A kapzsi ember a méh sorsát viseli: dolgozik, mintha örökké élne.
TARTALOMJEGYZÉK
Általános irányelvek
1. Elrendelés
2. Cél
3. Érvényesség
4. Kapcsolódó szabályozások
5. A leltárral szembeni követelmények
6. Leltárkészítési, leltározási alapfogalmak
7. A leltárok fajtái
8. A leltározással kapcsolatos eljárások
8.1. A leltárfelvétel
8.2. A leltározás idõpontja
8.3. A leltározás személyi feltételei
8.4. Alkalmazott értékelési eljárások
9. Eszköz – és forráscsoportok leltárának elkészítése, leltározása
9.1. Immateriális javak
9.2. Tárgyi eszközök
9.3. Befektetett pénzügyi eszközök
9.4. Anyagok, áruk
9.5. Készletekre adott elõlegek
9.6.. Egyéb követelések
9.7. Pénzeszközök és hitelek, kölcsönök
9.8. Idõbeli elhatárolások
9.9. Saját tõke
9 9.10. Céltartalék
9 9.11. Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból
9.12. Egyéb kötelezettség
10. A leltározás bizonylatai
10.1 A leltározási bizonylatok elõkészítése
10.2 A leltárnyomtatványok felhasználásnak formai követelményei
10.3. A leltári bizonylatok megõrzése
11. Leltári és könyvelési adatok egyeztetése, különbözetek
rendezésének módja
11.1. Leltárkülönbözet
11.1.1 Leltárhiány
11.1.2. Leltárhiányért való felelõsség
11.1.3. Anyagi felelõsség
11.1.4 Leltártöbblet
12. A leltározás ellenõrzése
1. Elrendelés
A fenti fejezetekbõl álló Leltározási szabályzat 1. verzióját
elrendelem. Jelen utasítás karbantartásáért felel: Számvizsgáló
bizottság
Hatálybalépés ideje: 2013. március 18.
Készítette: Mecsnóber Attila Unilever Tömegsport Egyesület elnök
Ellenõrizte: a könyvelést végzõ:
Ellenjegyezte: Számvizsgáló bizottság elnöke: Fekete Gábor
Számvizsgáló bizottság elnöke
Hatályba léptette: az Egyesületi Elnökség 2013/02. számú határozata
alapján:Mecsnóber Attila Unilever Tömegsport Egyesület elnök
Törölt: 0/
2. Cél
A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) szerint az
Egyesület a számviteli politika részeként köteles elkészíteni a
leltározási szabályzatot.
A leltározási szabályzat célja, hogy biztosítsa a könyvek év végi
zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek
alátámasztáshoz olyan leltár elkészítését, amely tételesen és
ellenõrizhetõ módon tartalmazza az Egyesületnek a mérleg
fordulónapján meglévõ eszközeit és forrásait mennyiségben és
értékben.
A leltározás és leltárkészítés célja:
- a mérleg valódiságának biztosítása: a könyvvitelben rögzített és
az éves beszámolóban szereplõ tételeknek a valóságban is
megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is
megállapíthatónak kell lenniük,
- a könyvelés, illetve a nyilvántartások ellenõrzése és egyúttal a
bizonylati fegyelem megszilárdításának elõsegítése,
- az egyesület tulajdonának védelme, az eszközökért felelõs
személyek elszámoltatása.
3. Érvényesség A szabályzat hatálya
kiterjed:
A Unilever Tömegsport Egyesületre (továbbiakban: UTSE.), mint jogi
személyre, ezen belül:
· Területi szervezeti egységekre (Szakcsoportok)
· Funkcionális szervezeti egységekre
· Jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeti egységekre
(Szakosztályok)
Jelen szabályzatot az UTSE munkaviszonyban álló munkatársak, a választott tisztségviselõk munkájához elengedhetetlen, betartása számukra kötelezõ, az UTSE tagság számára fontos és hasznos információkat tartalmaz.
