XV. kerületi Természetjárók - összefogás az ifjúsági természetjárásért

Az ifjúsági természetjárás népszerűsítését szolgálja a „Egészségesebb hétköznapokat!” elnevezésű program, amelynek gondolatébresztő nyitókonferenciáját a 2009-04-11-13 -án Bernecebarátiban tartottuk. Az előadások többek között érintettük a jelenlegi helyzetet, szóltunk a jövő feladatairól, és vázoltuk az Egyesületek koncepcióját is ebben a kérdésben. Egyben ismertették a megjelent Egyesületek képviselői az évből hátralévő programjaikat, terveiket.

Feladatunk volt olyan cselekvési tervek kidolgozása és olyan módszerek megalkotása, amelyekkel megfoghatjuk, és a természetjáró közösség cselekvő, aktív tagjává tehetjük a felnövekvő generációkat. A program megvalósításához a lehetőségek tárházának felvonultatása, a kapcsolódó elképzelések, koncepciók megismertetése, a hazai ifjúsági természetjárás erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és kockázatainak feltárása.

A program további része igényfelméréssel kezdődött, amelyen a következő megfogalmazások és igények merültek fel.

• A természetjárás jövőjének záloga, az ifjúság melynek anyagi függősége befolyásolja a szervezett programokon való részvételt ezért Egyesületeink biztosítják az ifjúság részére a szabadidő olcsó, könnyen elérhető, természetben történő, kulturált és egészséges eltöltését.
• Felmerült igény a turisták által rendszeresen használt utak bejárhatóságának törvényi védelme.(magánterületek, tilalmi övezetek)
• A kulcsos házak létesítésének megkönnyítése, azok hosszú távú bérleti konstrukcióban való igénybevételének biztosítása. Nagyon súlyos gond, az olcsó szálláshelyek, turistaházak hiánya. A meglévő, turista célokat szolgáló házak és ingatlanok áttekinthető jegyzékét igényeljük.
• Javasoljuk a BTSSZ által kezdeményezett túravezető képzés bevonását, az állami OKJ képzés keretei közé.
• Az ifjúsági természetjárás általános támogatását igényeljük, pl.: az ebben résztvevő tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülését.
• A szervezeteink minimális működési feltételeinek segítése. Működésünkhöz nem kapjuk meg minden téren az esélyegyenlőséget, a közalapítványi pályázatoknál kis szervezeteink a nagy ifjúsági szervezetekkel és az élsporttal szemben hátrányt szenvednek.
• A civil szervezetek esetenként a pályázatokhoz minimálisan szükséges saját pénzügyi forrással sem rendelkeznek, a pályázatok nem ismerik el dokumentálható saját forrásként a szervezeteink "saját (munka) erejét". Nem tudnak megfelelni annak a követelménynek, hogy a pályázatok finanszírozása, csak a megvalósítás után történik meg.
• Nemzetközi kitekintés: International Young Naturefriends, Szlovák Természetjárók, Erdélyi Természetjárók és a Természetjáró Fiatalok Szövetsége képviseletében bővítésre várnak.

Rákospalotán lesz egy korosztályi műhely, ahol fiatalokat várnak, hogy elmondhassák elvárásaikat, igényeiket a természetjárással kapcsolatban. Ezt követi egy segítői műhely Gödöllőn, ahol a területen dolgozók (civil szervezetek vezetői, Egyesületi szereplők) próbálják összevetni a fiatalok elvárásait a lehetőségekkel, és közös nevezőre hozni őket. Majd egy módszertani műhely keretein belül a természetjárás gyakorlati szakemberei dolgoznak ki egy akciótervet és hozzá egy módszertant, mellyel összefűzik az elvárásokat és lehetőségeket. A munkát ősszel egy konferencia zárja Bernecebarátiban.

