1% -hoz kapcsolódó kérdések

Be kell-e jelenteni az APEH -nek, hogy szeretnénk civil szervezetként felajánlásokat fogadni?

Nem kell előre bejelenteni az APEH felé, hogy a szervezet fogad 1%-ot. Amennyiben a szervezet adószámára 1%-os felajánlást tettek az adózók, az APEH megvizsgálja, hogy jogosult-e, és felszólítja a szervezetet, hogy tegye meg a szükséges nyilatkozatokat.

Hogyan kell nyilatkoznom arról, hogy jogosult vagyok az 1%-ra?

Az APEH felszólítása után (miszerint a civilszervezet nyilatkozzon arról, hogy eleget tesz a törvényi feltételeknek, és fogadhatja a részére felajánlott 1%-ot), annak honlapjáról a 0937A sz. adatlapot kell letöltenie. Ezt kitöltve és aláírva kell eljuttatnia az APEH részére postai úton, személyesen, vagy az Ügyfélkapun keresztül.

A 2010-ben esedékes adóbevallási időszakban mikor kellett a szervezetnek megalakulni, hogy jogosult legyen az 1%-ra?

2010-ben az a társadalmi szervezet és alapítvány jogosult 1%-ra, melyet a bíróság legalább két éve jogerősen nyilvántartásba vett (tehát 2008. január 1. előtt); illetve az olyan kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő letelte előtt, amennyiben a fentebb említett feltételeknek egyébként megfelel -, kiemelkedően közhasznú szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat (ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - a közhasznú szervezetekről szóló, 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik.

A civil szervezetnek felajánlott 1% -ot csak a célszerinti felhasználásra vagy az egyesület programjainak fenntartási költségeire is lehet fordítani?

Az idei évtől (a 2007. évi adóbevalláshoz fűződő 2008-ban leadott 1%-os rendelkező nyilatkozatok esetében) már nem csak célszerinti felhasználásra, hanem működésre is (együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás 30%-át nem haladhatja meg) fordítható az 1%.

Különösen az alábbiak vehetők figyelembe

- bérköltség

- székhely, működési hely − kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben

- fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek; (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)

- postaköltségek, telefon-, Internet szolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek)

Mennyi 1%-os adomány gyűjthető egy kampány alatt?

Az APEH erre vonatkozó adatai szerint egy 1 %-ot felajánló nyilatkozat átlagos összege 5000-6000 forint között mozog. Az összes 1 %-os felajánlásban részesülő szervezet közel 90 százalékának szervezetenként max. 100 főt sikerül 1 %-os felajánlásra bírnia. Ebből a 10 főt vagy annál kevesebbet megszólítani tudó szervezetek száma a teljes közel 30 százaléka. Körülbelül a szervezetek fele 100.000 forint alatti összeget gyűjt össze, míg a szervezetek közel 40 százaléka 100.000 forint és 1 millió forint között jut forrásokhoz. Hozzávetőleg 4% azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek 1 és 20 millió forint között gyűjtenek, és mindössze 0,1 % azoké, amelyek 20 millió felett. Az egy civilszervezetre jutó átlagos összeg kb. 300 000 forint körül van.

Kik az 1 %-os felajánlók?

Az iskolázottsággal és a jövedelem nagyságával emelkedik az 1%-ról való nyilatkozási hajlam, a nők inkább adnak, mint a férfiak. Legtöbben a megyeközpontokban nyilatkoznak, de Budapesten és Pest megyében a legmagasabb az aránya a nyilatkozóknak illetve a legmagasabb a nyilatkozatok értéke. Az adófizetők nagyobb részét még egyik szervezet se győzte meg.

Mi befolyásolja azt, hogy mennyit gyűjthet a szervezetem?

- A kapcsolati hálója vagyis, hogy hány emberrel van közvetlen vagy közvetett kapcsolatban. Sok szervezet a mindennapi működése során is rendszeres vagy állandó kapcsolatban áll tagjaival, ügyfeleivel pl. iskolai alapítványok, szociális és egészségügyi intézmények, táncegyüttesek, szakmai és szabadidős egyesületek. Ezek a szervezetek könnyedén építhetik 1%-os kampányukat erre a széles ismeretségi körre. Gondolja végig, csak úgy mint az egyéni adományok gyűjtésénél, hogy kik és hányan állnak a szervezetével közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban!

