AZ UNILEVER TÖMEGSPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Mottónk

Egyesületünk alapszabály alapján mûködik, immáron mindig megújulva 39 éve.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Jogállás 1. § (1)

A Unilever Tömegsportegyesület (a továbbiakban: egyesület) a tagok által határozatlan idõre, a jelen Alapszabályban (a továbbiakban: ASZ.) meghatározott célokra önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkezõ szervezet.

(2) Az egyesület a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján létrehozott, a sportról szóló 2004. év I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 16-17.§-aiban foglalt rendelkezések alapján sportegyesületként mûködõ szervezet.

(3) Az egyesület a Civil tv. 32. §-a szerinti közhasznú szervezet, amely az ASZ.-ban részletezett közhasznú tevékenységét a Stv., a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.), az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdõtv.), a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a magyar nemzeti értékekrõl és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Értéktv.), a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény, a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Közmûvtv.), valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) egyes közfeladataihoz kapcsolódva végzi.

(4) Az egyesületet a Fõvárosi Törvényszék a Stv. 16. § (3) bekezdése értelmében, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggõ eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 4. § c) pontja alapján tartja nyilván.

(5) az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013.évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.

Alapadatok 2. §

(1) Az egyesület neve: Unilever Tömegsportegyesület
(2) Az egyesület rövidített neve: Unilever SE.
(3) Az egyesület székhelye: 1151. Budapest, Énekes utca, 3. I. em.
4. (HRSZ.88415/3/A/44) (4) Az egyesület mûködési területe: helyi
(5) Az egyesület alapításának éve: 1985.
(6) Az egyesület jelvénye: Kör alakú, mely körben tartalmazza az egyesület teljes nevét, és alul az egyesület alapításának éve a közepén Magyarország térképe két kézfogó kézzel a hegyek és a folyó között. Kívül körben Magyarország nemzeti színe.
(7) Az egyesület pecsétje: Fekvõ téglalap alakú, mely tartalmazza az egyesület teljes nevét, valamint az egyesület székhelyét és adószámát.
(8) Az egyesület zászlója: zöld-sárga.
(9) Az egyesület bázisszerve: 1151. Budapest, Énekes utca, 3.
(10) Az egyesület az egyesülési jogról szóló 2011 évi CLXXV. tv-nek megfelelõen egyesületként, önálló jogi személyként, az alapszabályban meghatározottak szerint tevékenykedik.

A jelvény, a pecsét és a zászló ábráit az ASZ. 1. melléklete tartalmazza.] II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI
Az egyesület célja 3. §

(1) Az egyesület küldetése, hogy több évtizedes hagyományának megfelelõen, tagjai részére a sportolási lehetõségek széles körének biztosításával segítse elõ egészségük megóvását, társadalmi öntevékenységük és ezzel a közösségi élet kibontakoztatását. Ezen célt az Egyesület az Ectv. 32.(3) bekezdésében rögzített nyitott elérhetõség követelménye kapcsán azonban nemcsak a tagok részére kívánja biztosítani, hanem minden ember részére.

(2) Az egyesület fõ célja a sporttevékenység - így különösen a természetben való aktív túrázás és rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés és felüdülés, és ilyen igények felkeltése, verseny- és szabadidõs formáinak - szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

(3) Az egyesület kiegészítõ céljai:
a) természeti környezet védelme,
b) egészséges életmód elõsegítése, elterjesztése;
c) turizmus, ökoturizmus elõsegítése,
d) kulturális szolgáltatás,
e) magyar nemzeti értékek feltárása

 (4) Az egyesület kiegészítõ céljainak megfelelõ tevékenységét a fõ tevékenységet nem veszélyeztetve, kiegészítõ tevékenységként folytathatja.

(5) Az egyesület céljai gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében, a céljai megvalósításával közvetlenül összefüggõ – kiegészítõ jelleggel – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat (ideértve az egyesület vagyoni értékû jogainak hasznosítását is), gazdasági társaságot létesíthet, illetõleg ilyenbe tagként beléphet.

(6) A sportlétesítmények használata, illetve részleges mûködtetése az egyesület alaptevékenységének minõsül.

(7) Az egyesület - fõ céljának megvalósításával összhangban, tagfelvételétõl kezdve - tagja a tevékenysége szerinti sportág(ak)ban mûködõ országos sportági szakszövetség(ek)nek, annak (azok) alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezõnek ismeri el. Az érintett országos sportági szakszövetség(ek) nevét, székhelyét és a belépés évét az ASZ. 2. melléklete tartalmazza.

Az egyesület közhasznú tevékenységei
4. §

(1) Az egyesület fõ céljának elérését segítõ feladatai:
a) az egyesület céljainak megvalósítása érdekében a verseny- és szabadidõsport mindennapossá tétele céljából szakosztályok létrehozásával és mûködtetésével a sporttevékenység megszervezése, végzése, a sportágak (szakágak) mûködési feltételeinek biztosítása,
b) az egyesület fejlesztési célkitûzéseinek meghatározása és gondoskodás megvalósításukról,
c) az országos sportági szakszövetségek, valamint más szervezetek által rendezett sportversenyeken, sporteseményeken és rendezvényeken való részvétel, ilyen sportversenyek, sportesemények és rendezvények szervezése és lebonyolítása,
d) az egyesület tagjainak sokoldalú képzése (amely azonban nemcsak a tagok részére irányul), az egyesületnél tagsági jogviszonnyal rendelkezõ versenyzõk felkészülésének biztosítása,
f) az egyesület által mûködtetett sportágak utánpótlásának nevelése,
g) a szabadidõsport feltételeinek biztosítása, szabadidõsport rendezvények szervezése, lebonyolítása,
h) gyermek- és ifjúsági sporttáborozás szervezése és lebonyolítása,
i) vándorlások, túramozgalmak szervezése,
j) a tervszerû mûködéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása.

(2) Az egyesület kiegészítõ céljainak elérését segítõ feladatai:
a) természetszeretetre, a természetben való helyes viselkedési kultúrára nevelés,
b) védett növények, állatok, természeti alakulatok, természetvédelmi területek bemutatása,
c) közremûködés a természeti környezet helyreállítását segítõ akciókban,
d) a Kárpátok és a Kárpát-medence történetének, tájegységeinek és kultúrájának megismertetése,
e) a hazai turistatörténet tevékenységének, nevezetes személyiségeinek és eredményeinek bemutatása,
f) hazai tájértékek felkutatása, megismertetése és tájegységi értéktárba való felvételük kezdeményezése.