4. Kapcsolódó szabályozások
Munka Törvénykönyve
2000. év C. törvény a Számvitelrõl (Sztv.)
5. A leltárral szembeni követelmények
a) A tételesség követelménye azt jelenti, hogy a leltárnak tételesen
tartalmaznia kell a mérlegben kimutatandó minden eszközt és forrást.
Vannak olyan eszközök:
- amelyek mennyisége tételes mérés, számlálás alapján közvetlenül
megállapítható, ezeket mennyiségben és értékben,
- azokat, amelyek csak közvetve, a nyilvántartások, dokumentációk
alapján mérhetõk fel, értékben kell a leltárba beállítani.
b) Teljes körûség követelménye a leltározás során a leltározandó eszközök, források minden tételét figyelembe kell venni.
c) Az ellenõrizhetõség követelménye szerint a
leltárnak:
- tartalmaznia kell azt az évet, hónapot, napot, amely napra
vonatkozóan azt készítették,
- az abban szereplõ eszközök és források leltári tételeinek pontos
megnevezését és az azonosításhoz szükséges minden megjelölést, -
azon készletféleségeknél, amelyeket mennyiségben és értékben kell
szerepeltetni, fel kell tüntetni az értékelés alapjául szolgáló
egységárakat is a leltárban elkülönítetten, kell kimutatni:
- mindazokat az azonos eszközöket, amelyet valamilyen okból
egymástól eltérõen értékelnek,
- jogcímek szerinti részletezés:
· bérmunkára átadott,
· bérbe adott,
· bizományba átadott,
· javításra átadott,
· az úton lévõ eszközöket.
d) Valódiság követelménye: leltározás során a valóságban is meglévõ eszközöket és forrásokat kell a leltárba felvenni.
6. Leltárkészítési, leltározási alapfogalmak
Nyilvántartásokkal való egyeztetés, azonosítás, ellenõrzés a
fõkönyvi kivonat, az analitikák, dokumentációk, okmányok,
bizonylatok alapján történik, az eszközök és források meglétének
megállapítása céljából.
Leltár: az UTSE eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben, a
mérlegtételekhez kapcsolódó részletezésben, egy adott idõpontra
vonatkoztatva mutatja ki.
Leltározás: a leltár elkészítése az eszközök és a kötelezettségek
vonatkozásában, amely történhet mennyiségi felvétellel vagy
egyeztetéssel.
A leltározás kiterjed az UTSE birtokában (használatában) lévõ minden
idegen eszközre is.
Leltárfelelõs: az a felelõs eszközhasználó személy, aki az eszköz
meglétéért, védelméért anyagi felelõsséggel tartozik.
7. A leltárak fajtái
Teljes leltár: Az UTSE valamennyi eszközét és forrását fajtája és
eredete szerint tartalmazza, tekintet nélkül arra, hogy azokat a
leltározás idõpontjában hol tárolják és azok az UTSE tulajdonában
vannak-e.
Részleltár: Az UTSE eszközeinek vagy forrásainak egy-egy részérõl
készült leltár.
Elszámoltató leltár: (rovancsolás)/
Az anyagilag felelõsök elszámoltatására, tevékenységük ellenõrzésére
készül. Az eszközök számlálással, méréssel történõ leltározását
jelenti, összehasonlítva az analitikus, vagy fõkönyvi
nyilvántartással.
Átadó-átvevõ leltár: A felelõs személyek beosztásában bekövetkezett
idõpontban átadó-átvevõ leltárt kell készíteni. Ilyen leltárt kell
készíteni alapításkor, átszervezéskor, apportáláskor is.
