Minden segítséget nyújtó kéz számít
Cáfold meg a Napi Gazdaság megállapítását - a személyi jövedelemadó 1 % -át saját magadra is költheted és ki lenne az, aki ne akarna úgy dönteni, hogy ha megteheti, nem élne ezzel a lehetõséggel.
A 2024. évben átutalt személyi jövedelemadó 1% lehetõség számunkra, amit megköszönünk:
320 277.- Ft
Unilever Tömegsport Egyesület adószáma amire az ajánlásokat fogadtuk:
adószámunk: 1 9 4 5 8 6 1 4 - 1 - 42
Kérdezz bennünket akár levélben mecsnober.attila@gmail.com akár telefonon +36 .
Az emberek többségét nem érdekli a személyi
jövedelemadó egy százaléka
- vonta le a következtetést a Napi Gazdaság a személyi
jövedelemadó egy százalékának felajánlására vonatkozó adatok
elemzésébõl Ezek szerint az összes bevalló 36,7 százaléka, az adót
is fizetõk 44 százaléka rendelkezett adója egy százalékáról tavaly.
Egyes (nem reprezentatív) felmérések azt mutatják, hogy 10 adózóból
3-4 adófizetõ adja oda az adó egy százalékot. Mivel a civil
szervezetek az adó 1% bevételekbõl végzik közhasznú munkájukat, a
fenti arányok eléggé aggasztók! A lap csütörtöki számában megjelent
cikk azt is megállapítja az adatokból, hogy az szja egy százalékának
felajánlásával kapcsolatban egyértelmû összefüggés van a döntés és
az adó összege között: minél magasabb valakinek a - bevallott -
jövedelme, így adója, annál felelõsségteljesebben gondolkodik annak
felhasználásával kapcsolatban. A jövedelempozíciókat
figyelembe véve szembetûnõ, hogy minél kisebb a jövedelem, annál
csekélyebb a hajlandóság a felajánlásra. A legalacsonyabb
jövedelempozícióban ez az arány tíz százalék alatt van, a másfél
millió forint alatt keresõk körében minden ötödik adózó él jogával,
az e fölötti pozíció pedig már meg is haladja az átlagot, a 36,7
százalékot. A két legfelsõ bérkategóriában pedig már az érintettek
több mint fele, illetve mintegy kétharmada él a felajánlás
lehetõségével.
A személyi jövedelemadóról (rövidítve: SZJA) szóló törvény lehetõséget biztosít a magánszemélyeknek arra, hogy befizetett adójuk 1+1%-ának felhasználásáról rendelkezzenek.
Erre csak annak a magánszemélynek van lehetõsége, akinek adófizetési kötelezettsége van, s jövedelemadóját határidõre maradéktalanul befizeti az adóhatóságnak vagy attól részletfizetési, illetve fizetési halasztási engedélye van.
Az adó 1+1 százalék felajánlása nem kerül semmibe.
Amennyiben az adófizetõ nem rendelkezik az adója 1+1%-áról, abban az esetben az államra száll át.
Kiknek ajánlható fel az adó 1+1 százaléka?
Az SZJA 1 százaléka felajánlható egy civil szervezeteknek: ide tartoznak a közhasznú tevékenységet a törvényben meghatározott ideig ténylegesen folytató egyesületek, alapítványok, és közalapítványok.
Az SZJA +1 százaléka felajánlható egy egyháznak, vagy kiemelt költségvetési elõirányzatnak: ebbe a csoportba tartoznak az Egyházi Törvény által elismert egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek feltéve, ha az adóhatóság technikai számmal látta el.
A jogosult civil szervezetekrõl, az egyházak és kiemelt költségvetési elõirányzatok technikai számairól az Adó1százalék.com oldalon is tájékozódhat.
A nyilatkozat legegyszerûbben elektronikusan
nyújtható be:
- az eSZJA webes felületen, online kitöltve vagy
- az ÁNYK-ban a bevallással együtt, annak EGYSZA-lapját is kitöltve
vagy külön,
- a 23EGYSZA-nyomtatvány kitöltésével.
Papíralapon benyújtható postán keresztül, vagy
személyesen, illetve meghatalmazott által, lezárt borítékban a NAV
ügyfélszolgálatain
- a személyijövedelemadó-bevallással együtt, annak EGYSZA-lapját is
kitöltve,
- az e-SZJA-felület kitöltõprogramjával készített és kinyomtatott
nyilatkozaton,
- a 23EGYSZA jelû nyomtatványon vagy azonos adatokkal a
nyilatkozaton, továbbá
május 10-ig lezárt borítékban leadva a munkáltatónak, ha az vállalja
a nyilatkozatok összegyûjtését. A borítékon a leragasztás helyén
szerepelnie kell a felajánló aláírásának.