Az Egyesület közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatai, jogszabályhely
5. §

(1) Az egyesület 3. §-ban meghatározott céljainak és a 4. §-ban meghatározott közhasznú tevékenységei megvalósítása érdekében, a jogszabályok keretei között az alábbi közfeladatokat látja el:
- Az egészséges életmód és a szabadidõsport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása. (2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e) pontja, valamint az Ötv. 13. § (1) bek. 15. pontja [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 8. pont, ill. (5) bek. 17. pontjai] az alapján) - A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása. (az 1996. évi LIII. tv. a természet védelmérõl 64. § (1) alapján, továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 11. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 12. pontja alapján)
- A környezet- illetve természetvédelemmel, fenntartható környezettel és fogyasztással kapcsolatos ismeretek terjesztése oktatási és közmûvelõdési intézményekben. (1995. évi LIII. tv. 54.§ és 1996. évi LIII. tv. 64.§ alapján)
- Közremûködés az állam és az önkormányzatok természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában. (1995.évi LIII.tv.1.§/2/bek. f.) pontja és 2011.évi CLXXXIX.tv. 13.§ /1/ bek. 11. pontja alapján)
- A környezet védelmére irányuló lakossági kezdeményezések támogatása, segítségnyújtás a nyilvánosság részvételének érvényesítésében. (1995.évi LIII. tv. 1.§ /2/bek. f.) pontja alapján) - Helyi környezetvédelem, helyi jelentõségû védett természeti értékek kezelése. (a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11. 19. alapján)
- A kulturális örökség védelme. (2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelmérõl 5 § (1) alapján)
- Nemzeti értékek azonosítása és rendszerezése, feltárása, Megyei Értéktár létrehozása és mûködtetése. (a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekrõl és a hungarikumokról 2. § és 4. § (3) alapján, és a
– Értéktv. 11. § (1) bek., továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 7. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 16. pont, ill. (5) bek. 13. pontja alapján) - A lakosság önszervezõdõ közösségeinek támogatása, település önfenntartó képességének erõsítése. (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § a)-b) alapján)
- Aktív részvétel a területrendezési és területfejlesztési dokumentumok kidolgozásában-végrehajtásában
- a fenntartható fejlõdés feltételeinek megteremtése érdekében. (1996. évi XXI. tv. 2. § alapján)
-  egészséges életmód elõsegítése – Eütv. 144. §, továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 4. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (5) bek. 9. pontja alapján) - turizmus elõsegítése – Erdõtv. 93. § (3) bek., továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 13. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 15. pont, ill. (5) bek. 7. pontja alapján); - kulturális szolgáltatás – Közmûvtv. 73. §., továbbá Ötv. 13. § (1) bek. 7. pont [Bp.-n: Ötv. 23. § (4) bek. 16. pont, ill. (5) bek. 13. pontja alapján);

(2) A Civil tv. 2. § 19-20. pontjaiban foglaltakra, valamint az (1) bekezdésben részletezett közfeladat-ellátásra tekintettel az egyesület közhasznú tevékenységet folytat.

(3) Az egyesület
a) közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljai megvalósítása érdekében, közhasznú céljait nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt cél szerinti tevékenységére fordítja,
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap; országgyûlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokon képviselõjelöltet, valamint polgármestert nem állított, nem jelölt és nem támogatott és azt a továbbiakra is kizárja.

III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
 Az egyesület tagjai 6. §

(1) Az egyesület tagjai - a tagokat megilletõ jogok és az õket terhelõ kötelezettségek terjedelme alapján:
a) rendes tagok
b) különleges jogállású tagok, és ezen belül
   ba) pártoló tagok,
   bb) tiszteletbeli tagok.
(2) Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, illetve jogi személy, aki/amely belépési nyilatkozatban az egyesület szellemiségét és alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését vállalja, és felvételének nincs jogi akadálya.
(3) Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, illetve jogi személy, aki/amely az egyesülettel kötött megállapodásban az egyesület szellemiségét és alapszabályát elfogadja, valamint a tagsági viszonyból eredõ kötelezettségének teljesítését, így különösen az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatását vállalja.
(4) Az egyesület tiszteletbeli tagjává az a természetes személy választható meg, aki az egyesület, illetõleg az egyesület tagjai által folytatott valamely közhasznú tevékenység kiteljesítése érdekében legalább egy évtizeden át kiemelkedõ tevékenységet végzett, és nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitûzéseinek erkölcsi támogatását, valamint szellemiségének és alapszabályának elfogadását. Tiszteletbeli tag választására kizárólag a közgyûlés jogosult.

A tagsági viszony keletkezése és megszûnése
7. §

(1) Az egyesületbe való belépés, illetõleg a kilépés önkéntes.

(2) A belépési nyilatkozatot az egyesület elnökségéhez kell címezni. A belépési nyilatkozat hatályosságához kiskorú esetében a törvényes képviselõ aláírása szükséges.

(3) Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik és
 a) kilépéssel,
 b) törléssel
 c) kizárással
szûnik meg.