8. A leltározással kapcsolatos eljárások
8.1. A leltárfelvétel
Történhet:
a.) A tényleges mennyiségi közvetlen felvétellel, számlálással,
méréssel,
b.) A nyilvántartások alapján, egyeztetéssel.
a.) Mennyiségi felvétellel kötelezõ leltározni azokat az eszközöket,
amelyekrõl az UTSE
- folyamatosan mennyiségi, ill. mennyiségi és értékbeni
nyilvántartást vezet, vagy
- év közben csak értékbeni nyilvántartást vezet.
b) Egyeztetéssel:
a folyamatosan mennyiségben vezetett nyilvántartások alapján,
valamint a csak értékben kimutatott eszközöknél és
kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt,
- letétbe helyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévõ
értékpapírokat és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó
- eszközöknél továbbá a dematerializált értékpapíroknál.
A leltározás a fõkönyvi nyilvántartásnak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal (banki kivonatok, egyeztetõ levelek, számítások stb.) való összehasonlítását jelenti. Az egyeztetéssel történõ leltározás esetén a felelõs használó UTSE i tagnak a dokumentumot alá kell írnia.
8.2. A leltározás idõpontja
A leltározás elvégezhetõ:
- folyamatosan,
- fordulónappal.
Folyamatos leltározás esetén a leltározást meghatározott idõtartamon
belül kell végrehajtani. Ennek elõfeltételei:
- naprakész, analitikus nyilvántartás,
- folyamatos leltározás éves ütemterve,
A fordulónapi leltározás alkalmazásakor a leltározást elõre
meghatározott naptári nappal (leltár fordulónap) kell elvégezni.
A leltározás megtörténtét a lezárt analitikus nyilvántartásokon fel
kell jegyezni. Ezek után az eszközök leltári mennyiségét és értékét
a leltár utolsó napján (napjával) a fõkönyvi számlákkal egyeztetett
analitikus nyilvántartásokból kell megállapítani.
Ha a leltározást bármely okból hiányosan végezték el, vagy annak
adatai az ellenõrzés megállapítása szerint vitathatóak, az érintett
leltározási egységben (raktárhelyiség, terület stb.) levõ eszközöket
részben vagy egészben újra kell leltározni.
A mérleg fordulónapjával leltározandó eszközök és források köre az
alábbi:
- házipénztár pénzkészletei, - pénzintézetek, APEH, TB felé történõ
elszámolások nyilvántartásai,
- adósok, hitelezõk, UTSE használók tartozásai,
- értékpapírok, váltók, egyéb befektetett eszközök,
- készletek.
8.3. A leltározás személyi feltételei
Leltárfelelõs az a megbízott személy, aki az UTSE elnök
útmutatásával felelõs a leltározás gyakorlati lebonyolításáért. A
leltározók tartoznak a leltári bizonylatok alapján a leltározandó
eszközök azonosítását elvégezni, a leltározott készletek, eszközök
teljes körûségét ellenõrizni.
A leltárellenõr feladata:
- a leltározási elõfeltételek biztosításának ellenõrzése,
- a mennyiségi felvételek helyességének és szakszerûségének
ellenõrzése,
- a leltározással összefüggõ valamennyi számítás és értékelés
helyességének vizsgálata.
8.4. Alkalmazott értékelési eljárások A leltározás során alkalmazott értékelési eljárások a Számviteli törvénnyel összhangban kerültek meghatározásra. Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvébõl kell kiindulni, ha ennek ellentmondó tényezõ, körülmény nem áll fenn. Az egyes eszköz-, illetve forráscsoportok leltározásánál általánosan alkalmazandó értékelési elvek a következõk:
I) Immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése beszerzési vagy elõállítási értékben történik, csökkentve az amortizációs normák alapján számított értékcsökkenéssel.
II) Befektetett pénzügyi eszközök csak értékben
kimutatott eszközök. A befektetett pénzügyi eszközöket a
beszerzéskor beszerzési értékükön (költségükön) kell állományba
(nyilvántartásba) venni értékvesztést a Számviteli törvényben
rögzített feltételek fennállása esetén számolunk el.
A befektetett eszközök esetében értékvesztést kell elszámolni, ha
annak könyv szerinti értéke tartósan és jelentõs összegben
meghaladja annak a mérlegkészítéskor ismert piaci értéket.
Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti és
mérlegkészítéskor, illetve év végi piaci értéknek a különbözete./
Az elszámolt értékvesztést vissza kell írni, amennyiben annak
elszámolásának körülményei nem állnak fent. Visszaírást csak az
elszámolt értékvesztés összegéig lehet elszámolni.
Az értékvesztés esetei a következõk:
a.) A befektetett pénzügyi eszközök piaci megítélésének változása
(ha a mérlegkészítést megelõzõen legalább egy éven keresztül
alacsonyabb a piaci érték, mint a nyilvántartás szerinti ). Tõzsdén
jegyzett értékpapírok esetében az értékvesztést a mérlegkészítés
napján, érvényes árfolyamon kell elvégezni. Tõzsdén nem jegyzett
értékpapírok esetén a UTSE saját tõkéjének alakulása alapján kell
elvégezni.
b.) Az értékpapír kibocsátó várható felszámolása (értékvesztés
elszámolása az igény várható kielégítésének mértékéig).
c.) Fizetésképtelenség A behajthatatlan részt hitelezési
veszteségként el kell számolni.
d.) Devizák árfolyamváltozása Befektetett pénzügyi eszközök között
nyilvántartott eszközök értékvesztésének elszámolásáról, mértékérõl
mérlegkészítéskor egyedileg kell dönteni.
III) A készletek értékelése a következõk szerint
történik:
- Vásárolt készleteket az UTSE beszerzési áron tartja nyilván. A
készletek értékelésénél a használhatóság függvényében értékvesztést
számolunk el. Csökkent értékû a készlet, ha a szabványnak,
elõírásoknak nem felel meg, ha felhasználása, értékesítése
kétségessé vált, megrongálódott, illetve feleslegessé vált. Az
érték-vesztések elszámolását jegyzõkönyvvel kell alátámasztani. A
használtan visszavételezett anyagokat további felhasználhatóság
mértékétõl függõen, javítható anyagok esetén 50%-os javíthatatlan
alkatrész esetében hulladékértéken kell értékelni és nyilvántartani.
- Saját termelésû készleteket elõállítási költségen – közvetlen
önköltségen – értékeljük. Nyilvántartásuk, illetve leltározásuk ezen
az értéken történik.
IV) Egyéb eszközöket, követeléseket a bekerülési
értéken (vételi értéken) tartjuk nyilván, csökkentve az esetleges
értékvesztésekkel. Értékvesztést a Számviteli törvényben rögzített
feltételek fennállása esetén számolunk el. Az elszámolás és mérték
elbírálása mérlegkészítéskor egyedileg történik.
A vevõ, az adós minõsítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján
fennálló és a mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg nem rendezett
követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés
idõpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés
könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülõ összege
közötti – veszteségjellegû – különbözet összegében, ha ez a
különbözet tartósnak mutatkozik és jelentõs összegû.
9. Eszköz – és forráscsoportok leltárának elkészítése, leltározása
9.1. Immateriális javak
a. Leltárfelvételi egység
· Vagyoni értékû jogok
- Ingatlanhoz nem kapcsolódó bérleti, használati jog: egy
szerzõdéshez kapcsolódó jog
- Távközlési használati jog: egy elõfizetõi számhoz kapcsolódó jog/
- Alapítás, átszervezés aktivált értéke: átszervezésenként
- Immateriális javakra adott elõleg: az egyes immateriális javakra
folyósított elõlegek összege
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága Évente, december 31-i
fordulónappal leltárkészítés, évközi fordulónappal leltározás és
leltárkészítés.
c. A leltározás módja: egyeztetés.
d. A leltár tartalma
- az immateriális javak megnevezése, azonosítószáma,
- mennyisége, - eszköz egyéb azonosító adatai,
- a felelõs használó szakosztály, használó UTSE tag megnevezése,
azonosítószáma,
- a felelõs használó UTSE tag aláírása,
- a leltározók, leltárellenõrök aláírása.
