Unilever Tömegsport Egyesület - leltározási szabályzata
a módosítással egységes szerkezetben

Unilever Tömegsport Egyesület - leltározási szabályzata

Dátum: 2013.03.18
Ügyintéző: Samu Sándor
Ikt. sz.: ……………………
cím: 1151 Budapest, Horváth Mihály u. 2.
Tel: (1) 305-2472
E-mail: mecsnober.attila@gmail.com

Jóváhagyva: 2013. március 18.
Érvényes: 2013. március 18-tól.
Változat: v-1.
Oldalak száma: 12.

TARTALOMJEGYZÉK

1. Elrendelés

A fenti fejezetekből álló Leltározási szabályzat 1. verzióját elrendelem.

Jelen utasítás karbantartásáért felel: Számvizsgáló bizottság

Hatálybalépés ideje: 2013. március 18.

Készítette:                                                           ……………………….

                                                                                   Mecsnóber Attila

                                                                Unilever Tömegsport Egyesület elnök

Ellenőrizte: a könyvelést végző:                       …………..………..…

 Ellenjegyezte: Számvizsgáló bizottság elnöke: ………………………

                                                                                   Fekete Gábor

                                                                       Számvizsgáló bizottság elnöke

Hatályba léptette: az Egyesületi Elnökség 2013/02. számú határozata alapján:

                                                                               ……………………….

                                                                                   Mecsnóber Attila

                                                                Unilever Tömegsport Egyesület elnök

Törölt: 0/

2. Cél

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) szerint az Egyesület a számviteli politika részeként köteles elkészíteni a leltározási szabályzatot.

A leltározási szabályzat célja, hogy biztosítsa a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztáshoz olyan leltár elkészítését, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza az Egyesületnek a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

A leltározás és leltárkészítés célja:

- a mérleg valódiságának biztosítása: a könyvvitelben rögzített és az éves beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük, - a könyvelés, illetve a nyilvántartások ellenőrzése és egyúttal a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítése,

- az egyesület tulajdonának védelme, az eszközökért felelős személyek elszámoltatása.

3. Érvényesség 

A szabályzat hatálya kiterjed:

A Unilever Tömegsport Egyesületre (továbbiakban: UTSE.), mint jogi személyre, ezen belül:

· Területi szervezeti egységekre (Szakcsoportok)

· Funkcionális szervezeti egységekre

· Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységekre (Szakosztályok)

Jelen szabályzatot az UTSE munkaviszonyban álló munkatársak, a választott tisztségviselők munkájához elengedhetetlen, betartása számukra kötelező, az UTSE tagság számára fontos és hasznos információkat tartalmaz.

4. Kapcsolódó szabályozások 

Munka Törvénykönyve

2000. év C. törvény a Számvitelről (Sztv.)

G.1. Számviteli politika

Számlarend

5. A leltárral szembeni követelmények 

5.1 A tételesség követelménye azt jelenti, hogy a leltárnak tételesen tartalmaznia kell a mérlegben kimutatandó minden eszközt és forrást. Vannak olyan eszközök:

- amelyek mennyisége tételes mérés, számlálás alapján közvetlenül megállapítható, ezeket mennyiségben és értékben,

- azokat, amelyek csak közvetve, a nyilvántartások, dokumentációk alapján mérhetők fel, értékben kell a leltárba beállítani.

5.2 Teljes körűség követelménye a leltározás során a leltározandó eszközök, források minden tételét figyelembe kell venni.

5.3 Az ellenőrizhetőség követelménye szerint a leltárnak:

- tartalmaznia kell azt az évet, hónapot, napot, amely napra vonatkozóan azt készítették,

- az abban szereplő eszközök és források leltári tételeinek pontos megnevezését és az azonosításhoz szükséges minden megjelölést,

- azon készletféleségeknél, amelyeket mennyiségben és értékben kell szerepeltetni, fel kell tüntetni az értékelés alapjául szolgáló egységárakat is a leltárban elkülönítetten, kell kimutatni:

- mindazokat az azonos eszközöket, amelyet valamilyen okból egymástól eltérően értékelnek,

- jogcímek szerinti részletezés:

· bérmunkára átadott,

· bérbe adott,

· bizományba átadott,

· javításra átadott,

· az úton lévő eszközöket.