(4) A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöksége határoz. Az elnökség ezt a jogkörét – elnökségi határozatban, a tiszteletbeli tagok kivételével - az egyesület a közgyûlésre is átruházhatja.
(5) A tagfelvétel elutasítása ellen fellebbezésnek helye nincs.
(6) A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem és a tagdíj beérkezésével, a tagfelvétel elfogadásának napjára visszaható hatállyal jön létre.
(7) Az egyesület rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjairól az elnök - a hatályos jogszabályokban foglalt adatkörû - nyilvántartást vezet, és a tagokat erre rendszeresített igazolvánnyal látja el. A személyi nyilvántartás nem nyilvános, annak adatbázisát – a versenyzõkre vonatkozó, jogszabályban elõírtan közzéteendõ adatok kivételével – az egyesület honlapján vagy kiadványában közzétenni nem lehet.
(8) Az egyesületbõl való kilépést az egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépés az azt tartalmazó nyilatkozat kézhezvételével hatályosul. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett vagyoni kötelezettségek alól, megszûnnek azonban a tagságból eredõ jogai.
(9) Törléssel szûnik meg a tagság a természetes személy tag halála, illetve a jogi személy tag jogutód nélküli megszûnése esetén, valamint akkor, ha a tag, a pártoló tag tagsági díjának, illetve a vállalt anyagi támogatásnak a fizetését egy évnél hosszabb ideig elmulasztja, és a tartozását felszólítás ellenére sem rendezi. A tagsági viszony a törlési határozat meghozatalának napjával szûnik meg. A tagdíj hátralék miatti elõzetes felszólításnak tartalmaznia kell az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire való kifejezett felhívást. A törlésrõl az elnökség jogosult határozni.
(10) Az egyesületbõl történõ kizárást csak a közgyûlés által, fegyelmi eljárás során kiszabott jogerõs büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag nem mentesül a tagsága idején keletkezett vagyoni kötelezettségek alól, megszûnnek azonban a tagságból eredõ jogai. A határozatot a kizárt tag a kézbesítéstõl számított 30 napos jogvesztõ határidõvel a bírósághoz benyújtott keresettel megtámadhatja.
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyûlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértõ magatartása esetén a közgyûlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagja terjeszti a közgyûlés elé.A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyûlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzõkönyv felvételére, a határozati javaslat elõterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály 7. § (11) pontjában foglaltak az irányadóak.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetõségrõl való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
A kizárásról rendelkezõ határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktõl kérheti a közgyûlési határozat felülvizsgálatát.
(11) A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértõ, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétõl, illetve rendezvényeitõl történõ eltiltás legfeljebb egy év idõtartamra. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértõ, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök javaslatára a közgyûlés rendeli el.
A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke, vagy a közgyûlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzõkönyv felvétele mellett meghallgatja.
A vizsgáló jegyzõkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekrõl tudomással bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyûléshez címzett határozati javaslatát.
A határozati javaslat elkészítésétõl számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a közgyûlést. A közgyûlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. Az összehívott közgyûlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követõen nyomban határoz. A közgyûlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelõen – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétõl illetve rendezvényeitõl legfeljebb egy év idõtartamra eltiltást alkalmazhatja.
A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkezõ közgyûlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkezõ közgyûlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktõl kérheti a közgyûlési határozat felülvizsgálatát.

A rendes tag jogai és kötelezettségei
8. §

(1) A rendes tag jogai:
a) az egyesület rendes tagja jogosult választani és a tisztségviselõ személyére javaslatot tenni, a közgyûlésen egy-egy szavazattal rendelkezik
b) a közgyûlésnapirendje, napirendi pontjaira javaslatot tehet
c) az egyesület rendes tagja - ha a törvényes feltételek fennállnak - tisztségviselõnek választható az egyesület szerveibe (kiskorú tag, képviselettel járó tisztségre nem választható),
d) észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesület mûködésével kapcsolatban, felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységérõl
e) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
f) az elnökségi határozatokban meghatározott feltételekkel használhatja az egyesület eszközeit,
g) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

(2) A versenyzõ további jogai:
a) igényelheti a biztonságos versenyzéshez szükséges feltételek biztosítását,
b) igényelheti az egyesület sportszakembereinek segítségét,
c) sportteljesítményéhez, illetve elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetõség biztosítását.

(3) A rendes tag kötelezettségei:
a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezetõ szervek határozatainak betartása,
b) az egyesület által meghatározott célkitûzések megvalósításának elõsegítése,
c) az egyesület hírnevéhez méltó magatartás tanúsítása,
d) a tagdíj megfizetése,
e) az egyesület vagyonának megóvása.

(4) A versenyzõ további kötelezettségei:
a) a fair play elvei szerint felkészülés és versenyzés, ennek keretében tartózkodás verseny eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történõ befolyásolásától, a doppingvétséget megalapozó magatartástól, továbbá a verseny biztonságos megrendezését veszélyeztetõ viselkedéstõl,
b) a jogszabályban a sportágra (szakágra) meghatározott sportegészségügyi ellenõrzéseken való részvétel,
c) a sportág (szakág) hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltak betartása,
d) részvétel és fegyelmezett magatartás tanúsítása a versenyekre való felkészülés és a versenyek során, a versenyeken a legjobb képességek szerinti szereplés.

(5) Tagsággal rendelkezõ jogi személy rendes tag természetes személy tagja által a kizárólag természetes személy által gyakorolható egyesületi jogok gyakorlására akkor kerülhet sor, ha a jogi személy tagdíja és érintett tagjának a természetes személyre irányadó egyesületi tagdíja is befizetésre került.

A pártoló tag jogai és kötelezettségei
9. §

(1) A pártoló tag jogai:
a) személyesen – jogi személy a képviselõje útján – tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyûlésén, rendezvényein,
b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület mûködésével kapcsolatban,
c) külön megállapodás alapján – az általa vállalt hozzájárulással arányosan – részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

(2) A pártoló tag kötelezettségei:
a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezetõ szervek határozatainak betartása, illetve betartatása,
b) az egyesület népszerûsítése, hagyományainak ápolása,
c) a vállalt hozzájárulás megfizetése.

A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei
10. §

(1) A tiszteletbeli tag jogai:
a) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyûlésén, rendezvényein,
b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület mûködésével kapcsolatban,
c) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

(2) A tiszteletbeli tag kötelezettségei:
a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezetõ szervek határozatainak betartása,
b) az egyesület népszerûsítése, hagyományainak ápolása,
c) az egyesület célkitûzéseinek erkölcsi támogatása.

Tagdíjak
11. §

(1) A tagdíj az egyesület alapvetõ bevétele, alapmûködése ráfordításainak fedezete.

(2) Az egyesület rendes tagjainak tagdíja lehet:
a) egyéni felnõtt tagdíj, (gyermekek 16 éves korig tagdíjmentesek)
b) kedvezményes tagdíj, (3 vagy több gyermekes tag tagdíja)

(3) A tagsági díj éves értéke: a) egyéni felnõtt tagdíj: b) kedvezményes tagdíj:

(4) Az éves tagdíjat minden év március hó 15. napjáig kell a tagoknak vagy az egyesület pénztárába készpénzben befizetni, vagy az egyesület Budapest Bank Zrt.-nél vezetett 10101205-62936000-01002003 számú számlaszámára átutalással megfizetni.

(5) Az év közben felvett tagoknak is a (3) bekezdésben meghatározott éves tagdíjat kell megfizetnie.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

Az egyesület szervei és tisztségviselõi
12. §

(1) Az egyesület szervei:
a) a közgyûlés,
b) az elnökség,
c) a Felügyelõ Bizottság,
d) a bizottságok,
e) a szakosztályok
f) titkárság

(2) Az egyesület tisztségviselõi:
a) az elnök,
b) az elnökségi tag,
c) a Felügyelõ Bizottság elnöke,
d) a Felügyelõ Bizottság tagja.

