Kedves
Érdeklődő!
Egyesületünk
Számviteli politikája itt olvasható.
Az új programokra jelentkezni lehet telefonon a (+36) 30 585 2345
illetve a borítékra kattintva:
Unilever Tömegsport Egyesület - Számviteli politikája
módosítással egységes szerkezetben |
Unilever Tömegsport Egyesület - Számviteli politikája
Dátum: 2013.03.18
Ügyintéző: Garamvölgyi Jánosné
Ikt. sz.: ……………………
cím: 1151 Budapest,
Horváth Mihály u. 2.
Tel: (1) 305-2472
E-mail: mecsnober.attila@gmail.com
Jóváhagyva: 2013. március 18.
Érvényes: 2013. március 18-tól.
Változat: G1.
Oldalak száma: 12.
TARTALOMJEGYZÉK
Jelen utasítás karbantartásáért felel: Számvizsgáló
bizottság
Hatálybalépés ideje: 2013. március 18.
Készítette: ……………………….
Mecsnóber Attila
Unilever
Tömegsport Egyesület elnök
Ellenőrizte: a könyvelést végző: …………..………..…
Ellenjegyezte: Számvizsgáló bizottság elnöke: ………………………
Fekete
Gábor
Számvizsgáló
bizottság elnöke
Hatályba léptette: az Egyesületi Elnökség 2013/01 számú határozata alapján:
……………………….
Mecsnóber
Attila
Unilever
Tömegsport Egyesület elnök
Törölt: 0/
A szabályzat célja olyan számviteli elvek, szabályok, módszerek
és eljárások meghatározása, amelyek megfelelnek a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.), a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet,
valamint a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásainak, és amelyeket
érvényre kell juttatni a beszámoló elkészítése és bemutatása, illetve a könyvvezetés során. E számviteli
politika az Egyesület adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő
számviteli rendszer kialakítását alapozza meg.
I.
Olyan számviteli információs
rendszer megalapozása, amellyel a törvényi előírásokhoz igazodó, megbízható és
valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható az Egyesület vagyoni, pénzügyi
és jövedelmi helyzetéről.
II.
1.
Az Egyesület gazdálkodása
Az Egyesület gazdálkodásának alapja az Egyesület
Közgyűlése által elfogadott éves gazdálkodási program terv. Az Egyesület gazdálkodására
a Kormány 115/1992. (VII. 23.) rendelete az irányadó.
2.
A beszámoló formája, a
beszámoló készítés időpontjának meghatározása
Az Egyesület egyszerűsített beszámolót készít a
tárgyévről, mely mérlegből és eredmény levezetésből áll. A beszámoló
fordulónapja tárgyév december 31-e, a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet
követő év 150. napja, de legkésőbb tárgyévet követő év május 31-e.
3.
A mérleg formája, tartalma
Az Egyesület egyszerűsített beszámolót, a 224/2000.
(XII. 19.) Korm. rendelet 1. és 3. sz. mellékleteiben meghatározott
szerkezetben és legalább az előírt részletezésben, bizonylatokkal
alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel adatai alapján,
világos és áttekinthető formában köteles elkészíteni.
A mérleg tartalmára vonatkozó, a Számv. tv. 101–103.
§-aiban, foglalt előírásokat kell alkalmazni. A mérlegben a saját tőke
indulótőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredmény
célszerinti és vállalkozási tevékenységből áll.
Az Egyesület az ajándékként, hagyatékként,
Egyesületi célra történő felajánlásként – térítés nélkül – kapott eszközöket,
ha az átadó jogi személy, akkor a könyv szerinti értéken, ha magánszemély,
akkor felajánlási értéken az indulótőkével szemben veszi állományba.
Tőkeváltozásként kell kimutatni
- az
Egyesületi célú tevékenység eredményét,
- a vállalkozási tevékenység adózott eredményét,
- az alapító rendelkezése szerint a vagyonként átadott pénzeszközt vagy térítés
nélkül kapott eszközök rászorultak részére történő juttatását.
4.
Beszámolási és könyvvezetési
kötelezettség
A költségek elszámolása
pénzforgalmi szemléletű előírások szerint kell, hogy történjen: minden költség
azt az időszakot terhelje, amelyikben kifizetésre került. Az analitikus
nyilvántartásoknak teljes körűnek és megbízhatónak kell lennie, a számviteli
törvény előírásainak meg kell felelniük. A beszámoló közzétételi
kötelezettségét a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §. (4) bekezdése
határozza meg.
