértünk haza, még az időjárás is segített bennünket, pár csepp esőn kívül nagyobbat csak Budapest határában láttunk.

(Veszprémi Gizi)


Az utunkról többet a képek beszéljenek.
/ A képek az Unilever SE tulajdonát képezik ! Bárminemű terjesztése a terjesztő lelkére van bízva, mivel úgyis terjesztik: irodai falinaptárokból visszaköszönve /