(3) Felelõs személy
a) a (2) bekezdésben megjelölt személy,
b) az a személy, aki a közgyûlés, illetõleg az elnökség határozata vagy szerzõdés alapján az egyesület képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult, továbbá tartósan vagy egyedi esetben érdemi döntési jogkörrel rendelkezik.

A közgyûlés összehívása
13. §

(1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyûlés, a közgyûlés az egyesület tagjaiból áll.

(2) A közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

(3) A közgyûlést az elnökség hívja össze.

(4) A közgyûlést össze kell hívni akkor is, ha
a) a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi;
b) a Felügyelõ Bizottság kezdeményezi;
c) a bíróság elrendeli.

(5) A közgyûlést az elnök – akadályoztatása esetén az elnökség tagja – írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére, vagy a tagok többségének elõzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyûlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan idõben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyûlés napjáig terjedõ idõ legalább 30 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az elõterjesztõk indokolását.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyûlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyûlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhetõ a megismételt közgyûlés napja is.
A meghiúsult közgyûlés és a megismételt közgyûlés között legalább 15 napnak kell eltelnie.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Az Egyesület ülését a székhelyén, vagy a tagok többségének elõzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
Igazolható módon a közgyûlés idõpontjáról, helyérõl, tervezett napirendjérõl a tagokat a legalább közgyûlés idõpontját 30 nappal megelõzõen írásban értesíteni kell. Írásbeli értesítésnek számít az egyesület honlapján és egyidejûleg az egyesület levelezõ rendszerében történõ közzététel, azon tagok kivételével, akiknek az egyesülethez bejelentett elektronikus elérhetõségük nincs. Utóbbi személyeket postai úton kell értesíteni a fentiekrõl, egyben biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelõzõen az egyesület tagja közgyûlés napirendi pontjára javaslatot tehessen.

(6) a közgyûlést össze kell hívni, ha:
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület elõreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességekor teljesíteni;
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került;
d) az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri;

A közgyûlés határozatképessége, napirendje
14. §

(1) A közgyûlésen minden – éves tagdíját a közgyûlés kezdetéig befizetett – rendes tag egy-egy szavazattal rendelkezik. A közgyûlést megelõzõen a meghívóban közölni kell a taggal azt, ha a szavazati jogát tagdíj tartozás okán – a tartozás összegszerû megjelölésével – nem gyakorolhatja. A tag – természetesen – a közgyûlésen is rendezheti tagdíj tartozását, melynek következtében szavazati joga feléled.

(2) A szavazati jogot a természetes személy tag személyesen, a jogi személy tag a képviseletére meghatalmazott személy (a továbbiakban: képviselõ) útján gyakorolhatja. A jogi személy törvényes képviselõjének akadályoztatása esetén a képviseleti jogosultság a szabályszerû meghatalmazás átadásától kezdve áll fenn. A meghatalmazás a jelenléti ív mellékletét képezi.

(3) A közgyûlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.

(4) Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyûlést ugyanazon a napon, 30 perc elteltével kell megismételni az eredetivel azonos napirendi pontokkal. Az ismételten összehívott közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban – a távolmaradás következményeire történõ figyelmeztetés mellett – a megismételt közgyûlés idõpontja is feltüntetésre került.

(5) A közgyûlés során a határozatképesség megállapítása bármely szavazásra jogosult által bármely szavazás elõtt ismételten kezdeményezhetõ.

(6) A közgyûlés napirendjét – a közgyûlés tisztségviselõinek megválasztását követõen – a közgyûlés fogadja el, az elnökség által megküldött tervezett napirend alapján.

(7) A napirendi pontok sorrendje a közgyûlés hatékony mûködése érdekében megváltoztatható. Egy napirendi pont tárgyalása egy alkalommal függeszthetõ fel.

(8) az egyesület más egyesülettel való egyesülésérõl, szétválásáról és megszûnésérõl csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz.

A közgyûlés hatásköre
15. §

(1) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület célkitûzéseinek elfogadása;
b) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
c) az egyesület jogutód nélküli megszûnésének, valamint jogutóddal történõ megszûnésének (egyesülés, szétválás) elhatározása;
d) az egyesület tisztségviselõinek (ASZ. 12. § (2) bekezdés) megválasztása és visszahívása;
e) a tiszteletbeli tag megválasztása és a tiszteletbeli tagság visszavonása;
f) az egyesület éves tevékenységérõl szóló elnökségi és Felügyelõ Bizottsági beszámolók elfogadása;
g) az elõzõ évi vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetrõl szóló, a számvitelrõl szóló törvény rendelkezései szerinti beszámoló és kiegészítõ melléklete, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása;
h) a tárgyévi költségvetés elfogadása;
i) a tárgyévet követõ év tagdíjainak (ASZ. 11. §) megállapítása;
j) az egyesület fejlesztési programjának megállapítása és módosítása;
k) az egyesület tagjaira kiterjedõ hatályú szabályzatok megállapítása és módosítása;
l) országos sportági szakszövetség(ek)be, továbbá más szervezetbe való belépés, illetve az onnan történõ kilépés jóváhagyása;
m) az egyesület más szervei (ASZ. 12. § (1) bekezdés b)-d) pontok) által hozott határozatok megváltoztatása;
n) másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása, - kivéve az alapszabály 7. § (10) és (11) bekezdésének eseteit, amikor a közgyûlés elsõ fokon jár el;
o) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezetõ tisztségviselõk és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítésérõl való döntés;
p) a végelszámoló kijelölése;
q) a befektetési szabályzat elfogadása a felügyelõ bizottság véleményének kikérését követõen.

(2) A közgyûlés hatáskörébe tartozik továbbá minden olyan kérdés, amelyet jogszabály a közgyûlés hatáskörébe utal, vagy a közgyûlés a saját hatáskörébe von.