9.2. Tárgyi eszközök
Általános meghatározás a tárgyi eszközök leltárfelvételi egységeinek
kialakításához:
Területileg különálló és más vagyontárgyaktól elhatárolható tárgyi
eszköz, amely meghatározott technológiai, mûszaki, vagy gazdasági
feladat önálló ellátására alkalmas. A leltárfelvételi egység részét
képezi a tárgyi eszköz alapvetõ rendeltetésének ellátásához
nélkülözhetetlen tartozék.
Több berendezést, gépet kiszolgáló tartozék önálló leltári egység.
Több vagyontárgyból összeszerelt, összeépített azonos célú és
rendeltetésû tárgyi eszközt egy leltárfelvételi egységnek lehet
tekinteni, ha zárt munkafolyamatot lát el. Nem vonható össze több
tárgyi eszköz egy leltárfelvételi egységbe, ha az egyes tárgyi
eszközök technológiai rendeltetése közös ugyan, de azok területileg
különállók (helyileg elkülönítettek).
a. Leltárfelvételi egység
- Ingatlanok -
- Termõföld, telek: egy helyrajzi számhoz tartozó termõföld, illetve
beépített, vagy beépítetlen telek
- Épületek: egy helyrajzi számhoz tartozó, egy tetõszerkezet alatt
lévõ épület
Az épületek értékébe beszámítanak, és azzal együtt képeznek egy
leltárfelvételi egységet:
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
4. § 9.b. “Épület:
a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal
való egybeépítés (az alapozás) vagy a talaj természetes állapotának,
természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet
létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás
útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének
megfelelõ használatra alkalmatlanná válik; az épülethez tartoznak
azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, fõtései,
szellõzõ-, légfrissítõ berendezések és felvonók, amelyek az épület
szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják;
az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak,
ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett
technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglévõ épületbe késõbb
kerülnek beépítésre.”
- Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok
- Bérleti- és szolgalmi jog: egy helyrajzi számhoz tartozó jog
- Építmények körébe sorolható: út, park, víz- és csatornavezeték,
kerítés, térvilágítás, stb., amelyeket helyrajzi számonként kell
számításba venni.
- Jármûvek:
- Jármûvek: egyedileg
· Egyéb gépek, berendezések,
- jármûvek
- Számítástechnikai eszközök egyedi leltári egységei:
PC kategóriájú számítógépeknél:
- alapgép, klaviatúra, monitor együtt
- nyomtatók - szkennerek
- önálló (külsõ) modemek
Nagygép és középgép kategóriában:
- központi egység a benne foglalt berendezésekkel
- terminálok (képernyõ + klaviatúra)
- nyomtatók, plotterek, digitalizálók
- önálló adatátviteli egységek
– modemek, koncentrátorok, multiplexerek
Adatátviteli hálózat vezetékkel, csatlakozókkal, elosztó és erõsítõ
egységekkel együtt
- Egyéb gépek, mûszerek, szerszámok, berendezések, felszerelések:
egyedileg, a kis értékû 100 eFt beszerzési érték alatti, azonos
idõben beszerzett eszközöknél csoportos, ha egy felelõs használóhoz
tartoznak
- Bútorok:
Leltár felvételi egységenként, a kis értékû 100 eFt beszerzési érték
alatti, azonos idõben beszerzett eszközöknél csoportos, ha egy
felelõs használóhoz tartoznak.
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága:
Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés, évközi
fordulónappal leltározás és leltárkészítés a helyhez kötött eszközök
körében 5 évenként, a mozgatható eszközök körében 2 évenként.
c. A leltározás módja: egyeztetés
d. A leltár tartalma
- a tárgyi eszköz azonosítója és pontos megnevezés,
- az eszköz egyéb azonosítója,
- a felelõs felhasználó szervezet, UTSE tag megnevezése,
azonosítószáma,
- a felelõs használó UTSE tag aláírása,
- leltározók, leltárellenõrök aláírása.