5.4 Valódiság követelménye: leltározás során a valóságban is meglévő eszközöket és forrásokat kell a leltárba felvenni.

6. Leltárkészítési, leltározási alapfogalmak 

Nyilvántartásokkal való egyeztetés, azonosítás, ellenőrzés a főkönyvi kivonat, az analitikák, dokumentációk, okmányok, bizonylatok alapján történik, az eszközök és források meglétének megállapítása céljából.

Leltár: az UTSE eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben, a mérlegtételekhez kapcsolódó részletezésben, egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki.

Leltározás: a leltár elkészítése az eszközök és a kötelezettségek vonatkozásában, amely történhet mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel.

A leltározás kiterjed az UTSE birtokában (használatában) lévő minden idegen eszközre is.

Leltárfelelős: az a felelős eszközhasználó személy, aki az eszköz meglétéért, védelméért anyagi felelősséggel tartozik.

7. A leltárak fajtái 

Teljes leltár:

Az UTSE valamennyi eszközét és forrását fajtája és eredete szerint tartalmazza, tekintet nélkül arra, hogy azokat a leltározás időpontjában hol tárolják és azok az UTSE tulajdonában vannak-e.

Részleltár:

Az UTSE eszközeinek vagy forrásainak egy-egy részéről készült leltár.

Elszámoltató leltár: (rovancsolás)/

Az anyagilag felelősök elszámoltatására, tevékenységük ellenőrzésére készül.

Az eszközök számlálással, méréssel történő leltározását jelenti, összehasonlítva az analitikus, vagy főkönyvi nyilvántartással.

Átadó-átvevő leltár:

A felelős személyek beosztásában bekövetkezett időpontban átadó-átvevő leltárt kell készíteni. Ilyen leltárt kell készíteni alapításkor, átszervezéskor, apportáláskor is.

8. A leltározással kapcsolatos eljárások 

8.1. A leltárfelvétel 

Történhet:

a.) A tényleges mennyiségi közvetlen felvétellel, számlálással, méréssel,

b.) A nyilvántartások alapján, egyeztetéssel.

a.) Mennyiségi felvétellel kötelező leltározni azokat az eszközöket, amelyekről az UTSE

- folyamatosan mennyiségi, ill. mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, vagy

- év közben csak értékbeni nyilvántartást vezet.

b) Egyeztetéssel: a folyamatosan mennyiségben vezetett nyilvántartások alapján, valamint a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt, - letétbe helyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél továbbá a dematerializált értékpapíroknál.

A leltározás a főkönyvi nyilvántartásnak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal (banki kivonatok, egyeztető levelek, számítások stb.) való összehasonlítását jelenti.

Az egyeztetéssel történő leltározás esetén a felelős használó UTSE i tagnak a dokumentumot alá kell írnia.

8.2. A leltározás időpontja 

A leltározás elvégezhető:

- folyamatosan,

- fordulónappal.

Folyamatos leltározás esetén a leltározást meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani.

Ennek előfeltételei:

- naprakész, analitikus nyilvántartás,

- folyamatos leltározás éves ütemterve,

A fordulónapi leltározás alkalmazásakor a leltározást előre meghatározott naptári nappal (leltár fordulónap) kell elvégezni.

A leltározás megtörténtét a lezárt analitikus nyilvántartásokon fel kell jegyezni. Ezek után az eszközök leltári mennyiségét és értékét a leltár utolsó napján (napjával) a főkönyvi számlákkal egyeztetett analitikus nyilvántartásokból kell megállapítani.

Ha a leltározást bármely okból hiányosan végezték el, vagy annak adatai az ellenőrzés megállapítása szerint vitathatóak, az érintett leltározási egységben (raktárhelyiség, terület stb.) levő eszközöket részben vagy egészben újra kell leltározni.

A mérleg fordulónapjával leltározandó eszközök és források köre az alábbi:

- házipénztár pénzkészletei,

- pénzintézetek, APEH, TB felé történő elszámolások nyilvántartásai,

- adósok, hitelezők, UTSE használók tartozásai,

- értékpapírok, váltók, egyéb befektetett eszközök,

- készletek.

8.3. A leltározás személyi feltételei 

Leltárfelelős az a megbízott személy, aki az UTSE elnök útmutatásával felelős a leltározás gyakorlati lebonyolításáért.

A leltározók tartoznak a leltári bizonylatok alapján a leltározandó eszközök azonosítását elvégezni, a leltározott készletek, eszközök teljes körűségét ellenőrizni.