Nem kérdés, hanem tény, hogy a természet megismerése a fiatalok számára hasznos, még ha sokszor nem is tudatosul bennük, hogy hasznukra válik – mondta el a meghívott Északi-fény Természetjáró Egyesület elnöke. Több évszázados hagyománya van, és nagyon sok a jó szakember.
Nyitókonferenciára talán nem is találhattunk volna jobb helyszínt Bernecebarátinál – folytatta a szervező – ugyanis itt közvetlenül a természet közepén testközelből is megismerhető és gyakorolható a természetjárás.
A konferencia a témát rengeteg aspektusból közelítette meg. Jött előadó a Budapesti Természetjáróktól, az Északifény Természetjáró Egyesülettől, a Fővárosi Hulladékhasznosító Természetjáró Szakosztályától, Tölgy Természetvédelmi Egyesülettől is.
A meghívottak között lévő pedagógusok megállapításában a természetjárás szervezett formájában a fiatalok nem csak passzív szereplők lehetnek. Fontos tudatosan motiválni az ifjúsággal foglalkozó embereket arra, hogy a fiatalokat eszközeikkel a természetbe csábítsák. Szerencsére a természeti nevelést egyre többen ismerik fel az oktatásban, civil szervezetekben, sportmozgalomban, de akár a kultúrában is.
Ezért is próbáltuk szinte az összes szemszögből körbejárni a kérdést.
IV. kerületi önkormányzati vendégünk felhívta a figyelmet a kortársak aktív részvételének fontosságára. Ami egyrészt jó az egyénnek, mert egy rábízott feladatból az élménypedagógia segítségével rengeteg használható tudást kap, másrészt jó a többi fiatalnak, mert hozzá korban, gondolkodásmódban közel álló embertől talán könnyebben elfogadja az adott nézőpontot.
Szintén a valódi tudás élményi alapját emelte ki előadásában Tölgy Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Elmondta: a tanulás fogalmát újra kell értékelnünk, hogy megtaláljuk a kifejezés legmélyebb jelentőségét. Hazánkban élő élőlények ismertetési előadása során hatalmas szenvedéllyel fejtette ki véleményét, mely szerint a természetet zsigeri szinten lehet csak megélni, ha megismerjük és nem csak állatkertekben, tapasztaljuk környezetünket… sőt, csak így érdemes.

A konferencia gyakorlati részeként négy csoportban próbálták a jelen levő szakmabeliek és fiatalok az ifjúsági természetjárás helyzetét feltárni. Az átfogó program jó kezdeményezés egy valóban jó ügy mellett. A szakemberek és fiatalok összefogásával talán sikerül felhívni a figyelmet egy ilyen rohanó világban is a természetjárás szépségeire és fontosságára, és eloszlatni azokat a tévhiteket, hogy ez divatjamúlt, unalmas időtöltés. Gondoljunk csak a most egyre jobban divatszintre emelkedő kalandtúrára, sziklamászásra, teljesítménytúrára, vagy tájékozódási versenyre… ugye máris megemelkedett az adrenalin szint?!

Elemeztük, hogyan fejlődhetne az ifjúsági, majdan felnőtt túrizmus. Mi az, ami segítené a versenyképességét és elismertségét.

Aktív ifjúsági turizmus növelése:

• A különböző szervezetek aktív ifjúsági turizmust növelő feladatainak meghatározása (XV. Kerületi utazási irodák, utazásszervezők, iskolai szabadidő szervezők egyesületek,) kapcsolatfelvétel
• Beutazó programok kidolgozása, akár érdeklődési körök megjelölésével.(Civil szféra)
• Humánerőforrások fejlesztése Tolmácsok, idegenvezetők listájának összeállítása és nyilvánossá tétele (akár a kerületünkben lévő Kínai emberek bevonásával)
• Meghívott vendégek, (akár külföldi, akár belföldi) Budapestre látogató társszervezetek tagjainak elszállásolásának megoldása kedvezményesen - Vendégfogadók és vendéglátók képzése, továbbképzése Szabadidő szervezők, sportvezetők, helyi szakosztályok egyesületeken belül túravezetők képzése (BTSSZ-segítségével)
• A marketing tevékenység fejlesztése kiadványok (szórólapok, úti füzetek, képeslapok, katalógusok) megjelentetése.
•  A médiában való megjelentetés tudatos alakítása
•  Megjelenés az INTERNET-en, helyi honlapok közös összefogott megjelenítés, a helyi és a térségi külkapcsolatok erősítése, turisztikai hasznosítása
• Kapcsolattartás szakmai és társadalmi szervezetekkel.

A térségi turizmusmarketing stratégia főbb elemei:

• egyediségre, a természeti, történelmi és kulturális értékek bemutatására építés
• kínálat minél komplexebbé tétele, együttműködő, külső elemekkel való kiegészítése
• vertikális marketing értékesítési rendszer kialakítása, szerződéses együttműködés utazási irodákkal, közvetítő cégekkel elsősorban a kulturális és rendezvényközpontok, kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak kihasználása céljából
• a termékfejlesztési, értékesítési és kommunikációs tevékenység összehangolására, szervezésére, lebonyolítására együttműködési hálózat (klaszter) kialakítása külső intézmények, szakcégek bevonásával
• a közösségi marketing tevékenység realizálása, finanszírozása érdekében is aktív pályázati tevékenység

Finanszírozási feltételek megteremtése:

• Turisztikai Fejlesztési Alap elkülönítése a központi decentralizált és az idegenforgalmi adóbevételeket kiegészítő központi támogatás egy részéből és ebből a közvetlen turisztikai feladatok megvalósulásának támogatása.
• Országos/Regionális fejlesztési forrásból (NFT) közvetett fejlesztési feladatok (pl.: út, közlekedés, Újpalotai parkerdő - pihenőpark) megvalósulásának elősegítése.
• Turisztikai Célelőirányzat pályázati lehetőségeinek kihasználása.

