AZ UNILEVER TÖMEGSPORTEGYESÜLET BARÁTAI

A 2023. évben átutalt személyi jövedelemadó 1% lehetõség számunkra, amit megköszönünk:

 

Személyi jövedelemadó 1%

Minden segítséget nyújtó kéz számít

Cáfold meg a Napi Gazdaság megállapítását - a személyi jövedelemadó  1 % -át saját magadra is költheted és ki lenne az, aki ne akarna úgy dönteni, hogy ha megteheti, nem élne ezzel a lehetõséggel.

A 2024. évben átutalt személyi jövedelemadó 1% lehetõség számunkra, amit megköszönünk:

320 277.- Ft

Unilever Tömegsport  Egyesület adószáma amire az ajánlásokat fogadtuk:

adószámunk: 1 9 4 5 8 6 1 4 - 1 - 42

Kérdezz bennünket akár levélben mecsnober.attila@gmail.com akár telefonon +36 .

Az emberek többségét nem érdekli a személyi jövedelemadó egy százaléka
 - vonta le a következtetést a Napi Gazdaság a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlására vonatkozó adatok elemzésébõl Ezek szerint az összes bevalló 36,7 százaléka, az adót is fizetõk 44 százaléka rendelkezett adója egy százalékáról tavaly. Egyes (nem reprezentatív) felmérések azt mutatják, hogy 10 adózóból 3-4 adófizetõ adja oda az adó egy százalékot. Mivel a civil szervezetek az adó 1% bevételekbõl végzik közhasznú munkájukat, a fenti arányok eléggé aggasztók! A lap csütörtöki számában megjelent cikk azt is megállapítja az adatokból, hogy az szja egy százalékának felajánlásával kapcsolatban egyértelmû összefüggés van a döntés és az adó összege között: minél magasabb valakinek a - bevallott - jövedelme, így adója, annál felelõsségteljesebben gondolkodik annak felhasználásával kapcsolatban.  A jövedelempozíciókat figyelembe véve szembetûnõ, hogy minél kisebb a jövedelem, annál csekélyebb a hajlandóság a felajánlásra. A legalacsonyabb jövedelempozícióban ez az arány tíz százalék alatt van, a másfél millió forint alatt keresõk körében minden ötödik adózó él jogával, az e fölötti pozíció pedig már meg is haladja az átlagot, a 36,7 százalékot. A két legfelsõ bérkategóriában pedig már az érintettek több mint fele, illetve mintegy kétharmada él a felajánlás lehetõségével.

 A személyi jövedelemadóról (rövidítve: SZJA) szóló törvény lehetõséget biztosít a magánszemélyeknek arra, hogy befizetett adójuk 1+1%-ának felhasználásáról rendelkezzenek.

 Erre csak annak a magánszemélynek van lehetõsége, akinek adófizetési kötelezettsége van, s jövedelemadóját határidõre maradéktalanul befizeti az adóhatóságnak vagy attól részletfizetési, illetve fizetési halasztási engedélye van.

Az adó 1+1 százalék felajánlása nem kerül semmibe.

Amennyiben az adófizetõ nem rendelkezik az adója 1+1%-áról, abban az esetben az államra száll át.

Kiknek ajánlható fel az adó 1+1 százaléka?

Az SZJA 1 százaléka felajánlható egy civil szervezeteknek: ide tartoznak a közhasznú tevékenységet a törvényben meghatározott ideig ténylegesen folytató egyesületek, alapítványok, és közalapítványok.

Az SZJA +1 százaléka felajánlható egy egyháznak, vagy kiemelt költségvetési elõirányzatnak: ebbe a csoportba tartoznak az Egyházi Törvény által elismert egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek feltéve, ha az adóhatóság technikai számmal látta el.

A jogosult civil szervezetekrõl, az egyházak és kiemelt költségvetési elõirányzatok technikai számairól az Adó1százalék.com oldalon is tájékozódhat.

A nyilatkozat legegyszerûbben elektronikusan nyújtható be:
- az eSZJA webes felületen, online kitöltve vagy
- az ÁNYK-ban a bevallással együtt, annak EGYSZA-lapját is kitöltve vagy külön,
- a 23EGYSZA-nyomtatvány kitöltésével.

Papíralapon benyújtható postán keresztül, vagy személyesen, illetve meghatalmazott által, lezárt borítékban a NAV ügyfélszolgálatain
- a személyijövedelemadó-bevallással együtt, annak EGYSZA-lapját is kitöltve,
- az e-SZJA-felület kitöltõprogramjával készített és kinyomtatott nyilatkozaton,
- a 23EGYSZA jelû nyomtatványon vagy azonos adatokkal a nyilatkozaton, továbbá
május 10-ig lezárt borítékban leadva a munkáltatónak, ha az vállalja a nyilatkozatok összegyûjtését. A borítékon a leragasztás helyén szerepelnie kell a felajánló aláírásának.