A civil kedvezményezettek javára ugyanakkor továbbra is évenként kell nyilatkozni, mivel ezeket a felajánlásokat csak egy alkalommal, a rendelkezés évében veheti figyelembe a NAV
Az szja 1+1 százalékáról rendelkezõ dönthet úgy, hogy a NAV közölje nevét és elérhetõségét a megjelölt civil kedvezményezettel. Ezeknek az adatoknak a megadása és az adatkezelési hozzájárulás önkéntes, tehát nem feltétele az érvényes rendelkezésnek.
2024. januárjától a rendelkezõ a NAV honlapján azt is megtekintheti, hogy az idén megjelölt kedvezményezett részesült-e a felajánlott összegbõl. Ha elektronikus tárhelye is van, a NAV elektronikusan is tájékoztatja a felajánlott összeg kiutalásáról.
1. Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak a civil szervezetnek, amely részesülni akar az 1 %-ból?
A törvényben pontosan nevesített szervezeteken
kívül az alábbi, az 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.) 4.§ (1)
bekezdésében megfogalmazott körülmények folyamatos és együttes
fennállása esetén jogosult az SZJA1% fogadására a civil szervezet:
- a civil szervezet formája: egyesület (kivéve párt, biztosító
egyesület, munkaadói és munkavállalói érdekképviselet) vagy
alapítvány, közalapítvány, melyet
- a bíróság legalább a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ két
évvel nyilvántartásba vett, székhelye belföldön található,
- közhasznú tevékenységet végez (függetlenül attól, hogy
rendelkezik-e a bíróságon bejegyzett közhasznú jogállással) és
- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (alapító okirata
szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti
feltételnek)
2. Mit tegyen tehát az a civil szervezet, amely kedvezményezett kíván lenni?
Szerepeljen a NAV, regisztrált civil
kedvezményezettek listájában!
- A felajánlott összeget csak akkor kapja meg a szervezet, ha
elõzetesen regisztrált az adóhatóságnál az EGYREG nyomtatványon.
Elõzetesen, a felajánlás éve elõtti szeptember 30-ig regisztráltassa
magát a NAV-nál!
- Ellenõrizze, hogy a szervezet megadott neve, adószáma és székhelye
pontos megfelelõje a hivatalos, nyilvántartott adatoknak a NAV
regisztrált szja 1%-os kedvezményezettek listájában és ha változtak
az adatai, akkor módosítsa a regisztráció adatait!
- Kommunikáljon a potenciális támogatói felé!
Figyelem!
A már regisztráltak esetén sem elegendõ az a tény, hogy a szervezet
szerepel az adott rendelkezõ évre az SZJA 1%-os kedvezményezettek
listáján! Ha úgy alakulnak a körülmények, hogy a szervezet nem felel
meg a törvényi feltételeknek, így többé nem jogosult az 1%
gyûjtésére, a szervezetnek töröltetnie kell magát a kedvezményezetti
listáról.
3. Mi történik a felajánlás után, hogyan kapja meg a civil szervezet a felajánlást?
A szervezet számára felajánlott SZJA1%-ok pontos
összegérõl a NAV értesítést küld, de a kiutalás elõtt vizsgálja,
hogy van-e adótartozása a szervezetnek, és amennyiben adótartozást
talál, csak az azzal csökkentett összeget utalja ki ténylegesen a
szervezet bankszámlájára.
A felajánlott összegrõl szóló értesítéskor egy másik fontos dolog is
van, végig kell gondolni, hogy nem váltott-e bankot a szervezet?
Él-e még az a bankszámlája, amit – esetenként évekkel ezelõtt – a
regisztrációkor bejelentett. Amennyiben változás történt, még ebben
a szakaszban is bejelentheti a NAV felé.
Az értesítést követõen a NAV legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat
évének szeptember 30. napjáig köteles átutalni a kedvezményezett
szervezet számára felajánlott 1%-okat. (Az utalás nem teljesíthetõ,
amennyiben a nyilatkozatokban felajánlott összeg
kedvezményezettenként nem éri el az 1000 forintot.)
4. Hogyan tudja meg a civil szervezet, kik ajánlották fel neki 1%-ukat?
A civil szervezetnek lehetõsége van megismerni azon felajánlók név- és címadatát, akik a felajánlás megtételekor az adataik kiadásához hozzájárultak. Az adatokat a kizárólag elektronikus úton benyújtható EGYAD adatlapon lehet kérni, ennek részleteirõl itt olvashat.