A turisztikai kereslete, amely nem csak az ifjúsági turizmussal hozható összefüggésbe, több termékcsoportra bontva célszerű vizsgálni:

1. Üzleti utazások a térség vonatkozásában a kisebb konferenciák, szemináriumok és az incentive (ösztönző) turizmus relevanciáját mutattuk be. Számosságuktól eltérően azonban ezen utazók, kirándulók egyrészt véleményformáló lehetőségeik, másrészt költési hajlandóságunk okán sem hanyagolhatóak el, amellyel a turisztikai fejlesztések ösztönzők lesznek. Ez később visszaforgatható a támogatott ifjúsági turizmusba.
2. Wellness vidéki rekreációként az ifjúsági és a falusi turizmus terméktípusok kapcsolódnak a Bernecei önkormányzat programjához.
   
   Mindként típusú terméket nagy tömegben veszik igénybe, bár a szezonalítás különösen az ifjúsági turizmus és az erdei iskolai programoknál szeptembertől júniusig, míg a falusi turizmusnál húsvéttól az őszi szünetig jellemző. Vannak próbálkozások a téli programok szervezésére (szánkózás, disznótor), de tömegszerűségükben ezek jelentősen elmaradnak a szezonális turistaszámtól.
    
3. Speciális érdeklődés a természetjárás (kirándulás), kastély- és műemlékturizmus, kulturális turizmus, kerékpáros turizmus, sportturizmus, vadgazdálkodási erdőismereti túrizmus és a felnőttek részére - bor- és gasztronómia, vadászati turizmus.
4. A vízparti üdülés – vízi sportok a Dunán illetve az Ipoly folyón horgászás a természetjárással összekapcsoltan releváns.

Ár-mix:
Az árpolitika alapja a saját költségek, a konkurencia és a piac árszínvonalának ismerete, melyet a piaci szegmensek vásárlóereje, költése hajlandósága nagyban determinál. A kínálandó szolgáltatások árait, a várható pénzforgalmat, a kalkulálható bevételeket az egyes turisztikai vállalkozások, intézmények önállóan tervezik, a fejlesztési programmal alapvetően – térségi szempontokból következően – a látogatók színvonalasabb kiszolgálását, s irányított mozgását szeretnénk elérni, ezért az árképzést legális közösségi eszközökkel célszerű befolyásolni.

A megalapozatlan árképzés következménye kétféle lehet:

1. Túlzottan magas ár: látogatók nem/kevéssé veszik igénybe a térségi szolgáltatásokat – vendéghiány,
2. Túlzottan alacsony ár: bevételkiesés, a turisztikai beruházások megtérülési idejének növekedése.

Kommunikációs-mix:
A kommunikációs-mix helyes megválasztása a kulcsa a turizmusmarketing sikerének. Nemzetközi tapasztalatok szerint a tevékenység eredményessége legalább 80 százalékban ettől függ. A tájékoztatás, a befolyásolás és a meggyőzés a marketingkommunikáció fő feladatait jelentik, melyet a turizmus területén is a reklámozás, közönségkapcsolat (PR), közösségi és egyéni módszereivel, eszközeivel valósíthatunk meg. Az ifjúsági turizmus fejlesztési program eredményeként több szálon működő interregionális együttműködések hálózattá (klaszterré) szervezése jó megoldásnak látszik.

Ötletbörzénken felmerült ötletek közül néhányat megfontolandónak tartottunk:

1. Turistautak rendbetétele, felülvizsgálata
2. Információs hálózat kiépítése
3. Marketingtevékenység fejlesztése
4. Montainbike és síklubok működésének támogatása
5. Turisztikai termékcsomagok összeállítása
6. Helyi túravezetők képzése – illetve a tájegységen elérhető túravezetők ismertetése
7. Szálláskatalógus összeállítása
8. Kerékpárutak kijelölése, építése forgalommentes övezetben (pl. Ausztriai kerékpárutak)
9. Falusi vendégfogadók képzése
10. Tájékoztató táblák kihelyezése, a turisztikai célpontokhoz vezető utak mentén a turisztikai lehetőségeket mutató jelzőtáblarendszer kialakítása
11. Kulturális programok szervezése – túrizmussal ne csak falunapokon belül.
12. Kisvasút rekonstrukciójának, fenntartásának támogatása
13. Koordináló, együttműködési szervezet segítése
14. Ökológiai szakmai rendezvény szervezése
15. Gépkocsimentes, Quad mentes övezetek létrehozása
16. Az erdő- és vadgazdálkodás összehangolás a turizmusfejlesztéssel
17. Az ifjúsági, természetjárás turizmus újjáépítése – Faluturizmussal összhangban
18. Kereskedelmi, vendéglátói szolgáltatás fejlesztése turista-árbarát szemlélettel

Bernecebaráti 2009-04-15 Mecsnóber Attila Unilever Se

E-mail :