Az Egyesület könyvvezetése az egyszeres könyvvitel
rendszerében történik, naplófőkönyvi könyveléssel. Az Egyesület a jogszabályban
meghatározott bevételi értékhatár meghaladása esetén a kettős könyvvezetési
módra köteles áttérni.
4. 1. Az eredmény levezetés formája,
tartalma
Az Egyesület az egyszerűsített éves beszámoló
eredmény-levezetését a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének
megfelelően készíti el.
A költségek elszámolása pénzforgalmi
szemléletű előírások szerint kell, hogy történjen: minden költség azt az
időszakot terhelje, amelyikben kifizetésre került. Az analitikus
nyilvántartásoknak teljes körűnek és megbízhatónak kell lennie, a számviteli
törvény előírásainak meg kell felelniük.
Az eredmény megállapításánál,
illetve az árbevételek (bevételek), valamint a költségek, ráfordítások
(kiadások) elszámolásánál figyelembe kell venni a 115/1992. (VII. 23.) Korm.
rendeletben foglaltakat, illetve a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben
előírtakat.
4. 2. Az Egyesület bevételei
A.
Összes célszerinti
tevékenységre kapott támogatás
1.
Célszerinti működésre kapott támogatás
- központi
költségvetésből,
- külföldi
magán és jogi személyektől,
- egyéb
2.
Pályázati úton elnyert támogatás
3.
Célszerinti tevékenységből
származó bevétel
4.
Egyéb bevétel
B. Vállalkozási
tevékenység bevétele
Az Egyesület a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
16. § (5) bekezdése szerint az egyéb
szervezet, a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és
egyéb támogatásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként
számolja el.
Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell
kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet az
alapítótól, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve
átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül
megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú
egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket)
bevételként mutatja ki.
Az Egyesület kiadásai: az Egyesület
működési költségei, cél szerinti kiadásai, valamint a vállalkozási célú
tevékenység közvetlen és közvetett költségei.
5.
Vállalkozási tevékenység
Az Egyesület a későbbiekben meghozatalra kerülő döntés alapján vállalkozási tevékenységet is
folytathat, az alapító okiratban leírtaknak megfelelően, ezért majd a vállalkozási
tevékenysége könyvviteli nyilvántartásában történő elkülönítésre kötelezett lesz. Az
Egyesület az elkülönítésre, a naplófőkönyv oszlopaira épített kódokra –
számlatükör szerinti számlára – könyvel. Az Egyesület a társasági adóról és osztalékadóról
szóló, módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) hatálya
alá tartozik, a társasági adóbevallást el kell készítenie és azt a tárgyévet
követő év május 31-éig be kell nyújtania az APEH felé. Amennyiben az Egyesület
tárgyévben nem végez vállalkozási tevékenységet, úgy a tárgyévre vonatkozó
társasági adóbevallását kiválthatja a tárgyévet követő év február 15-éig
benyújtandó 03-as adóbevallásban
tett nyilatkozatával.
6.
Nyilvántartások
A könyvvitelhez kapcsolódóan az
Egyesületnek a következő analitikus nyilvántartásokat kell vezetnie:
- befektetett
eszközökön belül:
- immateriális
javak nyilvántartása,
- tárgyi
eszközök – ingatlanok, járművek, gépek – nyilvántartása;
- készletek
nyilvántartása;
- értékpapírok nyilvántartása;
- személyi jövedelemadó nyilvántartó lapok;
- egyéb adók, adójellegű elvonások nyilvántartása;
- járulék nyilvántartással, egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos
nyilvántartások;
- szigorú számadásra kötelezett bizonylatok, nyomtatványok nyilvántartása;
- bármely
az Egyesületnél szükségesnek ítélt részletező kimutatás, pl. Egyesületi adományok,
támogatások, megítélt ösztöndíjak, nyilvántartása.
Az egyszeres könyvvitel keretében vezetett
nyilvántartásokba az adatokat csak bizonylat alapján szabad bejegyezni.
A naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartások
szabályszerű vezetéséért a Elnökség által megbízott könyvelő a felelős.
A könyvelés alapját képező bizonylatokat,
szerződéseket, dokumentumokat, bankkivonatokat a megbízott könyvelőnek minden
hónap 5-ig kézhez kell kapnia.
III.
Terv szerinti értékcsökkenés
Terv szerinti
értékcsökkenést az Egyesület a Számv. tv. előírásai szerint számolja el az
értékcsökkenést bruttó érték alapján, az üzembe helyezés napjától kezdve, éves
elszámolással.
1.