A civil kedvezményezettek javára ugyanakkor továbbra is évenként kell nyilatkozni, mivel ezeket a felajánlásokat csak egy alkalommal, a rendelkezés évében veheti figyelembe a NAV

Az szja 1+1 százalékáról rendelkezõ dönthet úgy, hogy a NAV közölje nevét és elérhetõségét a megjelölt civil kedvezményezettel. Ezeknek az adatoknak a megadása és az adatkezelési hozzájárulás önkéntes, tehát nem feltétele az érvényes rendelkezésnek.

2024. januárjától a rendelkezõ a NAV honlapján azt is megtekintheti, hogy az idén megjelölt kedvezményezett részesült-e a felajánlott összegbõl. Ha elektronikus tárhelye is van, a NAV elektronikusan is tájékoztatja a felajánlott összeg kiutalásáról.

1. Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak a civil szervezetnek, amely részesülni akar az 1 %-ból?

A törvényben pontosan nevesített szervezeteken kívül az alábbi, az 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.) 4.§ (1) bekezdésében megfogalmazott körülmények folyamatos és együttes fennállása esetén jogosult az SZJA1% fogadására a civil szervezet:
- a civil szervezet formája: egyesület (kivéve párt, biztosító egyesület, munkaadói és munkavállalói érdekképviselet) vagy alapítvány, közalapítvány, melyet
- a bíróság legalább a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ két évvel nyilvántartásba vett, székhelye belföldön található,
- közhasznú tevékenységet végez (függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a bíróságon bejegyzett közhasznú jogállással) és
- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek)

2. Mit tegyen tehát az a civil szervezet, amely kedvezményezett kíván lenni?

Szerepeljen a NAV, regisztrált civil kedvezményezettek listájában!
- A felajánlott összeget csak akkor kapja meg a szervezet, ha elõzetesen regisztrált az adóhatóságnál az EGYREG nyomtatványon. Elõzetesen, a felajánlás éve elõtti szeptember 30-ig regisztráltassa magát a NAV-nál!
- Ellenõrizze, hogy a szervezet megadott neve, adószáma és székhelye pontos megfelelõje a hivatalos, nyilvántartott adatoknak a NAV regisztrált szja 1%-os kedvezményezettek listájában és ha változtak az adatai, akkor módosítsa a regisztráció adatait!
- Kommunikáljon a potenciális támogatói felé!
Figyelem!
A már regisztráltak esetén sem elegendõ az a tény, hogy a szervezet szerepel az adott rendelkezõ évre az SZJA 1%-os kedvezményezettek listáján! Ha úgy alakulnak a körülmények, hogy a szervezet nem felel meg a törvényi feltételeknek, így többé nem jogosult az 1% gyûjtésére, a szervezetnek töröltetnie kell magát a kedvezményezetti listáról.

3. Mi történik a felajánlás után, hogyan kapja meg a civil szervezet a felajánlást?

A szervezet számára felajánlott SZJA1%-ok pontos összegérõl a NAV értesítést küld, de a kiutalás elõtt vizsgálja, hogy van-e adótartozása a szervezetnek, és amennyiben adótartozást talál, csak az azzal csökkentett összeget utalja ki ténylegesen a szervezet bankszámlájára.
A felajánlott összegrõl szóló értesítéskor egy másik fontos dolog is van, végig kell gondolni, hogy nem váltott-e bankot a szervezet? Él-e még az a bankszámlája, amit – esetenként évekkel ezelõtt – a regisztrációkor bejelentett. Amennyiben változás történt, még ebben a szakaszban is bejelentheti a NAV felé.
Az értesítést követõen a NAV legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig köteles átutalni a kedvezményezett szervezet számára felajánlott 1%-okat. (Az utalás nem teljesíthetõ, amennyiben a nyilatkozatokban felajánlott összeg kedvezményezettenként nem éri el az 1000 forintot.)

4. Hogyan tudja meg a civil szervezet, kik ajánlották fel neki 1%-ukat?

A civil szervezetnek lehetõsége van megismerni azon felajánlók név- és címadatát, akik a felajánlás megtételekor az adataik kiadásához hozzájárultak. Az adatokat a kizárólag elektronikus úton benyújtható EGYAD adatlapon lehet kérni, ennek részleteirõl itt olvashat.