A leltárellenőr feladata:

- a leltározási előfeltételek biztosításának ellenőrzése,

- a mennyiségi felvételek helyességének és szakszerűségének ellenőrzése,

- a leltározással összefüggő valamennyi számítás és értékelés helyességének vizsgálata.

8.4. Alkalmazott értékelési eljárások 

A leltározás során alkalmazott értékelési eljárások a Számviteli törvénnyel összhangban kerültek meghatározásra. Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn.

Az egyes eszköz-, illetve forráscsoportok leltározásánál általánosan alkalmazandó értékelési elvek a következők:

8.4.1. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése beszerzési vagy előállítási értékben történik, csökkentve az amortizációs normák alapján számított értékcsökkenéssel.

8.4.2. Befektetett pénzügyi eszközök csak értékben kimutatott eszközök. A befektetett pénzügyi eszközöket a beszerzéskor beszerzési értékükön (költségükön) kell állományba (nyilvántartásba) venni értékvesztést a Számviteli törvényben rögzített feltételek fennállása esetén számolunk el.

    A befektetett eszközök esetében értékvesztést kell elszámolni, ha annak könyv szerinti értéke tartósan és jelentős összegben meghaladja annak a mérlegkészítéskor ismert piaci értéket.

Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti és mérlegkészítéskor, illetve év végi piaci értéknek a különbözete./

Az elszámolt értékvesztést vissza kell írni, amennyiben annak elszámolásának körülményei nem állnak fent. Visszaírást csak az elszámolt értékvesztés összegéig lehet elszámolni.

Az értékvesztés esetei a következők:

a.) A befektetett pénzügyi eszközök piaci megítélésének változása (ha a mérlegkészítést megelőzően legalább egy éven keresztül alacsonyabb a piaci érték, mint a nyilvántartás szerinti ).

Tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében az értékvesztést a mérlegkészítés napján, érvényes árfolyamon kell elvégezni.

Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok esetén a UTSE saját tőkéjének alakulása alapján kell elvégezni.

b.) Az értékpapír kibocsátó várható felszámolása (értékvesztés elszámolása az igény várható kielégítésének mértékéig).

c.) Fizetésképtelenség

A behajthatatlan részt hitelezési veszteségként el kell számolni.

d.) Devizák árfolyamváltozása

Befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott eszközök értékvesztésének elszámolásáról, mértékéről mérlegkészítéskor egyedileg kell dönteni.

8.4.3. A készletek értékelése a következők szerint történik:

- Vásárolt készleteket az UTSE beszerzési áron tartja nyilván. A készletek értékelésénél a használhatóság függvényében értékvesztést számolunk el. Csökkent értékű a készlet, ha a szabványnak, előírásoknak nem felel meg, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, megrongálódott, illetve feleslegessé vált. Az érték-vesztések elszámolását jegyzőkönyvvel kell alátámasztani. A használtan visszavételezett anyagokat további felhasználhatóság mértékétől függően, javítható anyagok esetén 50%-os javíthatatlan alkatrész esetében hulladékértéken kell értékelni és nyilvántartani.

- Saját termelésű készleteket előállítási költségen – közvetlen önköltségen – értékeljük. Nyilvántartásuk, illetve leltározásuk ezen az értéken történik.

8.4.4. Egyéb eszközöket, követeléseket a bekerülési értéken (vételi értéken) tartjuk nyilván, csökkentve az esetleges értékvesztésekkel. Értékvesztést a Számviteli törvényben rögzített feltételek fennállása esetén számolunk el. Az elszámolás és mérték elbírálása mérlegkészítéskor egyedileg történik.

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

9. Eszköz – és forráscsoportok leltárának elkészítése, leltározása 

9.1. Immateriális javak 

a. Leltárfelvételi egység

· Vagyoni értékű jogok

- Ingatlanhoz nem kapcsolódó bérleti, használati jog: egy szerződéshez kapcsolódó jog

- Távközlési használati jog: egy előfizetői számhoz kapcsolódó jog/

· Alapítás, átszervezés aktivált értéke: átszervezésenként

· Immateriális javakra adott előleg: az egyes immateriális javakra folyósított előlegek összege

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés, évközi fordulónappal leltározás és leltárkészítés.

c. A leltározás módja: egyeztetés.

d. A leltár tartalma

- az immateriális javak megnevezése, azonosítószáma,

- mennyisége,

- eszköz egyéb azonosító adatai,

- a felelős használó szakosztály, használó UTSE tag megnevezése, azonosítószáma,

- a felelős használó UTSE tag aláírása,

- a leltározók, leltárellenőrök aláírása.