Az immateriális javak leírásánál az Egyesület az alábbiak szerint jár el
-
a vagyoni értékű jogok beszerzési árát 6 év alatt,
- szellemi termékek beszerzési árát 3 év alatt írja le.
Az immateriális javak beszerzési, illetve
előállítási költsége (bruttó értéke) a Számv. tv. előírásai szerint kerül
megállapításra.
2. Az ingatlanok
analitikus nyilvántartása mennyiségben és értékben tételesen történik. Az
Egyesület az ingatlanok beszerzési árát 50 év alatt számolja el – 2% – éves
elszámolással az aktiválás napjától.
Tárgyi eszközöknél a
beszerzési értéket az Egyesület a következők szerint számolja el:
- 3 év alatt kerülnek leírásra az alább felsorolt tárgyi eszközök:
- irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek
berendezések, program és számvezérlésű gépek, berendezések, hangszerek;
- 2000. december 31. után aktivált 200 000 Ft egyedi beszerzési,
előállítási érték alatti eszközök;
- 50 000 Ft egyedi beszerzési,
előállításai érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben
értékcsökkenési leírásként számolja el;
- járművek beszerzési értékét 5
év alatt számolja el;
- minden
egyéb, előzőekben fel nem sorolt tárgyi eszköz beszerzési értékét 7 év alatt
számolja el.
3.
Az eszközök beszerzési értékét és előállítási költségét a Számv. tv. 47–51.
§-ban foglaltak alapján állapítja meg az Egyesület, vagyis az eszközök
megszerzéséért fizetett összeg növelve a beszerzéshez szorosan kapcsolódó
illetékek, le nem vonható áfa, illetve hatósági díjak összegével.
Az Egyesület az üzembe
helyezett eszközeiről mennyiségben és értékben egyedi analitikus nyilvántartást,
az 50 000 Ft alatti tárgyi
eszközeiről mennyiségi nyilvántartást vezet.
Nem számolható el
terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek, az erdő, a képzőművészeti
alkotás beszerzési ára után, az üzembe nem helyezett beruházásnál.
Terven felüli értékcsökkenés
Az Egyesület terven felüli
értékcsökkenést nem alkalmaz.
Maradványérték
meghatározása
Az Egyesület az eszközeit
terv szerint legalább 3 évig vagy ennél hosszabb ideig kívánja használni, a
tényleges időt az eszköz aktiválásakor egyedileg határozza meg az Egyesület. 3
év elteltével a számítógépes programok, a számítástechnikai eszközök és a
bútorok maradványértékét „0” értéken határozza meg.
IV.
A befektetett pénzügyi eszközök között
azokat az eszközöket kell kimutatni (részesedés, értékpapír, adott kölcsön),
amelyeket az Egyesület azzal a céllal fektetett be, adott át más vállalkozónak,
egyéb jogi személynek, illetve az államnak, hogy ott tartós jövedelemre
(osztalékra, hozamra, vagy kamatra) tegyen szert. Az egy évnél hosszabb
lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron értékeli az Egyesület
mindaddig, míg azok értéke tartósan – a mérlegkészítés napját megelőzően
legalább egy éven keresztül – nem csökkent, ekkor értékvesztést számol el. A kamatozó
értékpapírok beszerzési árában nem szerepelhet a vételárban lévő kamat. Az
egyéb eszközöket beszerzési áron értékeli az Egyesület az érvényes Számv. tv.
51. §-ában előírtak figyelembevételével, csökkentve azt a Számv. tv. 52. §-ban
alkalmazott előírásokkal.
A befektetett pénzügyi eszközök között
kell kimutatni a más vállalkozónak és egyéb jogi személynek, vagy az államnak
tartósan, forintban vagy devizában kölcsönadott pénzeszközök összegét is.
Az államkötvényeket névértéken, a diszkont
kincstárjegyeket vásárlási összeggel kell a pénzügyi eszközök között, továbbá
az államkötvény vételárában szereplő kamatot ráfordításként kell elszámolni.
V.
Követelésnek minősülnek az
Egyesülettel szemben fennálló tartozások, a különféle szállítási, vállalkozási,
szolgáltatási, egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett
fizetési igények. Követelésként kell nyilvántartani más szervezetek, cégek,
magánszemélyek, a vevők vagy a munkavállalók által elismert, de nem teljesített
vagy még csak részben teljesített tartozásait.
Az egyszerűsített
beszámolóban az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó
követeléseket az elfogadott összegben szabad szerepeltetni.