5. Mire használhatja fel a szervezet a kapott 1%-ot?

A hatályos SZJA 1% szabályok szerint felajánlott összeg költségvetési támogatásnak minõsül, melyet elsõsorban közcélú tevékenységekhez szabad felhasználni, azaz azt a szervezet a létesítõ okiratában, a cél szerinti tevékenységei között megnevezett, jellegét tekintve közhasznú tevékenységének megvalósítására fordíthatja, melyre hivatkozással a regisztrációját megkérte. A közvetlenül a közhasznú tevékenységhez történõ felhasználás mellett a civil szervezetnek lehetõsége van arra is, hogy a felajánlott SZJA 1%-ból mûködésének egy részét fedezze.

6. Milyen nyilvántartást vezessen a civil szervezet az 1% felhasználásáról?

Mivel a felhasználásnak idõbeli és a felhasználás jellegét tekintve is korlátai vannak, érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni az egyes években kiutalt egyes összegek felhasználását, hogy a KOZ beszámoló elkészítésekor ne érjen senkit meglepetés, ami egy esetleges visszafizetési kötelezettséggel járna. Figyelni kell a KOZ elszámolások és a könyvelés összhangjára, illetve a felhasználás könyvelésben történõ elkülönítésére is. Ennek módszereirõl az 1% nyilvántartása cikkünkben olvashat tovább.

7. Hogyan kell beszámolni az 1% felhasználásáról?

A civil szervezeteknek a KOZ adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról vagy esetleges tartalékolásáról nyilatkozniuk a NAV felé. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.
A kiutalás évszámának utolsó két számjegyével jelzett KOZ nyomtatványt - mely letölthetõ a NAV honlapjáról - elektronikus úton kell a NAV részére megküldeni a kiutalás évét követõ második év május 31-éig. A NAV a benyújtott elszámolásokat a honlapján teszi közzé itt: https://nav.gov.hu/ado/szja1_1/kimutatasok_elszamolasok/civil-szervezetek/civil_kedv_elszamm

Különleges esetekben (kedvezményezett jogutód nélküli megszûnése, vagy a regisztráció visszavonása esetén) a civil szervezet soron kívüli beszámolással tartozik, melyet az MKOZ nyomtatványon tud megtenni.
Jogutóddal való megszûnés esetén az elszámolási kötelezettség átszáll a jogutódra, és az az általános szabályok szerint teljesítendõ, ha a benyújtási kötelezettség feltételei fennállnak. Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1% felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon legkésõbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el. A Miniszterelnökség  a NAV által továbbított közleményeket a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján (civil.info.hu) június 30-tól legalább 1 évig ingyenesen teszi közzé. Hogy mirõl, milyen formában kell beszámolni, és mi történik ha elmulasztjuk a beszámoló közzétételét, az 1% felhasználásának közzétételee címû cikkünkben olvashat tovább.

8. A NAV tájékoztatási kötelezettségei Ha a NAV december 15-ig a rendelkezõ magánszemélyt határozatban nem értesíti arról, hogy nyilatkozata érvénytelen lenne, és az általa megjelölt kedvezményezett szervezet a NAV internetes honlapján közzétett regisztrált kedvezményezettek listáján szerepel, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.Ha a rendelkezõnek van KÜNY-tárhelye (Ügyfélkapu), akkor a NAV elektronikus levélben értesíti õt, amikor az általa felajánlott összeget a kedvezményezett szervezetnek átutalták.
Ha a rendelkezõ nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett civil szervezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek minõsül, akkor a NAV az indok megjelölésével legkorábban a rendelkezõ nyilatkozat évének november 30-ától értesíti errõl a rendelkezõ magánszemélyt elektronikus vagy postai úton.
Minden év január 1-tõl a NAV internetes honlapján tájékoztatást nyújt az adott rendelkezõ évre regisztrált 1%-os kedvezményezettek nevérõl, székhelyérõl, adószámáról. A beérkezett rendelkezõ nyilatkozatok feldolgozását követõen szeptember 15-ig értesítést küld az adott évi állampolgári felajánlások együttes (a várható kiutalás) összegérõl, kedvezményezettenként. A jogszabályi feltételeknek megfelelõ, ténylegesen kiutalásban részesült kedvezményezettekrõl szóló tájékoztatót a NAV honlapja a rendelkezési év december 31-ét követõen tartalmazza. https://nav.gov.hu/kozadat/egyedi_kozzeteteli_lista/9_Szja_1_1/kimutatas_szja
A NAV szintén a honlapján teszi közzé az adott rendelkezõ évre valamilyen okból a kedvezményezettek közül kizárt civil szervezetek listáját. https://nav.gov.hu/ado/szja1_1/kizart_civill
9. NAV ellenõrzési lehetõségei A kedvezményezettek részére átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minõsül, amelynek jogszerû igénylését és felhasználását a NAV ellenõrizheti.
A jogszabályokban foglalt feltételek nem teljesülése miatti jogosulatlan igénylés vagy a a jogszabályoknak nem megfelelõ felhasználás esetén az NAV errõl határozatot hoz, és ennek alapján az összeget visszafizetteti.