A közgyûlés határozathozatala
16. §

(1) A közgyûlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyûlés meghívójában szerepel, a közgyûlés határozatképességét a levezetõ elnök állapítja meg.
(2) A közgyûlés nyilvános. A nyilvánosság kizárásáról vagy korlátozásáról a közgyûlés egyszerû többségi határozattal dönthet. A nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve zárható ki, és csak az érintett napirendi pontokban. A nyilvánosság korlátozásával, illetve kizárásával meghozott döntések azonban nyilvánosak.
(3) A közgyûlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévõ, szavazásra jogosultak több mint felének szavazatával (a továbbiakban: egyszerû többség) hozza. Szavazategyenlõség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(4) A közgyûlés a jelenlévõ, szavazásra jogosultak kétharmadának szavazatával hoz határozatot a 15. § a-c) pontjaiban meghatározott kérdésekben.
(5) A közgyûlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a jelenlevõ szavazásra jogosultak több, mint 50 %-a indítványozza. Titkos szavazás szavazategyenlõsége esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerû többségi döntés nem születik.
(6) Személyi kérdésekben a választás szavazólapon titkos szavazással történik. A szavazólapra a jelöltek vezetéknevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólap akkor érvényes, ha a választani kívánt személyt egyértelmûen megjelölték.
(7) Érvénytelen a szavazat, ha: a) azt nem a szavazólapon adták le; b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le; c) a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.
(8) Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok több mint 50 %-át megszerezték. A legtöbb szavazatot elnyert jelöltek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra a tisztségviselõi helyekre.
(9) Amennyiben a választás elsõ fordulójában a tisztségviselõi helyeket nem sikerül feltölteni, úgy a fennmaradt tisztségviselõi helyekre megválasztáshoz szükséges szavazatokat el nem érõ jelöltek között újabb fordulót kell tartani. A második fordulóban a legtöbb szavazatot elnyert személyek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra. Szavazategyenlõség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerû többségi döntés nem születik.
(10) az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésrõl egyszerre kell határozni.
(11) az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat.
(12) a közgyûlés levezetõ elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzõkönyvvezetõt és a jegyzõkönyvet hitelesítõ két tagot megválasztja.
(13) A közgyûlésrõl jelenléti ívet és jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a közgyûlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzõk számarányának feltüntetésével. A jegyzõkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumban – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.
(14) A jegyzõkönyvet a közgyûlés levezetõ elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá és két, a közgyûlés elején megválasztott személy hitelesíti.
(15) A közgyûlési határozatokat és az azokkal elfogadott, jogszabályi elõírás alapján nyilvánosságra hozandó dokumentumokat az egyesület honlapján kell közzétenni. Az egyesület honlapjának címe: http://www.unileversport.hu
(16) A szavazást követõen a levezetõ elnök szóban kihirdeti a döntést.

A tisztségviselõk választása
17. §

(1) (1) Az egyesület tisztségviselõjével (ASZ. 12. § (2) bekezdés) szembeni követelmények és kizáró okok:
a) Vezetõ tisztségviselõ az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvõképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;
b) Ha a vezetõ tisztségviselõ jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezetõ tisztségviselõi feladatokat nevében ellátja. A vezetõ tisztségviselõkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
c) A vezetõ tisztségviselõ ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni;
d) Nem lehet vezetõ tisztségviselõ az, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos következmények alól nem mentesült;
e) Nem lehet vezetõ tisztségviselõ az, akit e foglalkozástól jogerõsen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerõs bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezetõ tisztségviselõje nem lehet;
f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idõtartamig nem lehet vezetõ tisztségviselõ az, akit eltiltottak a vezetõ tisztségviselõi tevékenységtõl;
g) Nem áll közügyektõl eltiltás hatálya alatt.

(2) Az egyesület tisztségviselõjévé olyan nagykorú személy választható, aki megfelel a hatályos jogszabályokban foglalt fenti rendelkezéseknek, és errõl a megválasztásakor, a tisztség elfogadásával együtt írásban, büntetõjogi felelõssége tudatában nyilatkozik.

(3) A tisztújításkor megválasztott tisztségviselõk mandátuma a beszámolót elfogadó közgyûléstõl az öt év múlva esedékes beszámolót elfogadó közgyûlésen esedékes következõ tisztújításig (öt évig) tart.

(4) Az idõközben megüresedett tisztviselõi helyre megválasztott képviselõk mandátuma a tisztújítás (3) bekezdésben meghatározott idõpontjáig tart.

(5) A tisztségviselõk választásának elõkészítésével kapcsolatos szabályok:
a) az elnökség az esedékes tisztújítás elõkészítésére 3 tagú munkabizottságot (a továbbiakban: jelölõbizottság) hoz létre;
b) a jelölõbizottság a tagok által a tisztségviselõk személyére tett írásbeli javaslatokat a közgyûlés idõpontját 15 nappal megelõzõen összegzi;
c) a tisztségviselõi hely(ek)re jelölt személynek a jelölõbizottság megkeresésére írásos nyilatkozatot kell tennie a jogszabályi feltételeknek való megfelelésrõl és a jelölés elfogadásáról, több tisztségre jelölése esetén az elfogadás sorrendjérõl is, ehhez a nyilatkozathoz a tisztségre megválasztott személy kötve marad;
d) a jelölõbizottság a nyilatkozatok alapján felállítja az elõzetesen jelöltek listáját, elkészíti a jelölteket bemutató rövid anyagot, és azt az egyesület levelezõrendszerében, a közgyûlés idõpontját 5 nappal megelõzõen megküldi a tagoknak;
e) a közgyûlésen bármely, szavazati joggal rendelkezõ személy általi helyszíni jelölésre is van lehetõség, amennyiben a jelölt megjelent és szóban nyilatkozik a jogszabályi feltételeknek való megfelelésrõl és a jelölés elfogadásáról, több tisztségre jelölése esetén az elfogadás sorrendjérõl is, ekkor a jelölt rövid bemutatkozására is lehetõséget kell biztosítani;
f) a jelölõlistára az elõzetesen jelöltek és a helyszíni jelöltek egyaránt nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel kerülnek fel.

Az elnökség
18. §

(1) Az egyesület tevékenységét két közgyûlés közötti idõszakban az elnökség irányítja.
(2) Az elnökség létszáma 3 fõ.
(3) Az elnökség tagjai:
   a) az elnök;
   b) további 2 elnökségi tag.

Az elnökség feladat- és hatásköre
19. §

(1) Az elnökség a közgyûlés hatáskörébe tartozó kérdések (ASZ. 15. §) kivételével az egyesület mûködését érintõ valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv

(2) Az elnökség feladata és hatásköre különösen:
a) a közgyûlés összehívása, elõkészítése és lebonyolítása;
b) az egyesület törvényes és alapszabályszerû mûködésének biztosítása;
c) a közgyûlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenõrzése;
d) az egyesület szerveit és azok mûködését szabályozó szabályzatok megállapítása és módosítása;
e) eseti bizottságok, továbbá eseti szakosztályok létrehozása, beszámoltatása és megszüntetése;
f) bizottságok tisztségviselõinek és tagjainak, továbbá a szakosztály-vezetõség tisztségviselõinek és tagjainak (ASZ. 17. § (3) bekezdés) megbízása, beszámoltatása és visszahívása;
g) az egyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott elsõfokú fegyelmi jogkör gyakorlása;
h) az egyesület fejlesztési terveinek, éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása; i) az egyesület versenynaptárának, rendezvénytervének jóváhagyása; j) az egyesület versenyzõi, illetve csapata magasabb osztályba, vagy nemzetközi versenyre történõ nevezésének jóváhagyása;
k) az egyesület eredményes mûködéséhez, a sportoláshoz, természetjáráshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése;
l) a tagfelvételi kérelmek elbírálása,
m) megfelelõ fedezet birtokában döntés a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplõ, valamint az elõirányzatot meghaladó kiadásokról;
n) döntés egyesületi ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan tárgykörben, amely alapján az egyesület számára jelentõs vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek;
o) döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy a közgyûlés az elnökség hatáskörébe utal.

