Vendég könyvünk Blogja!

Labdarugók emlékei

Veszprémi Unilever focikupa

A gyalogtúra most is a fõbejáratig tartott

A nap rekkenõ hõséggel kezdõdött, ami így is maradt - megfagyásra nem kellett számítani. IC- vonattal tettük meg a Budapest Veszprém közötti távolságot, légkondicionálás tökéletes mûködése mellett. Nem bántuk meg, hogy az utazás e formáját választottuk és nem a buszos utazást az átépítés alatt lévõ M 7 - esen. A vasútállomáson várt a fogadó bizottság, külön busszal amibe mindannyian betuszkoltuk magunkat és kettõ perces rövid út után megérkeztünk a honvédségtõl igényelt területre, ahová egy forgó kapun sikerült beslisszanni és mivel már nagy volt a sürgés-forgás , az öltözõk elfoglalása után nem volt nehéz megtalálni az alap hangulatot. A lehetséges veszélyekre felhívtam a kedves sporttársak figyelmét (hideg jégkrémek túlzott fogyasztása torokgyulladást okoz!!). A parkban mivel eltévedni nem lehetet, szabadon gyakorolhattak, melegítettek a csapatok a sorsolásig (persze nagyon melegíteni nem kellett mert árnyékban délelõtt is 36 oC volt). A meleg hatására nagy volt a frissítõk utáni kereslet. A társulat szerencsére jó meleg ruhában, megfelelõen volt felöltözve és a pályabeosztás után elkezdõdhettek az összecsapások a csapatok között. A vak szerencse újra a volt Diversey Huligánokkal hozta össze a Palotai Ultrákat és nagyban hozzájárultunk ahhoz , hogy a torna legjobb kapusa Szabó Pali lett. Az ellenfelünk egy talált góllal jutott vezetéshez a harmadik percbe (egy bedobást füleltek le amit hogy-hogy nem, betudtak gurítani) Ezután már egyetlen egyszer sem lõttek kapura, csak védekeztek. Nekünk rengeteg helyzetünk volt, na és két hatalmas csattanó kapufánk, ami pechünkre nem vezetett gólhoz. A továbbiakban sem volt most szerencsénk, a következõ meccsen ellenünk ítélt (az ellenfelünk által is elismerten "bírói tévedés" ) tizenegyessel döntetlent játszottunk. Na de a VB-én ha az olaszok is kiestek hát mi sem szégyenkezhetünk " a Bírók is emberek" Röszkei válogatott ellen sikerült egy nehéz döntetlent hoznunk, igaz közülük többen is megõszültek a fizikai és szellemi nyomás alatt. Na most nekünk volt szerencsénk mert ennyi helyzetet amit az új kapusunk Kiss Sanya KIFOGOTT, nem látott még Veszprém az biztos. Utána jött egy sima vereség Veszprémtõl 4:0. Ami a mentség,- volt aki többet kapott tõlük, persze õk profik ( 149 csapatos házi bajnokságban játszó összeszokott csapatuk van, akik leigazolt játékosokkal versenyszerûen minden héten hajtanak a bajnokságban ) mi pedig csak amatõrök vagyunk, de fejlõdõek. A csapat a következõ meccsre "felszívta" magát és gyönyörû elsõ félidõs játékkal 1:0 fordulóval majd 2:1 késõbbi vezetéssel már a biztos vezetés tudatába kicsit elbizakodva játszott, ami balul ütött ki és mint a magyar válogatott az utolsó percbe döntetlenre végzõdött meccs lett a vége. A következõ mérkõzés mintha az elõzõ mérkõzés lett volna lekopírozva, csak azzal a különbséggel , hogy az utolsó három és fél perc elõbb döntetlent majd vereséget hozott, ami számunkra demoralizáló volt. Hát ez van!Összegezve a csapat az itthon maradt sztárok nélkül is becsülettel helyt ált !! A kiszolgálásért és a vendégszeretetért külön köszönet a házigazdáknak és a 4 : 0 így már nem is fájt annyira. Megtörve nem, csak sajgó foltokkal térhettünk haza, a számunkra biztosított leány kollégiumba, ahol a szállás elfoglalásakor szükséges papírmunkákat elvégezve gyorsan megtelepedtünk és az ajándék söröket elhelyeztük a nyírbátori fiúkkal közösen használt hûtõszekrénybe és elindultunk a városba felfedezõ útra. A séta közben beesteledett a társaság megéhezett és egy nagyon hangulatos Gösser nevû Pizza bárba belakmároztunk úgy, hogy amit már nem tudtunk megenni azt becsomagoltattuk és irány a buszmegálló, hogy az utolsó 4 -es buszt elérjük (21:40) ami a Stadionig, a szállásunkig fuvarozott bennünket. A nap zárása: - volt akinek az ágy, - volt akinek a TV szoba jutott a soros VB mérkõzés megtekintésével Másnap reggel egy rövid utazással Almádiba érkeztünk, a meteorológiában bízva napsütéses strandfürdõt választottunk a Veszprémi állatkert helyett. Jó választás volt, mivel mindenki kellemesen "leégve" ért vissza Budapestre a délutáni vonattal. Kánikula, valóságos strandidõt fogtunk ki mindkét napon és a társaság jókedvében sem volt hiány, mindenki jól érezte magát valószínû. Az utunkról többet a képek beszéljenek ha elkészülnek.