9.3. Befektetett pénzügyi eszközök
a. Leltárfelvételi egység
- Részesedésekés értékpapírok: befektetési helyek, célok szerinti
tételei
- Adott kölcsönök: kölcsönök adósonkénti tartozása.
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága Évente, december 31-i
fordulónappal, ill. évközi fordulónappal leltározás és
leltárkészítés.
c. A leltározás módja: egyeztetés
- Részesedések és értékpapírok
A fõkönyvi adatok és okiratok, szerzõdések egyeztetése
- Adott kölcsönök
A kölcsönszerzõdések, ill. amennyiben pénzintézeten keresztül került
a kölcsön kifizetésre (UTSE használói kölcsönök) a közremûködõ
pénzintézet által készített folyószámla kivonatok egyeztetése a
fõkönyvi értékekkel.
d. A leltár tartalma
- Részesedések és értékpapírok · a befektetés megnevezése, · helye,
részesedés esetén a cég pontos neve, címe, · összege, · részesedés
esetén a tulajdoni hányad.
- Adott kölcsönök · adós neve, pontos azonosítója · kölcsön
összege,
9.4. Anyagok, áruk
a. Leltárfelvételi egység:
A leltárfelvételi egység a raktári anyagok és áruk egy cikkszám alá
sorolt tételei, mennyisége.
Gépjármûben tárolt üzemanyag esetében: üzemanyagfajta,
gépjármûvenként.
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága
Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés, évközi
fordulónappal leltározás és leltárkészítés
c. A leltározás módja:
A raktáron lévõ anyagokról, árukról a leltárt mennyiségi
felvétellel, megszámlálással, vagy méréssel kell felvenni. A raktári
készletek leltári kiértékelését a leltárfelvétel adatainak az
analitikus nyilvántartások adataival, történõ összehasonlításával
kell elvégezni. A beérkezett, de nem számlázott szállítói
teljesítéseket a fordulónapi állapotnak megfelelõen egyeztetéssel
kell leltározni. Az úton lévõ anyagokat, árukat fordulónappal,
egyeztetéssel kell leltározni. A gépkocsiban tárolt
üzemanyagkészletet a fordulónappal mennyiségi felvétellel kell
leltározni. A bizományosnak átadott anyagok, áruk leltárát
egyeztetéssel kell elkészíteni a fordulónappal. A tárolt idegen
anyagok, áruk leltárát elkülönítetten kell elkészíteni a
fordulónappal. A közvetített szolgáltatásokat fordulónapi állapotnak
megfelelõen kell a leltárban szerepeltetni. A leltározást
egyeztetéssel kell elvégezni.
d. A leltár tartalma
- az anyag azonosítója, és pontos megnevezése,
- mennyiségi egysége, - mennyisége,
- leltározók, leltárellenõrök aláírása
9.5. Készletekre adott elõlegek
- a. Leltárfelvételi egység Az egy beszerzésre folyósított elõleg
- b. Leltározás idõpontja, gyakorisága Évente, december 31-i
fordulónappal leltározás, leltárkészítés.
- c. A leltározás módja: egyeztetés Dokumentumok egyeztetése,
szállítónkénti bontásban, beazonosítása a könyvelési kivonatokhoz. A
leltárt a partnerrel igazoltatni kell.
- d. A leltár tartalma - a szállító megnevezése, azonosító száma, -
a folyósított elõleg összege,
9.6. Egyéb követelések
- a. Leltárfelvételi egység Az egyfajta üzleti eseményhez, egy jogi
vagy természetes személyhez kötõdõ követelés.
- b. Leltározás idõpontja, gyakorisága Évente, december 31-i
fordulónappal leltározás, leltárkészítés.
- c. A leltározás módja: egyeztetés Az üzleti eseményt bizonyító,
igazoló okmányok egyeztetése a tételes fõkönyvi nyilvántartással.