9.2. Tárgyi eszközök 

Általános meghatározás a tárgyi eszközök leltárfelvételi egységeinek kialakításához:

Területileg különálló és más vagyontárgyaktól elhatárolható tárgyi eszköz, amely meghatározott technológiai, műszaki, vagy gazdasági feladat önálló ellátására alkalmas.

A leltárfelvételi egység részét képezi a tárgyi eszköz alapvető rendeltetésének ellátásához nélkülözhetetlen tartozék.

Több berendezést, gépet kiszolgáló tartozék önálló leltári egység.

Több vagyontárgyból összeszerelt, összeépített azonos célú és rendeltetésű tárgyi eszközt egy leltárfelvételi egységnek lehet tekinteni, ha zárt munkafolyamatot lát el.

Nem vonható össze több tárgyi eszköz egy leltárfelvételi egységbe, ha az egyes tárgyi eszközök technológiai rendeltetése közös ugyan, de azok területileg különállók (helyileg elkülönítettek).

a. Leltárfelvételi egység

· Ingatlanok

- Termőföld, telek: egy helyrajzi számhoz tartozó termőföld, illetve beépített, vagy beépítetlen telek

- Épületek: egy helyrajzi számhoz tartozó, egy tetőszerkezet alatt lévő épület

Az épületek értékébe beszámítanak, és azzal együtt képeznek egy leltárfelvételi egységet:

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 9.b. “Épület:

a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal való egybeépítés (az alapozás) vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik; az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, főtései, szellőző-, légfrissítő berendezések és felvonók, amelyek az épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják; az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglévő épületbe később kerülnek beépítésre.”

- Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

- Bérleti- és szolgalmi jog: egy helyrajzi számhoz tartozó jog

- Építmények körébe sorolható: út, park, víz- és csatornavezeték, kerítés, térvilágítás, stb., amelyeket helyrajzi számonként kell számításba venni.

- Járművek:

- Járművek: egyedileg

· Egyéb gépek, berendezések, járművek

- Számítástechnikai eszközök egyedi leltári egységei:

PC kategóriájú számítógépeknél:

- alapgép, klaviatúra, monitor együtt

- nyomtatók

- szkennerek

- önálló (külső) modemek

Nagygép és középgép kategóriában:

- központi egység a benne foglalt berendezésekkel

- terminálok (képernyő + klaviatúra)

- nyomtatók, plotterek, digitalizálók

- önálló adatátviteli egységek – modemek, koncentrátorok, multiplexerek

Adatátviteli hálózat vezetékkel, csatlakozókkal, elosztó és erősítő egységekkel együtt

- Egyéb gépek, műszerek, szerszámok, berendezések, felszerelések:

egyedileg, a kis értékű 100 eFt beszerzési érték alatti, azonos időben beszerzett eszközöknél csoportos, ha egy felelős használóhoz tartoznak

- Bútorok:

Leltár felvételi egységenként, a kis értékű 100 eFt beszerzési érték alatti, azonos időben beszerzett eszközöknél csoportos, ha egy felelős használóhoz tartoznak.

b. Leltározás időpontja, gyakorisága:

Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés, évközi fordulónappal leltározás és leltárkészítés a helyhez kötött eszközök körében 5 évenként, a mozgatható eszközök körében 2 évenként.

c. A leltározás módja: egyeztetés

d. A leltár tartalma

- a tárgyi eszköz azonosítója és pontos megnevezés,

- az eszköz egyéb azonosítója,

- a felelős felhasználó szervezet, UTSE tag megnevezése, azonosítószáma,

- a felelős használó UTSE tag aláírása,

- leltározók, leltárellenőrök aláírása.

9.3. Befektetett pénzügyi eszközök 

a. Leltárfelvételi egység

- Részesedésekés értékpapírok: befektetési helyek, célok szerinti tételei

- Adott kölcsönök: kölcsönök adósonkénti tartozása.

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal, ill. évközi fordulónappal leltározás és leltárkészítés.

c. A leltározás módja: egyeztetés

- Részesedések és értékpapírok

A főkönyvi adatok és okiratok, szerződések egyeztetése

- Adott kölcsönök

A kölcsönszerződések, ill. amennyiben pénzintézeten keresztül került a kölcsön kifizetésre (UTSE használói kölcsönök) a közreműködő pénzintézet által készített folyószámla kivonatok egyeztetése a főkönyvi értékekkel.

d. A leltár tartalma

- Részesedések és értékpapírok

· a befektetés megnevezése,

· helye, részesedés esetén a cég pontos neve, címe,

· összege,

· részesedés esetén a tulajdoni hányad.

