Vendég könyvünk Blogja!

Szombaton reggel indultunk mikrobusszal, volt, aki később személygépkocsival érkezett, mert dolgoznia kellett. Mi Budaörsön csatlakoztunk a csoporthoz. Az időjárás is kedvezően alakult, ragyogó napsütéses időben indultunk úti célunk felé. A buszból szép tájakat láttunk. Sajnos a sok eső miatt a vetések egy részét víz borította és a kidőlt fák jelezték a borzasztó időjárási körülményeket.
Már messziről felismertük a Somló hegyet jellegzetes formájáról. Gyönyörű kép tárult elénk. A hegy lábánál kisebb települések helyezkedtek el, a hegyoldal beültetve szőlővel, gyümölcsfákkal. Feljebb már elvétve voltak házak, itt a szőlősgazdák birtokai és épületei találhatók.
Megérkeztünk a szállásra Károly Gazda már várt minket. Lepakoltunk, majd utunkat folytattuk tovább a Jeli arborétumba. Utunk fő célja ez volt, hogy megnézhessük a rododendron virágzását. Az arborétumi séta tóparton, fenyves erdőben, páfrányokkal övezett úton vezetett. Nagyon élveztük a pillanatot, amivel az adott táj megajándékozott. Még egy pár rododendron virágzását is megcsodálhattuk. A legtöbb látogatót a rododendron virágzása vonzza. A nagymennyiségű virág változatos színeivel ámulatba ejti a látogatókat. Sikerült megkeresni a Hét-forrást, egy kilátót is találtunk, a kilátóból mégse volt kilátás, mert a fák lombjai túlnőtték így csak leveleket láttunk. A hatalmas fenyő ágán megpillantottunk egy mókust is. Játszóteret is útba ejtettünk, így a gyerekek kedvükre szórakozhattak.
Az arborétumi látogatás után irány a sárvári strand. Nagyon jó volt a hosszú út és az arborétumi séta után lubickolni a vízben. Hat óra után indultunk a Somló hegyre. Elfoglaltuk a szállást nagyon hangulatos kis házakban aludtunk. Házigazdánk vacsorával és borkóstolással várt bennünket. Sokáig beszélgettünk, megnéztük a naplementét, majd a csillagos égboltban gyönyörködtünk. Jó volt ez a nyugalom, csend távol a város zajától, élvezhettük a természet szépségeit.
Vasárnap reggel bőséges finom reggelit kaptunk, majd túrázni indultunk a Somló hegyre. Útközben betértünk a Szent Ilona kápolnába, a Séd forrásnál megálltunk a szomjunkat oltani. Jókat beszélgettünk, mindig láttunk valami érdekeset. Számos növény élőhelye a hegy, rengeteg medvehagyma, vérehulló fecskefű és sok minden más él itt. Több féle gyíkot is láttunk, sütkéreztek a hatalmas köveken. Az erdő madár énektől volt hangos. Egyszer csak megérkeztünk a Várhoz, itt hosszabb pihenőt tartottunk. Csodás kilátásba volt részünk a nap továbbra is ragyogóan sütött.
Folytattuk utunkat a hegycsúcsára, ami 432 m magasan volt. A hegyről le jövetkor láttuk a hatalmas bazaltsziklákat, amiken borostyánok is növekednek. Megnéztük a Taposó kutat, ami nagyon érdekes volt. Utunk szőlőtőkék között is vezetett a szállásunkhoz. Finom ebéddel vártak a háziak. Pincepörkölt pirított tarhonyával és főtt burgonyával, savanyúsággal.
Nagyon jó hangulatban fogyasztottuk el az ebédet a hegyoldalba épített teraszos részen. Jókat beszélgettünk, házigazdánk mesélt az ottani életről a szőlőben lévő munkákról, érdeklődve hallgattuk. Késő délutánra járt az idő, amikor összecsomagoltunk és elindulunk hazafelé. A buszból még egy utolsó pillantást vetettünk a Somló- hegyre.
Gazdag élménnyel tértünk haza.