Egyéb követelések közé
- a munkavállalóknak folyósított előlegek, kölcsönök;
- az
anyagi felelősség érvényesítése címén előírt összegekkel, bírósági
letiltásokkal;
- különféle
elszámolásokra (útiköltség-előleg, üzemanyag-előleg) kiadott összegekkel
kapcsolatos követelések tartoznak.
VI.
ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE
Ebbe a csoportba tartoznak
azon kötvények és egyéb értékpapírok, amelyeket az Egyesület, forgatási célból
nem tartós befektetésként vásárolt. Kötvényeit névértéken (a vételi értékben
felszámított kamattal csökkentett vételáron) tartja nyilván az Egyesület, egyéb
értékpapírjait pedig beszerzési értéken (vételár) veszi nyilvántartásba.
VII.
A könyvelés során a pénzeszközöket és
azok állományát az alábbi bontásban kell kimutatni:
- pénztár,
- bankszámlák,
- átvezetési
számla.
Az Egyesület készpénzállományát és annak
forgalmát a pénztár számlán mutatja ki. A készpénzkezeléshez kapcsolódó
nyomtatványokat szigorú számadási kötelezettség alá kell venni.
A pénzeszközök számlára a pénzintézet
terhelési, illetve jóváírási értesítése alapján kell könyvelni a forintfedezet
elkülönítésének, továbbá feloldásának és felhasználásának összegét.
A valutakészletet és a devizaszámlán lévő
devizát, a pénz tényleges befolyásakor (jóváíráskor) a számlavezető
bank által meghirdetett középárfolyamán kell értékelni.
A Számv. tv. értelmében a
pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait
késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés
megérkezésekor kell könyvelni.
Az Egyesület a pénzeszközök
leltározását minden évben december 31-ével egyeztetéssel köteles elvégezni. A
mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összegét a pénztárkönyvvel egyezően, bekerülési
értéken kell a mérlegben felvenni. A bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján
a pénzintézeteknél elhelyezett betétek bankkivonattal egyező értéken kell a
mérlegbe beállítani.
VIII.
A kötelezettségek azok a szállítási,
vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában
teljesítendő, elismert fizetések, amelyek a szállító vállalkozó, a szolgáltató,
a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, az Egyesület által elfogadott,
elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A
kötelezettségek hosszú- és rövidlejáratúak.
A kötelezettségeket a
mérlegben könyv szerinti értéken kell értékelni, a külföldi pénzértékre szóló
kötelezettségek kivételével.
Egyéb rövidlejáratú
kötelezettségek közé tartoznak,
- a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek,
- a társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségek,
- az adóhatósággal szembeni kötelezettségek.
IX.
Az Egyesületnél lefolytatott adóhatósági ellenőrzés,
vagy önellenőrzés végzése során megállapított hiba – annak jellegétől:
adóhiány, adóhiányt nem eredményező eltérés,
számítási hiba, stb. függetlenül – jelentős összegűnek minősül:
- ha az meghaladja a vétség éve szerinti mérleg főösszegének 2%–át,
- ha a tőkeváltozást érinti
A felsorolt, előző évekre vonatkozó
hibafeltárások miatti módosításokat a beszámoló mérlegének és eredmény
levezetésének érintett tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni,
azok nem képezik részét az eredmény levezetés tárgyévi adatainak.
Az előző kategóriákba nem tartozó
eltérések, mivel azok nem jelentős összegűek, a tárgyévi eredményt módosítják.
X.
A naplófőkönyvet – jelen rendelkezések szerint –
negyedévenként le kell zárni, amelynek keretében csak az egyeztetéseket kell
elvégezni.
A közvetett költségek felosztására – az Egyesületi
cél szerinti és vállalkozási tevékenység között – évente egyszer, az év végén a
bevételek arányában kerül sor. A naplófőkönyvet minden év december 31-én – az
elvégzett egyeztetéseket követően le kell zárni.
XI.
1. Az
Egyesület Számviteli Politikáját a mellékleteivel együtt az Egyesület
Vezetősége a 2013 / 01. sz. határozatával elfogadta. Az elfogadott Számviteli
Politika visszamenőleg, 2013. január 1. napjától alkalmazandó.
2. Az Egyesületnek minden évben felül kell vizsgálnia a számviteli
politikát, hogy az időközben bekövetkezett változások követhetők legyenek.
Budapest, 2013. március 18.
| ……………………………………… |
|
……………………………………… |
| Mecsnóber Attila |
|
Izápi István |
| elnök |
|
elnökségi tag |
|
|