- Adott kölcsönök

· adós neve, pontos azonosítója

· kölcsön összege,

9.4. Anyagok, áruk 

a. Leltárfelvételi egység:

A leltárfelvételi egység a raktári anyagok és áruk egy cikkszám alá sorolt tételei, mennyisége.

Gépjárműben tárolt üzemanyag esetében: üzemanyagfajta, gépjárművenként.

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés, évközi fordulónappal leltározás és leltárkészítés

c. A leltározás módja:

A raktáron lévő anyagokról, árukról a leltárt mennyiségi felvétellel, megszámlálással, vagy méréssel kell felvenni.

A raktári készletek leltári kiértékelését a leltárfelvétel adatainak az analitikus nyilvántartások adataival, történő összehasonlításával kell elvégezni.

A beérkezett, de nem számlázott szállítói teljesítéseket a fordulónapi állapotnak megfelelően egyeztetéssel kell leltározni.

Az úton lévő anyagokat, árukat fordulónappal, egyeztetéssel kell leltározni.

A gépkocsiban tárolt üzemanyagkészletet a fordulónappal mennyiségi felvétellel kell leltározni.

A bizományosnak átadott anyagok, áruk leltárát egyeztetéssel kell elkészíteni a fordulónappal.

A tárolt idegen anyagok, áruk leltárát elkülönítetten kell elkészíteni a fordulónappal.

A közvetített szolgáltatásokat fordulónapi állapotnak megfelelően kell a leltárban szerepeltetni. A leltározást egyeztetéssel kell elvégezni.

d. A leltár tartalma

- az anyag azonosítója, és pontos megnevezése,

- mennyiségi egysége,

- mennyisége,

- leltározók, leltárellenőrök aláírása

9.5. Készletekre adott előlegek 

a. Leltárfelvételi egység

Az egy beszerzésre folyósított előleg

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal leltározás, leltárkészítés.

c. A leltározás módja: egyeztetés

Dokumentumok egyeztetése, szállítónkénti bontásban, beazonosítása a könyvelési kivonatokhoz. A leltárt a partnerrel igazoltatni kell.

d. A leltár tartalma

- a szállító megnevezése, azonosító száma,

- a folyósított előleg összege,

9.6. Egyéb követelések 

a. Leltárfelvételi egység

Az egyfajta üzleti eseményhez, egy jogi vagy természetes személyhez kötődő követelés.

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal leltározás, leltárkészítés.

c. A leltározás módja: egyeztetés

Az üzleti eseményt bizonyító, igazoló okmányok egyeztetése a tételes főkönyvi nyilvántartással.

d. A leltár tartalma

- Követelés megnevezése, azonosítója

- összege

9.7. Pénzeszközök és hitelek, kölcsönök 

a. Leltárfelvételi egység

- A pénztárak külön szervezetenként, helységenként, ezen belül pénznemenként,

- a bankszámlák számlavezető pénzintézetek szerint, azon belül a betétek és hitelek számlánként képeznek leltárfelvételi egységet

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal leltározás, leltárkészítés.

c. A leltározás módja: egyeztetés, a pénztáraknál a pénzkészlet tényleges számlálása.

A pénzintézeti egyenlegközlő levél és a főkönyvi kivonat egyeztetése.

A hitel és kölcsönszerződések összevetése a számviteli nyilvántartásban kimutatott egyenlegekkel.

d. A leltár tartalma

A pénzintézetektől egyenlegközlőt kell kérni, amely tartalmazza számlánként:

· a fordulónapi egyenleget

· a tárgyévben levont, jóváírt kamatokat

· a tárgyévet terhelő, de a következő évben esedékes kamatokat

9.8. Időbeli elhatárolások 

a. Leltárfelvételi egység

Az elhatárolások jogcímenként, a gazdasági események szerint képeznek leltári tételeket

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés

c. A leltározás módja: egyeztetés

d. A leltár tartalma

Külön kimutatást kell készíteni, mely tartalmazza

· az elhatárolás jogcímét,

· összegét és

· tételeit,

· ha az érték kalkulált, akkor a kalkuláció módját.