5. Mire használhatja fel a szervezet a kapott 1%-ot?
A hatályos SZJA 1% szabályok szerint felajánlott összeg költségvetési támogatásnak minõsül, melyet elsõsorban közcélú tevékenységekhez szabad felhasználni, azaz azt a szervezet a létesítõ okiratában, a cél szerinti tevékenységei között megnevezett, jellegét tekintve közhasznú tevékenységének megvalósítására fordíthatja, melyre hivatkozással a regisztrációját megkérte. A közvetlenül a közhasznú tevékenységhez történõ felhasználás mellett a civil szervezetnek lehetõsége van arra is, hogy a felajánlott SZJA 1%-ból mûködésének egy részét fedezze.
6. Milyen nyilvántartást vezessen a civil szervezet az 1% felhasználásáról?
Mivel a felhasználásnak idõbeli és a felhasználás jellegét tekintve is korlátai vannak, érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni az egyes években kiutalt egyes összegek felhasználását, hogy a KOZ beszámoló elkészítésekor ne érjen senkit meglepetés, ami egy esetleges visszafizetési kötelezettséggel járna. Figyelni kell a KOZ elszámolások és a könyvelés összhangjára, illetve a felhasználás könyvelésben történõ elkülönítésére is. Ennek módszereirõl az 1% nyilvántartása cikkünkben olvashat tovább.
7. Hogyan kell beszámolni az 1% felhasználásáról?
A civil szervezeteknek a KOZ adatlapon kell az
1%-ok felhasználásáról vagy esetleges tartalékolásáról nyilatkozniuk
a NAV felé. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel
átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek
elszámolni.
A kiutalás évszámának utolsó két számjegyével jelzett KOZ
nyomtatványt - mely letölthetõ a NAV honlapjáról - elektronikus úton
kell a NAV részére megküldeni a kiutalás évét követõ második év
május 31-éig. A NAV a benyújtott elszámolásokat a honlapján teszi
közzé itt:
https://nav.gov.hu/ado/szja1_1/kimutatasok_elszamolasok/civil-szervezetek/civil_kedv_elszamm
Különleges esetekben (kedvezményezett jogutód
nélküli megszûnése, vagy a regisztráció visszavonása esetén) a civil
szervezet soron kívüli beszámolással tartozik, melyet az MKOZ
nyomtatványon tud megtenni.
Jogutóddal való megszûnés esetén az elszámolási kötelezettség
átszáll a jogutódra, és az az általános szabályok szerint
teljesítendõ, ha a benyújtási kötelezettség feltételei fennállnak.
Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1%
felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon
legkésõbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el. A
Miniszterelnökség a NAV által továbbított közleményeket a
civil szervezetekkel foglalkozó honlapján (civil.info.hu)
június 30-tól legalább 1 évig ingyenesen teszi közzé. Hogy mirõl,
milyen formában kell beszámolni, és mi történik ha elmulasztjuk a
beszámoló közzétételét, az 1%
felhasználásának közzétételee címû cikkünkben olvashat tovább.
8. A NAV tájékoztatási kötelezettségei Ha a NAV
december 15-ig a rendelkezõ magánszemélyt határozatban nem értesíti
arról, hogy nyilatkozata érvénytelen lenne, és az általa megjelölt
kedvezményezett szervezet a NAV internetes honlapján közzétett
regisztrált kedvezményezettek listáján szerepel, akkor a kérelmet
teljesítettnek kell tekinteni.Ha a rendelkezõnek van KÜNY-tárhelye
(Ügyfélkapu), akkor a NAV elektronikus levélben értesíti õt, amikor
az általa felajánlott összeget a kedvezményezett szervezetnek
átutalták.
Ha a rendelkezõ nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett
civil szervezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek
minõsül, akkor a NAV az indok megjelölésével legkorábban a
rendelkezõ nyilatkozat évének november 30-ától értesíti errõl a
rendelkezõ magánszemélyt elektronikus vagy postai úton.
Minden év január 1-tõl a NAV internetes honlapján tájékoztatást
nyújt az adott rendelkezõ évre regisztrált 1%-os kedvezményezettek
nevérõl, székhelyérõl, adószámáról. A beérkezett rendelkezõ
nyilatkozatok feldolgozását követõen szeptember 15-ig értesítést
küld az adott évi állampolgári felajánlások együttes (a várható
kiutalás) összegérõl, kedvezményezettenként. A jogszabályi
feltételeknek megfelelõ, ténylegesen kiutalásban részesült
kedvezményezettekrõl szóló tájékoztatót a NAV honlapja a
rendelkezési év december 31-ét követõen tartalmazza.
https://nav.gov.hu/kozadat/egyedi_kozzeteteli_lista/9_Szja_1_1/kimutatas_szja
A NAV szintén a honlapján teszi közzé az adott rendelkezõ évre
valamilyen okból a kedvezményezettek közül kizárt civil szervezetek
listáját.
https://nav.gov.hu/ado/szja1_1/kizart_civill
9. NAV ellenõrzési lehetõségei A kedvezményezettek részére átutalt
összeg olyan költségvetési támogatásnak minõsül, amelynek jogszerû
igénylését és felhasználását a NAV ellenõrizheti.