- d. A leltár tartalma - Követelés megnevezése, azonosítója -
összege
9.7. Pénzeszközök és hitelek, kölcsönök
a. Leltárfelvételi egység
- a pénztárak külön szervezetenként, helységenként, ezen belül
pénznemenként,
- a bankszámlák számlavezetõ pénzintézetek szerint, azon belül a
betétek és hitelek számlánként képeznek leltárfelvételi egységet
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága Évente, december 31-i
fordulónappal leltározás, leltárkészítés.
c. A leltározás módja: egyeztetés, a pénztáraknál a
pénzkészlet tényleges számlálása. A pénzintézeti egyenlegközlõ levél
és a fõkönyvi kivonat egyeztetése.
A hitel és kölcsönszerzõdések összevetése a számviteli
nyilvántartásban kimutatott egyenlegekkel.
d. A leltár tartalma A pénzintézetektõl egyenlegközlõt kell kérni,
amely tartalmazza számlánként:
· a fordulónapi egyenleget
· a tárgyévben levont, jóváírt kamatokat
· a tárgyévet terhelõ, de a következõ évben esedékes kamatokat
9.8. Idõbeli elhatárolások
a. Leltárfelvételi egység Az elhatárolások jogcímenként, a gazdasági
események szerint képeznek leltári tételeket
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága Évente, december 31-i
fordulónappal leltárkészítés
c. A leltározás módja: egyeztetés
d. A leltár tartalma
Külön kimutatást kell készíteni, mely tartalmazza
· az elhatárolás jogcímét,
· összegét és · tételeit,
· ha az érték kalkulált, akkor a kalkuláció módját.
9.9. Saját tõke
a. Leltárfelvételi egység
A saját tõke minden mérlegsora külön leltárfelvételi egységet képez.
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága
Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés
c. A leltározás módja: egyeztetés
Leltározási feladat a határozatok realizálásának egyeztetése a
fõkönyv és mérleg soraival (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés,
közgyûlési, elnökségi ill. felügyelõ bizottsági határozatok)
d. A leltár tartalma
Kimutatást kell készíteni következõ tartalommal:
· nyitó egyenleg
· növekedések (események okok szerint)
· csökkenések (események okok szerint)
· záró egyenleg
9.10. Céltartalék
a. Leltárfelvételi egység
A céltartalékot jogcímek szerint (várható veszteségekre, várható
kötelezettségekre, egyéb) és ezeken belül egyedileg kell képezni.
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága
Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés
c. A leltározás módja: egyeztetés
d. A leltár tartalma
A céltartalék sorairól külön-külön táblázatot kell készíteni, melyek
sorai a céltartalék képzés okait tartalmazza (partnerek, üzleti
események), rovatai a mértéket meghatározó paraméterek. A
kimutatások alapja a fõkönyvi kimutatásokkal egyezõ analitika és az
egyedi minõsítés.
9.11. Kötelezettség áruszállításból és
szolgáltatásból
a. Leltárfelvételi egység A szállító, szolgáltató jogi személy vagy
természetes személy képez egységet.
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága
Évente, december 31-i fordulónappal leltárkészítés, évközi
fordulónappal leltározás és leltárkészítés.
c. A leltározás módja: egyeztetés A szállító részére – fordulónappal
– egyenlegközlõ levelet kell küldeni. A folyószámla egyeztetése a
fõkönyvvel.
d. A leltár tartalma
A szállítóról olyan kimutatást kell készíteni, amely alkalmas a
tételes egyeztetésre és az eltérések pontos kimunkálására.