9.9. Saját tőke 

a. Leltárfelvételi egység

A saját tőke minden mérlegsora külön leltárfelvételi egységet képez.

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés

c. A leltározás módja: egyeztetés

Leltározási feladat a határozatok realizálásának egyeztetése a főkönyv és mérleg soraival (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés, közgyűlési, elnökségi ill. felügyelő bizottsági határozatok)

d. A leltár tartalma

Kimutatást kell készíteni következő tartalommal:

· nyitó egyenleg

· növekedések (események okok szerint)

· csökkenések (események okok szerint)

· záró egyenleg

9.10. Céltartalék 

a. Leltárfelvételi egység

A céltartalékot jogcímek szerint (várható veszteségekre, várható kötelezettségekre, egyéb) és ezeken belül egyedileg kell képezni.

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés

c. A leltározás módja: egyeztetés

d. A leltár tartalma

A céltartalék sorairól külön-külön táblázatot kell készíteni, melyek sorai a céltartalék képzés okait tartalmazza (partnerek, üzleti események), rovatai a mértéket meghatározó paraméterek. A kimutatások alapja a főkönyvi kimutatásokkal egyező analitika és az egyedi minősítés.

9.11. Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból 

a. Leltárfelvételi egység

A szállító, szolgáltató jogi személy vagy természetes személy képez egységet.

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés, évközi fordulónappal leltározás és leltárkészítés.

c. A leltározás módja: egyeztetés

A szállító részére – fordulónappal – egyenlegközlő levelet kell küldeni. A folyószámla egyeztetése a főkönyvvel.

d. A leltár tartalma

A szállítóról olyan kimutatást kell készíteni, amely alkalmas a tételes egyeztetésre és az eltérések pontos kimunkálására.

A kimutatás tartalma a következő:

· szállító neve

· szállítói nyitott tételek összege tételesen és szállítónként összesen

· elismert tartozás (egyenlegközlő)

· eltérés megállapítása

9.12. Egyéb kötelezettség 

a. Leltárfelvételi egység

A egyfajta üzleti eseményhez, egy jogi személyhez vagy természetes személyhez kapcsolódó kötelezettség.

b. Leltározás időpontja, gyakorisága

Évente, december 31-i ill. évközi fordulónappal leltárkészítés

c. A leltározás módja: Egyeztetés

Az üzleti eseményt bizonyító, igazoló okmányokat kell egyeztetni a részletező és főkönyvi nyilvántartással.

d. A leltár tartalma

- kötelezettség megnevezése,

- keletkezésének ideje, összege

10. A leltározás bizonylatai 

10.1. A leltározási bizonylatok előkészítése

A tényleges leltárfelvételi munkák megkönnyíthetők és meggyorsíthatók az által, ha a leltározásra, kerülő készletekre vonatkozó, már ismert adatokat a bizonylatokra, ívekre, összesítőkre, leltárfelvételi ívekre – a tényleges felvételi időt megelőzően – előre felvezetik. Ilyen előre felvezethető adatok a leltárkörzet száma, megnevezés, cikkszám, leltári szám és mennyiségi egység.

10.2. A leltárnyomtatványok felhasználásnak formai követelményei 

A nyomtatványokat, mint a leltár bizonylatait, számítógéppel vagy tintával kell kitölteni.

A leltárbizonylatok formai helyességének követelményei:

- valamennyi rovat hiánytalan kitöltése, vagy a kitöltésre nem kerülő rovatok megsemmisítő vonallal történő áthúzása,

- a leltárbizonylatok sorszámozása,

- olvashatatlan szövegírás, javítás, helyesbítés esetén a helyes adat félreérthetetlenül megállapítható legyen, továbbá az eredeti adatnak is olvashatónak kell lennie, a javítás tényét a javítást végző köteles aláírásával igazolni,

- a bizonylat kitöltőjének, illetve a leltározásban résztvevők és felelősök, valamint az ellenőrök aláírása.

10.3. A leltári bizonylatok megőrzése 

A leltárfelvételi bizonylatok szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak. A leltárakat a Számviteli törvény 169. paragrafus bekezdése értelmében 10 évig kell megőrizni.