(3) Az elnökség tevékenységérõl az egyesület közgyûlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel, tevékenységérõl éves beszámolót készít.

Az elnökség határozathozatala
20. §

(1) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

(2) Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha azt az elnök, vagy legalább 2 elnökségi tag kéri, valamint ha valamelyik szakosztály vezetõsége írásban, az ok megjelölésével indítványozza.

(3) Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Azonban az ott hozott döntések is nyilvánosak.

(4) Az elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által megbízott elnökségi tag hívja össze írásban. Az ülés helyérõl, idõpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekrõl 8 nappal korábban írásban igazolható módon értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgõs esetben az elnök/ az elnök által megbízott elnökségi tag ennél rövidebb határidõt is megállapíthat.

(5) Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele részt vesz az ülés munkájában. Határozat-képtelenség esetén az ülést 8 napon belül az eredeti napirendi pontokkal újból össze kell hívni.

(6) Az elnökség a határozatait a résztvevõk egyszerû többségével, személyes részvétel esetén nyílt szavazással hozza.

(7) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a szerinti közeli hozzátartozója a határozat alapján:
   a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy;
   b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minõsül elõnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, ASZ. -nak megfelelõ cél szerinti juttatás.

(8) Az elnökség ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlõ eszközök igénybevételével is lefolytatható, azaz teljes konferencia-ülést tesznek lehetõvé az elnökség ülése során. Ennek elõfeltétele, hogy a résztvevõk azonosítása biztosított, a résztvevõk közötti kommunikáció pedig kölcsönös és korlátozásmentes – így különösen: skype, konferencia-kapcsolás – legyen. A nyilvánosságot azonban ezen ülés esetében is biztosítani kell.
Nem vehetõ igénybe olyan elektronikus hírközlõ eszköz, valamint azokat nem lehet olyan módon alkalmazni, amely nem teszi lehetõvé a tagok azonosítását és a tagok közötti egyidejû, kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Különösen nem lehet igénybe venni olyan elektronikus hírközlõ eszközt, amely hangot nem közvetít.
A tagok azonosítása a rendszerbe történõ bejelentkezés során történik. A tagoknak egyedi felhasználó nevet kell biztosítani, melynek jelszavát a tag határozza meg. Az ilyen módon tartott ülésen, a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell.
Konferencia-ülés tartása esetén a tagok dönthetnek az ülésen való részvételük módjáról. Abban az esetben ha a tag személyesen kíván részt venni az ülésen, akkor ezen szándékát köteles a meghívó kézhezvételétõl számított 5 napon belül írásban – különösen posta vagy elektronikus úton, illetve faxon – közölni az egyesület elnökével. Amennyiben a tag a meghívó kézhezvételétõl számított 5 napon belül nem nyilatkozik, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az ülésen elektronikus hírközlõ eszköz útján kíván részt venni.
Konferencia-ülés tartása esetén a meghívónak az általános tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell ezen tény feltüntetését.
A Konferencia-ülésen elektronikus hírközlõ eszköz útján részt venni kívánó tagok személyének azonosításának módját, a szavazást, a szavazás eredményének megállapításának módját az ülés határozatában rendezi.
Az elektronikus hírközlõ eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenõrizhetõek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít. A jegyzõkönyvben fel kell tüntetni, hogy az ülés elektronikus hírközlõ eszköz útján lett megtartva.

(9) A személyes részvétellel megtartott elnökségi ülésen jelenléti ívet és feljegyzést kell készíteni. A személyes részvétel nélkül megtartott ülésekre a személyes részvétel esetén elõírtakkal megegyezõ írásbeli feljegyzés-készítési kötelezettség vonatkozik, a határozatokat a következõ elnökségi ülésen ismertetni kell. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint sorszámozva a hozott határozatokat. A feljegyzést az ülés levezetõ elnöke írja alá.

(10) A feljegyzésnek az egyesület irattárában való megõrzésérõl, a betekintés lehetõségének biztosításáról, valamint a határozatok nyilvánosságra hozataláról, illetõleg azoknak az érintett(ek) részére történõ megküldésérõl az elnök gondoskodik. A határozatokat 15 napon belül kell az érintettnek megküldeni.

Az elnökség tagjainak általános jogai és kötelezettségei
21. §

(1) Az elnökség tagjainak (ASZ. 12. § (2) bekezdés a) -c) pontok) általános jogai:
a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel;
b) észrevételek, javaslatok tétele az egyesület mûködésével kapcsolatban;
c) felvilágosítás kérése az egyesület tevékenységével összefüggõ kérdésekben;
d) javaslattétel közgyûlés, elnökségi ülés összehívására.

(2) Az elnökség tagjainak általános kötelezettségei:
a) megbízás alapján az egyesület képviselete;
b) az egyesület határozatainak betartása, végrehajtása;
c) kijelölés alapján folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival;
d) beszámolás az elnökségben vállalt egyéni feladatok végrehajtásáról.

(3) Az elnökségi tagság megszûnik:
a) a mandátum lejártával;
b) lemondással;
c) elhalálozással;
d) az egyesületbõl való kizárással;
e) ha a megválasztást követõen bármely, jogszabályban elõírt kizáró feltétel bekövetkezik.

(4) Az elnökség az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást megadni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnökség a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az elnökség megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérõ a jogát visszaélésszerûen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérõ a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

(5) Az elnökség minden páros hét szerdáján du. 14-16 óra között – lehetõleg elõzetes bejelentés alapján – mindenki számára biztosítja a mûködésével kapcsolatosan keletkezett és nyilvánosságra hozható iratokba, valamint beszámolókba, a közhasznúsági jelentésbe való betekintési jogot, továbbá a mûködésével, tevékenységével való megismerkedés lehetõségét.