- A szervezet 1%-os kampánya: nagyon sok múlik azon, hogy a szervezet el tudja-e érni, és meg tudja-e szólítani a lehetséges felajánlókat, ez természetesen múlik az anyagi ráfordításon is, de egy jól átgondolt kampány nem felétlenül ettõl sikeres: kis szervezet, kis költségvetéssel is eredményes lehet pl. ha jó adatbázissal rendelkezik, és el tudja érni a szervezetét ismerõ, támogató személyeket.

Ki lesz az 1%-os kampány célcsoportja?

A szervezet erõforrásaitól és tevékenységeitõl függõen elsõsorban az alábbi célcsoportok jöhetnek szóba:
- A szervezet tagjai, szolgáltatásának igénybevevõi és ezek kapcsolati hálója, vagyis a helyi közösség, amelyben a szervezet tevékenykedik, illetve tágabban ahová a tevékenysége kiterjed. Róluk a szervezetnek adatbázist kell készítenie, és azt folyamatosan frissíteni, bõvíteni. A célcsoportba tartozhatnak olyan személyek is, akik segíteni tudnak nekünk elérni az embereket: gondoljuk végig, hogy van-e az ismerõsi körünkben újságíró, könyvelõ vagy vállalaton belüli kommunikációért felelõs munkatárs, aki kapcsolataival segíthetné munkánkat.
- A nagyközönség: ahogyan azt az 1%-os kampányidõszakok eddigi eredményeibõl is lemérhetjük nagy tömegek megszólítására a következõ területeken tevékenykedõ szervezeteknek van esélye: egészségügy (különösen a gyermekegészségügy), szociális szolgáltatás illetve állatvédelem. Vigyázat „mindenki” nem jelenthet célcsoportot! Ahhoz, hogy a nagy tömegbõl meg tudjunk szólítani valakit, be kell határolnunk, hogy pontosan milyen jellemzõkkel rendelkezõ embereket szeretnénk elérni (pl. városi / falusi, milyen korú, nõ /férfi, iskolázott vagy sem stb.), ezt nevezzük szegmentálásnak illetve célpiaci marketingnek. Ettõl függ ugyanis, hogy végül mit és hogyan fog tartalmazni az üzenet (pl. fiatalos, vicces vagy a hagyományokra építõ, megindító stb.) illetve, hogy milyen kommunikációs csatornákat választunk az üzenet eljuttatására (pl. melyik rádiócsatornát, újságot, vagy honlapot). Mennyit költsek a kampányra? Semmiképp sem többet mint a várható bevétel. A bevételeket saját eddigi tapasztalataink valamint a gyûjtést befolyásoló tényezõk és a kutatások alapján határozhatjuk meg. A kiadások pedig a következõ tételeket foglalhatják magukba: emberi erõforrások (kampány koordinátor, munkatársak, kommunikációs szakemberek, szakértõk), nyomtatott anyagok tervezése, gyártása, hirdetési helyek költségei, telefon és postaköltségek)

Hogyan köszönjem meg az 1%-os felajánlásokat?

Sajnos az adótitok miatt nem lehet pontos információt szerezni arra vonatkozóan, hogy kiktõl kaptunk támogatást. Ez megnehezíti a köszönetnyilvánítást, de a szervezethez kapcsolódó embereket ettõl függetlenül értesíthetjük az elért eredményrõl, illetve a felhasználás módjáról és megköszönhetjük, ha nekünk ajánlották fel adójuk 1%-át: feltehetõen úgyis ebbõl a körbõl gyûjtöttünk a legtöbb felajánlást. Ezenkívül a honlapon, a Nonprofit Önarcképben illetve a sajtón keresztül tájékoztathatjuk a nagyközönséget a felhasználás módjáról (ezt különösen a nagy kampányt szervezõ szervezeteknek ajánlatos megtenniük), de ilyen kötelezettsége a szervezeteknek 2009-tõl nincsen.

Reméljük, kérdésére megtalálta a választ!

Az adomány mentes az adó alól /
cégek számára adókedvezményre jogosít, melyrõl igazolást állítunk ki.

* * * * *