 - A tevékenysége: az érzelmeket, részvétet, szolidalítást kiváltó tevékenységek (pl. beteg gyermekek segítése, állatvédelem) támogatottabbak, mint a racionálisabb, felelősség vállalásra épülő tevékenységek pl. a kutatás, munkahelyteremtés vagy egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat felkaroló tevékenységi területek pl. alkoholbetegek segítése, hajléktalansággal foglalkozó szervezetek. Az utóbbi esetekben sokkal nagyobb erőfeszítésébe kerül a szervezetnek az esetleges támogatók felkutatása, meggyőzése, és kevesebb az esély a tényleges felajánlások megszerzésére.

- A működési területe: több adófizető ajánlja fel az 1%-át Budapesten és Pest megyében, mint vidéken, tehát pl. egy Szolnok megyei állatvédő szervezet feltehetően kevesebbet tud gyűjteni, ha csak helyben kampányol, mint egy budapesti.

- A felajánlók keresete: a személyi jövedelemadó mértékét a kereset nagysága határozza meg, így a magasabb jövedelmű személyek magasabb 1%-ot tudnak felajánlani. Általában Budapesten és Pest megyében magasabbak a bérek, mint vidéken, tehát egy vidéki, de országos jelentőségű (és részvétet, érzelmeket kiváltó) tevékenységet folytató szervezetnek érdemes ezeken a területeken is kampányt folytatnia.

- A szervezet 1%-os kampánya: nagyon sok múlik azon, hogy a szervezet el tudja-e érni, és meg tudja-e szólítani a lehetséges felajánlókat, ez természetesen múlik az anyagi ráfordításon is, de egy jól átgondolt kampány nem felétlenül ettől sikeres: kis szervezet, kis költségvetéssel is eredményes lehet pl. ha jó adatbázissal rendelkezik, és el tudja érni a szervezetét ismerő, támogató személyeket.

Ki lesz az 1%-os kampány célcsoportja?

A szervezet erőforrásaitól és tevékenységeitől függően elsősorban az alábbi célcsoportok jöhetnek szóba:

- A szervezet tagjai, szolgáltatásának igénybevevői és ezek kapcsolati hálója, vagyis a helyi közösség, amelyben a szervezet tevékenykedik, illetve tágabban ahová a tevékenysége kiterjed. Róluk a szervezetnek adatbázist kell készítenie, és azt folyamatosan frissíteni, bővíteni. A célcsoportba tartozhatnak olyan személyek is, akik segíteni tudnak nekünk elérni az embereket: gondoljuk végig, hogy van-e az ismerősi körünkben újságíró, könyvelő vagy vállalaton belüli kommunikációért felelős munkatárs, aki kapcsolataival segíthetné munkánkat.

- A nagyközönség: ahogyan azt az 1%-os kampányidőszakok eddigi eredményeiből is lemérhetjük nagy tömegek megszólítására a következő területeken tevékenykedő szervezeteknek van esélye: egészségügy (különösen a gyermekegészségügy), szociális szolgáltatás illetve állatvédelem. Vigyázat „mindenki” nem jelenthet célcsoportot! Ahhoz, hogy a nagy tömegből meg tudjunk szólítani valakit, be kell határolnunk, hogy pontosan milyen jellemzőkkel rendelkező embereket szeretnénk elérni (pl. városi / falusi, milyen korú, nő /férfi, iskolázott vagy sem stb.), ezt nevezzük szegmentálásnak illetve célpiaci marketingnek. Ettől függ ugyanis, hogy végül mit és hogyan fog tartalmazni az üzenet (pl. fiatalos, vicces vagy a hagyományokra építő, megindító stb.) illetve, hogy milyen kommunikációs csatornákat választunk az üzenet eljuttatására (pl. melyik rádiócsatornát, újságot, vagy honlapot).

Mennyit költsek a kampányra?

Semmiképp sem többet mint a várható bevétel. A bevételeket saját eddigi tapasztalataink valamint a gyűjtést befolyásoló tényezők és a kutatások alapján határozhatjuk meg. A kiadások pedig a következő tételeket foglalhatják magukba: emberi erőforrások (kampány koordinátor, munkatársak, kommunikációs szakemberek, szakértők), nyomtatott anyagok tervezése, gyártása, hirdetési helyek költségei, telefon és postaköltségek)

Hogyan köszönjem meg az 1%-os felajánlásokat?