Az elnök
22. §

(1) Az elnök az egyesület vezetõ tisztségviselõje, aki
a) az egyesületet teljes körûen képviseli;
b) kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol, engedélyezi a kifizetéseket;
c) kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait;
d) szerzõdéseket, megállapodásokat köt;
e) folyamatosan vezeti az egyesületi tagnyilvántartást;
f) vezeti a határozatok tárát vagy õrzi a határozatokat tartalmazó jegyzõkönyvet;
g) elnököl az egyesület közgyûlésein és elnökségi ülésein;
h) ellátja a közgyûlés és az elnökség által rábízott feladatokat;
i) ellátja az egyesület napi levelezésének bonyolítását.

(2) Az elnök tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az elnök képviseleti- vagy egyéb hatáskörét, meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség más tagjára is átruházhatja.

 (4) A határozatok tárában fel kell tüntetni a döntésre jogosult szerv (közgyûlés, elnökség) döntésének tartalmát, idõpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzõk számarányát (amennyiben lehetséges személyét).

Az elnökségi tag
24. §

(1) Az elnökségi tag:
a) részt vesz az elnökség munkájában, segíti annak eredményes mûködését;
b) az elnökkel egyeztetve ellátja a feladatköre szerinti állandó-, továbbá a közgyûlés és az elnökség által reá bízott eseti feladatokat;
c) gondoskodik különöse:
 - az egyesület infrastruktúrájának kialakításáról, fenntartásáról és fejlesztésérõl,
 - felszerelések, eszközök beszerzésérõl,
 - a közgyûlések és értekezletek technikai lebonyolításáról.

(2) A megbízott elnökségi tag, aki akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt. (3) Az elnökségi tag tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

A bizottságok
25. §

(1) Az egyesület elnöksége egyes feladatok ellátására bizottságokat hozhat létre. (2) A bizottságok vezetõit és tagjait az elnökség legfeljebb mandátumának idõtartamára választja. (3) A bizottságok feladatait és hatáskörét, továbbá mûködésük szabályait szabályzatban kell meghatározni. A szakosztályok 26. § (1) Az elnökség az egyesület által mûködtetett sportág(ak)ban/szakág(ak)ban egy-egy eseti szakosztályt hozhat létre.

(2) A szakosztály tevékenységét a szakosztályi tagok által megválasztott és az elnökség által jóváhagyott szakosztály vezetõ irányítja a közgyûlés és az elnökség határozatai, továbbá az egyesület és az országos sportági szakszövetség szabályzatai alapján.

(3) A szakosztály feladata:
a) az egyesület céljai megvalósításának elõsegítése;
b) a sportághoz (szakághoz) tartozó tagok tevékenységének szervezése, a versenyeken, sporteseményeken egyénileg, illetõleg csapatként történõ részvételük elõsegítése, tevékenységük fejlesztése, versenyek, sportesemények lebonyolítása;
c) a sportág (szakág) utánpótlás nevelésének megszervezése, az oktatások megszervezése;
d) közremûködés az ifjúsági és szabadidõsporttal összefüggõ feladatok ellátásában;
e) az elnökség által meghatározott keretek között gazdasági feladatok ellátása, gazdálkodás a szakosztályra bízott egyesületi vagyonnal;
f) a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

(4) A szakosztály vezetõsége köteles az egyesület elnökét, illetve az általa megbízott személyt a szakosztály tevékenységérõl rendszeresen tájékoztatni, és az elnökségnek legalább évente egy alkalommal beszámolni.

(5) A szakosztályok felépítésének és mûködésének szabályait szabályzatban kell meghatározni.

(6) Az szakosztályvezetõ tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(7) Az egyesületben az alábbi állandó szakosztályok mûködnek:

Asztalitenisz szakosztály
Kerékpáros szakosztály
Labdarugó szakosztály
Lábtenisz szakosztály
Nõi kézilabda szakosztály
Természetjáró szakosztály
Vizi-túra szakosztály

A Felügyelõ Bizottság
27. §

(1) Az egyesület jogszerû és célszerû mûködését és gazdálkodását a közgyûlés által választott Felügyelõ Bizottság ellenõrzi.

(2) A Felügyelõ Bizottság tagjaira, a bizottsági tagság keletkezésére és megszûnésére ugyanazok a szabályok irányadóak, amelyeket az ASZ. az egyesületi tisztségviselõkkel kapcsolatban ír elõ.

(3) A Felügyelõ Bizottság létszáma három fõ. Amennyiben a Felügyelõ Bizottság létszáma 2 fõ alá csökken, úgy a létszám helyreállítására közgyûlést kell összehívni.

4) A Felügyelõ Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Ennek során a tisztségviselõktõl jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(5) A könyvelési módnak megfelelõ éves zárást a Felügyelõ Bizottság elnöke ellenjegyzi.

(6) A Felügyelõ Bizottság az éves ellenõrzésrõl készült jelentését a rendes közgyûlésnek köteles benyújtani.

(7) A Felügyelõ Bizottság tagjait az elnökségi ülésekrõl, valamint a távollétükben meghozott valamennyi határozatról és döntésrõl értesíteni kell.

(8) A Felügyelõ Bizottság köteles az elnökséget, illetve szükség esetén a közgyûlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az egyesület mûködése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség, vagy a közgyûlés döntését teszi szükségessé;
b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.

(9) A Felügyelõ Bizottság indítványára – annak megtételétõl számított 30 napon belül – az elnökséget, illetve szükség esetén a közgyûlést össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén az elnökség, illetve szükség szerint a közgyûlés összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult.

(10) Ha a közgyûlés a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az ügyészt, aki a törvényességi ellenõrzést ellátó szerv.

(11) A Felügyelõ Bizottság tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(12) A Felügyelõ Bizottság évente legalább egy alkalommal tart ülést, üléseit a bizottsági elnök hívja össze – a napirend megjelölésével - és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelõ Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktõl, aki a kérelem kézhezvételétõl számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelõ Bizottság ülésének harminc napon belüli idõpontra történõ összehívásáról. Ha a bizottsági elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

(13) A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait a jelen lévõ tagok több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza.