A jogszabályokban foglalt feltételek nem teljesülése miatti
jogosulatlan igénylés vagy a a jogszabályoknak nem megfelelõ
felhasználás esetén az NAV errõl határozatot hoz, és ennek alapján
az összeget visszafizetteti.
- A szervezet 1%-os kampánya: nagyon sok múlik azon, hogy a szervezet el tudja-e érni, és meg tudja-e szólítani a lehetséges felajánlókat, ez természetesen múlik az anyagi ráfordításon is, de egy jól átgondolt kampány nem felétlenül ettõl sikeres: kis szervezet, kis költségvetéssel is eredményes lehet pl. ha jó adatbázissal rendelkezik, és el tudja érni a szervezetét ismerõ, támogató személyeket.
Ki lesz az 1%-os kampány célcsoportja?
A szervezet erõforrásaitól és tevékenységeitõl
függõen elsõsorban az alábbi célcsoportok jöhetnek szóba:
- A szervezet tagjai, szolgáltatásának igénybevevõi és ezek
kapcsolati hálója, vagyis a helyi közösség, amelyben a szervezet
tevékenykedik, illetve tágabban ahová a tevékenysége kiterjed. Róluk
a szervezetnek adatbázist kell készítenie, és azt folyamatosan
frissíteni, bõvíteni. A célcsoportba tartozhatnak olyan személyek
is, akik segíteni tudnak nekünk elérni az embereket: gondoljuk
végig, hogy van-e az ismerõsi körünkben újságíró, könyvelõ vagy
vállalaton belüli kommunikációért felelõs munkatárs, aki
kapcsolataival segíthetné munkánkat.
- A nagyközönség: ahogyan azt az 1%-os kampányidõszakok eddigi
eredményeibõl is lemérhetjük nagy tömegek megszólítására a következõ
területeken tevékenykedõ szervezeteknek van esélye: egészségügy
(különösen a gyermekegészségügy), szociális szolgáltatás illetve
állatvédelem. Vigyázat „mindenki” nem jelenthet célcsoportot! Ahhoz,
hogy a nagy tömegbõl meg tudjunk szólítani valakit, be kell
határolnunk, hogy pontosan milyen jellemzõkkel rendelkezõ embereket
szeretnénk elérni (pl. városi / falusi, milyen korú, nõ /férfi,
iskolázott vagy sem stb.), ezt nevezzük szegmentálásnak illetve
célpiaci marketingnek. Ettõl függ ugyanis, hogy végül mit és hogyan
fog tartalmazni az üzenet (pl. fiatalos, vicces vagy a hagyományokra
építõ, megindító stb.) illetve, hogy milyen kommunikációs
csatornákat választunk az üzenet eljuttatására (pl. melyik
rádiócsatornát, újságot, vagy honlapot). Mennyit költsek a
kampányra? Semmiképp sem többet mint a várható bevétel. A
bevételeket saját eddigi tapasztalataink valamint a gyûjtést
befolyásoló tényezõk és a kutatások alapján határozhatjuk meg. A
kiadások pedig a következõ tételeket foglalhatják magukba: emberi
erõforrások (kampány koordinátor, munkatársak, kommunikációs
szakemberek, szakértõk), nyomtatott anyagok tervezése, gyártása,
hirdetési helyek költségei, telefon és postaköltségek)
Hogyan köszönjem meg az 1%-os felajánlásokat?
Sajnos az adótitok miatt nem lehet pontos információt szerezni arra vonatkozóan, hogy kiktõl kaptunk támogatást. Ez megnehezíti a köszönetnyilvánítást, de a szervezethez kapcsolódó embereket ettõl függetlenül értesíthetjük az elért eredményrõl, illetve a felhasználás módjáról és megköszönhetjük, ha nekünk ajánlották fel adójuk 1%-át: feltehetõen úgyis ebbõl a körbõl gyûjtöttünk a legtöbb felajánlást. Ezenkívül a honlapon, a Nonprofit Önarcképben illetve a sajtón keresztül tájékoztathatjuk a nagyközönséget a felhasználás módjáról (ezt különösen a nagy kampányt szervezõ szervezeteknek ajánlatos megtenniük), de ilyen kötelezettsége a szervezeteknek 2009-tõl nincsen.
Reméljük, kérdésére megtalálta a választ!
Az adomány mentes az adó alól /
cégek számára adókedvezményre jogosít, melyrõl igazolást állítunk
ki.
* * * * *