11. Leltári és könyvelési adatok egyeztetése, különbözetek rendezésének módja 

11.1. Leltárkülönbözet 

Leltárkülönbözetnek minősül a leltározás során megállapított mennyiség és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség közötti különbözet. A leltárkülönbözet értéke a leltározás során megállapított mennyiségi különbözet nyilvántartási áron számított értéke. Ha a könyvviteli előírások szerint a leltározási egységben lévő készletekről nem kell tételes mennyiségi nyilvántartást vezetni, úgy a leltárfelvétel alkalmával talált készlet értéke és az értékben vezetett nyilvántartás szerinti érték közötti különbözet összegét kell leltárkülönbözetnek tekinteni.

11.1.1. Leltárhiány 

A leltárfelelősség szempontjából a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett eszközökben ismeretlen okból keletkezett leltárkülönbözetnek a forgalmazási veszteség mértékét meghaladó része minősül leltárhiánynak.

Normalizált hiánynak minősül az elkerülhetetlen természetes mennyiségi csökkenés, a kezeléssel és tárolással járó veszteség. A káló mértékét az UTSE vezetője határozza meg egységenként.

A kálónorma alapján nyilvántartott készletekben leltározáskor észlelt hiányt csak a norma mértékéig lehet hiányként elfogadni.

Normán felüli hiány alatt az eszközökben keletkezett természetes mennyiségi csökkenést, azaz a káló mértékét meghaladó hiányt értjük.

Kompenzálható hiány: az a hiány, ami bizonyítottan a tételes analitikák vezetésének hibájából származik. Az egyik eszközből ugyanannyi mennyiségű többlet, a másikból ugyanannyi hiány merül fel a leltározás alkalmából.

11.1.2. Leltárhiányért való felelősség 

Az UTSE használó leltárhiányért való, illetve kártérítési felelősségét a Munka Törvényköve IV. rész VIII. fejezete szabályozza.

A leltárhiányért felelős UTSE használó a megállapított hiányért akkor felel, ha:

- a vagyontárgyakat kezelésre, megőrzésre átvette és aláírásával igazolta,

- a leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött leltárfelelős vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.

11.1.3. Anyagi felelősség 

(1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke az UTSE használó egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.

(2) A károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint az UTSE használó beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az (1) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja.

Szándékos károkozás esetén az UTSE használó a teljes kárt köteles megtéríteni.

A kár összegének meghatározásánál:

- a javításra fordított kiadást, a dolog érvényes fogyasztói árát kell figyelembe venni.

(1)Az UTSE használó (illetve eszköz használó) vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

- (2) Az UTSE használót (illetve eszköz használót) az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

11.1.4. Leltártöbblet 

A leltártöbblet keletkezésének okát a hiányhoz hasonlóan ki kell vizsgálni.

A leltárfelvétel befejezésének időpontjától számított 30 napon belül a leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal és a jegyzőkönyvben megállapított különbözeteket az egyeztetéstől számított 30 napon belül tisztázni, kell.

Amennyiben a leltárhiány oka és a felelős megállapítható, akkor a kárfelelősséget a Alapszabály szerint kell megállapítani.

A leltárhiányért a felelősséget az érintettel 30 napon belül írásban közölni kell.

A leltárkülönbözetet legkésőbb az éves könyvviteli zárlat alkalmával kell könyvelni. A különbözetekkel mind az analitikus, mind a főkönyvi nyilvántartást módosítani kell. Az éves mérlegbe csak leltárkülönbözettel módosított eszközérték vehető fel.

A könyvelési bizonylat mellé csatolni kell a különbözetről felvett jegyzőkönyvet.

12. A leltározás ellenőrzése 

A leltározás helyességét a leltározásért felelős egység vezetője, vagy az általa megbízott személy ellenőrzi.

Az ellenőrzés legfontosabb munkafeladatai:

- mennyiségi felvételek helyességének, szakszerűségének ellenőrzése,

- mennyiségi felvételt nem igénylő eszközök és források felvételének vizsgálata,

- valamennyi leltározással összefüggő számítás és értékelés helyességének

vizsgálata,

- a leltár összeállítás szabályosságának, illetőleg a leltárfelvételi jegyeken a

részletező leltárakon rögzített adatok helyes összesítésének ellenőrzése,

- a leltározott tételek szúrópróbaszerű ellenőrzése (minimum a leltározott tételek 10

%-a ).

Az ellenőrök a feladataik végrehajtása során tapasztalt rendellenességeket a leltárfelelősnek jelentik, ellenőrzési tevékenységüket a megfelelő bizonylatokon, összesítőkön aláírásukkal igazolják, illetve jegyzőkönyvbe foglalják.

Budapest, 2013. március 18.