(14) A felügyelõbizottság köteles a tagok vagy a döntéshozó szerv elé kerülõ elõterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A közgyûlésre, az elnökségre és a felügyelõ bizottságra vonatkozó közös és egyéb szabályok
28. §

(1) A közgyûlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. E rendelkezés alkalmazásában nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezetõ szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be);
b) az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(3) A közhasznú szervezet megszûnését követõ három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje volt - annak megszûnését megelõzõ két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szûnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentõs összegû adóhiányt tárt fel;
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítõ bírságot szabott ki;
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjérõl szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(4) Az elnökség, illetve a Felügyelõ Bizottság tagja, illetve az annak jelölt személy köteles az egyesületet elõzetesen tájékoztatni arról, ha vezetõ tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt, illetve arra jelölték. (5) ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejáratát megelõzõen – megszûnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralevõ idõtartamára szól

Titkárság
29. §

(1) Az egyesület adminisztratív, gazdálkodási, szervezési és egyéb feladatainak ellátására titkárságot (irodát) hozhat létre. A titkárság részletes feladataira, az adminisztráció felépítésére és mûködésére vonatkozó szabályokat az elnökség szabályzatban állapíthatja meg.

(2) A titkárságot a megbízott titkárságvezetõ vezeti.

(3) A titkárságvezetõ tevékenységét munkaviszony keretében, megbízási jogviszonyban vagy társadalmi megbízatásként is elláthatja, az elnökség tagjává azonban csak akkor választható, ha tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(4) A titkárság tagjai tevékenységüket munkaviszony keretében, megbízási jogviszonyban vagy társadalmi megbízatásként is elláthatják.

(5) A titkárság mûködését az elnök/ akadályoztatása esetén az elnök által megbízott elnökségi tag felügyeli.

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

A költségvetés
30. §

(1) Az egyesület a közgyûlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) Az egyesület bevételei:
a) tagdíj;
b) adomány;
c) költségvetési támogatás, az Európai Unió forrásaiból származó támogatást és a személyi jövedelemadó kiutalt összegét is ideértve;
d) az államháztartás alrendszereibõl közszolgáltatási szerzõdés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) közhasznú tevékenység folytatásából származó, illetõleg ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
f) gazdasági-vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel, bérleti díj;
g) befektetési tevékenységbõl származó bevétel;
h) egyéb bevétel.

(3) Az egyesület vagyona készpénzbõl, ingatlan és ingó vagyonból és egyéb vagyoni értékû jogokból állhat.

(4) Az egyesület költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), bevételarányosan megosztva; e) egyéb költség.

(5) Az egyesület gazdálkodásának részletes szabályait szabályzatban kell meghatározni.

VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Bankszámla feletti rendelkezés
31. §

(1) Banki ügyletek esetén az elnök, és a közgyûlés alapján az aláírási jogkörrel felruházott elnökségi tag aláírása szükséges.

(2) Elsõ helyen az elnök jogosult aláírni.

(3) Második helyen az aláírási jogkörrel felruházott elnökségi tag jogosult aláírni.

Helytállás a jogi személy tartozásaiért
32. §

(1) Az egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, az egyesület tagja az egyesület tartozásaiért nem felel.

(2) Ha az egyesület tagja korlátolt felelõsségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszûnésekor kielégítetlen hitelezõi követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni.

Az Egyesület megszûnése
33. §

(1) Az Egyesület jogutód nélkül megszûnik, ha
a) a tagok kimondják megszûnését;
b) az arra jogosult szerv megszünteti;
c) az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
d) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz fõt. Feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelõ eljárás lefolytatását követõen a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli. Az egyesület jogutódlással szûnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

(2) Az egyesület megszûnése esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a vagyonának felhasználásáról saját közgyûlése rendelkezik.

(3) Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezõk kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és azt a sportpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

(4) Az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával a Sporttörvényben, valamint az államháztartás mûködésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen elszámolt, vagy azt, hogy az Egyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

Honlapon történõ közzététel
34.§

(1)Az Egyesület honlapján – melynek címe: http://www.unileversport.hu  – az alábbi információkat kell közzétenni:

A közgyûlési határozatokat és az azokkal elfogadott, jogszabályi elõírás alapján nyilvánosságra hozandó dokumentumokat;
az Egyesület alapdokumentumait (pl. alapszabályát);
az elõzetes értesítési idõközre figyelemmel a közgyûlési és elnökségi ülések meghívóit; a közgyûlés és az elnökség által meghozott döntéseket;
az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és azok igénybe vételének rendjét, lehetõségeit;
az egyesület elfogadott szakmai és számviteli beszámolóit, a mellékleteivel együtt (pl.: közhasznúsági melléklet).

Hatálybalépés

Ezt a – Fõvárosi Törvényszék 14.Pk.62.890/1990/16. számú végzése alapján - módosított alapszabályt a sportegyesület közgyûlése fogadta el

2015.06.09 -én, és elfogadásától hatályos.

Budapest, 2015. június 09.

Mecsnóber Attila elnök

Dikácz Attila elnökségi tag

Sidó Katalin elnökségi tag

ZÁRADÉK

A Cnytv. 38.§ (2) bekezdés alapján, a Unilever Tömegsportegyesület képviseletében - Mecsnóber Attila elnök

 - i g a z o l o m,

hogy a Unilever Tömegsportegyesület Alapszabályának – a Fõvárosi Törvényszék 14.Pk.62.890/1990/16. számú végzése alapján módosított és - egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a közgyûlés által 2015. június 09.-én elfogadott alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalomnak.
Az Alapszabály felülvizsgálatára és átdolgozására az új Ptk. jogi személyekre, egyesületekre vonatkozó szabályaira, valamint a Civil tv. és a Stv. idõközi változásaira tekintettel, a Civil tv. 75. § (5) bekezdése szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel érdekében, a Magyar Túrasport és Terepfutó Szövetség által kiadott alapszabály-minta felhasználásával került sor.

 ………………………….…………………….

 az Unilever Tömegsportegyesület elnöke

 * * * *

1. melléklet

Alapadatok 2. § (6)

 Az egyesület jelvénye: Kör alakú, mely körben tartalmazza az egyesület teljes nevét, és alul az egyesület alapításának éve a közepén Magyarország térképe két kézfogó kézzel a hegyek és a folyó között. Kívül körben Magyarország nemzeti színe.

Alapadatok 2. § (7)

Az egyesület pecsétje: Fekvõ téglalap alakú, mely tartalmazza az egyesület teljes nevét, valamint az egyesület székhelyét és adószámát.

Unilever Tömegsportegyesület
1151.Budapest, Énekes u. 3.
19458614-1-42

 * * * * *

2. melléklet

Tagság országos sportági szakszövetségben Az egyesület az alábbi országos sportági szakszövetség(ek) tagja:

1. Magyar Természetjáró Szövetség
    Székhely: 1065.Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 31. II/3
    Belépés éve: 2012

2. Budapesti Természetjáró Sport Szövetség
    Székhely: 1053.Budapest, Curia utca 3.
    Belépés éve: 2012

* * * * *