Sajnos az adótitok miatt nem lehet pontos információt szerezni arra vonatkozóan, hogy kiktől kaptunk támogatást. Ez megnehezíti a köszönetnyilvántítást, de a szervezethez kapcsolódó embereket ettől függetlenül értesíthetjük az elért eredményről, illetve a felhasználás módjáról és megköszönhetjük, ha nekünk ajánlották fel adójuk 1%-át: feltehetően úgyis ebből a körből gyűjtöttünk a legtöbb felajánlást. Ezenkívül a honlapon, a Nonprofit Önarcképben illetve a sajtón keresztül tájékoztathatjuk a nagyközönséget a felhasználás módjáról (ezt különösen a nagy kampányt szervező szervezeteknek ajánlatos megtenniük), de ilyen kötelezettsége a szervezeteknek 2009-től nincsen.

Hogyan kell közzétenni az 1%-os adományok felhasználásáról szóló közleményt ?

A 2008. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítás a kapott összegek felhasználásával történő elszámolás megkönnyítését, ingyenessé tételét szolgálja. 2009-től a civil szervezeteknek és intézményeknek nem sajtóközleményként kell közzétenniük, hogy mire használták az előző évben kapott összeget, hanem az adóhatóságnak kell elküldeni a közleményeket október 31-ig. A beszámolókat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közzéteszi ingyenesen a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján.

Hogy szerezzem be az 1%-ok felhasználásáról szóló közleményt, és hogyan küldjem be azt?

A civilszervezeteknek az APEH oldaláról kell letölteniük a „08KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, október 31-ig kizárólag elektronikus úton kell beküldeni az APEH részére az Ügyfélkapun keresztül.

Jogosult-e a civil szervezet az 1%-os felajánlásokra, ha köztartozása van?

Köztartozásnak minősül az állami adóhatóságnál, a vámhatóságnál és az önkormányzati adóhatóságnál (a fővárosi székhelyű adózók esetében az önkormányzati adóhatóság vonatkozásában mind a kerületi, mind a fővárosi önkormányzati adóhatóságra értendő) nyilvántartott, törvényből eredő fizetési kötelezettség.

A törvény 4. § (2) bekezdés d) pontja szerint - a további törvényi feltételeknek egyébként megfelelő - alapítványokat, társadalmi szervezeteket és közalapítványokat ez évben sem illeti meg a nekik felajánlott Szja 1 %-os összeg akkor, ha 2009. augusztus 1. napja és a kedvezményezett státusz igazolására szolgáló 0937A számú adatlap részét képező 0937A-01-Nyilatkozat keltének időpontja közötti időszakban, akár csak egy napig olyan lejárt esedékességű köztartozásuk állt fenn, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kaptak.

A személyi jövedelemadó 1 %-ából részesülni kívánó szervezetnek

- 2009. augusztus 1-je előtt esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozását legkésőbb 2009. július 31. napjáig, továbbá

- 2009. augusztus 1. napja és a kedvezményezett státusz igazolására szolgáló 0937A számú adatlap részét képező 0937A-01-Nyilatkozat keltének időpontja közötti időszakban esedékessé váló köztartozását legkésőbb annak esedékessége napján rendeznie szükséges, mivel a lejárt esedékességű köztartozás 2009. augusztus 1. napjától késve történő rendezése esetén nem jogosult a részére felajánlott 1 % összegére.

Mit tehet a szervezet, ha mégis van köztartozása?

A hatályos jogszabályi előírások szerint azonban kivételes méltányosságot érdemlő esetben az APEH eltekinthet a köztartozásra vonatkozó feltétel meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha az Szja 1 %-os összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén az Szja 1 %-os összeg átutalását az APEH akkor teljesítheti, ha a kedvezményezett a fennálló köztartozását rendezi.

Amennyiben a kedvezményezettnek tudomása van arról, hogy a köztartozás tilalmára vonatkozó feltételt nem teljesíti, akkor a 0937A számú adatlap részét képező 0937A-02-es számú bizonylaton (0937A-02-Nyilatkozat) nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása súlyosan veszélyezteti az alapvető céljainak elérését és - a kivételes méltányosságot megalapozó körülmények elővezetésével egyidejűleg - kérheti a kivételes méltányosság gyakorlását. Amennyiben a kedvezményezettnek a 0937A számú adatlap kitöltésekor még nincs tudomása arról, hogy a törvény által meghatározott időszakban köztartozása állt fenn, a kivételes méltányosság gyakorlását a kedvezményezettség törvényi feltételeinek igazolására irányuló eljárás keretében kérheti, és kérelméről az APEH az alapeljárás keretében dönt.

Reméljük, kérdésére megtalálta a választ!

Unilever Se - E-mail :  klikk-klikk !!