A kimutatás tartalma a következõ:
· szállító neve
· szállítói nyitott tételek összege tételesen és szállítónként
összesen
· elismert tartozás (egyenlegközlõ) · eltérés megállapítása
9.12. Egyéb kötelezettség
a. Leltárfelvételi egység
A egyfajta üzleti eseményhez, egy jogi személyhez vagy természetes
személyhez kapcsolódó kötelezettség
b. Leltározás idõpontja, gyakorisága
Évente, december 31-i ill. évközi fordulónappal leltárkészítés
c. A leltározás módja:
Egyeztetés Az üzleti eseményt bizonyító, igazoló okmányokat kell
egyeztetni a részletezõ és fõkönyvi nyilvántartással.
d. A leltár tartalma
- kötelezettség megnevezése,
- keletkezésének ideje, összege
10. A leltározás bizonylatai
10.1. A leltározási bizonylatok elõkészítése
A tényleges leltárfelvételi munkák megkönnyíthetõk és
meggyorsíthatók az által, ha a leltározásra, kerülõ készletekre
vonatkozó, már ismert adatokat a bizonylatokra, ívekre,
összesítõkre, leltárfelvételi ívekre – a tényleges felvételi idõt
megelõzõen – elõre felvezetik. Ilyen elõre felvezethetõ adatok a
leltárkörzet száma, megnevezés, cikkszám, leltári szám és mennyiségi
egység.
10.2. A leltárnyomtatványok felhasználásnak
formai követelményei
A nyomtatványokat, mint a leltár bizonylatait, számítógéppel vagy
tintával kell kitölteni.
A leltárbizonylatok formai helyességének követelményei:
- valamennyi rovat hiánytalan kitöltése, vagy a kitöltésre nem
kerülõ rovatok megsemmisítõ vonallal történõ áthúzása,
- a leltárbizonylatok sorszámozása,
- olvashatatlan szövegírás, javítás, helyesbítés esetén a helyes
adat félreérthetetlenül megállapítható legyen, továbbá az eredeti
adatnak is olvashatónak kell lennie, a javítás tényét a javítást
végzõ köteles aláírásával igazolni,
- a bizonylat kitöltõjének, illetve a leltározásban résztvevõk és
felelõsök, valamint az ellenõrök aláírása.
10.3. A leltári bizonylatok megõrzése A leltárfelvételi bizonylatok szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak. A leltárakat a Számviteli törvény 169. paragrafus bekezdése értelmében 10 évig kell megõrizni.
11. Leltári és könyvelési adatok egyeztetése, különbözetek rendezésének módja
11.1. Leltárkülönbözet
Leltárkülönbözetnek minõsül a leltározás során megállapított
mennyiség és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség
közötti különbözet. A leltárkülönbözet értéke a leltározás során
megállapított mennyiségi különbözet nyilvántartási áron számított
értéke. Ha a könyvviteli elõírások szerint a leltározási egységben
lévõ készletekrõl nem kell tételes mennyiségi nyilvántartást
vezetni, úgy a leltárfelvétel alkalmával talált készlet értéke és az
értékben vezetett nyilvántartás szerinti érték közötti különbözet
összegét kell leltárkülönbözetnek tekinteni.
11.1.1. Leltárhiány
A leltárfelelõsség szempontjából a kezelésre szabályszerûen átadott
és átvett eszközökben ismeretlen okból keletkezett
leltárkülönbözetnek a forgalmazási veszteség mértékét meghaladó
része minõsül leltárhiánynak.
Normalizált hiánynak minõsül az elkerülhetetlen természetes
mennyiségi csökkenés, a kezeléssel és tárolással járó veszteség. A
káló mértékét az UTSE vezetõje határozza meg egységenként.
A kálónorma alapján nyilvántartott készletekben leltározáskor
észlelt hiányt csak a norma mértékéig lehet hiányként elfogadni.
Normán felüli hiány alatt az eszközökben keletkezett természetes
mennyiségi csökkenést, azaz a káló mértékét meghaladó hiányt értjük.
Kompenzálható hiány: az a hiány, ami bizonyítottan a tételes
analitikák vezetésének hibájából származik. Az egyik eszközbõl
ugyanannyi mennyiségû többlet, a másikból ugyanannyi hiány merül fel
a leltározás alkalmából.
11.1.2. Leltárhiányért való felelõsség
Az UTSE használó leltárhiányért való, illetve kártérítési
felelõsségét a Munka Törvényköve IV. rész VIII. fejezete
szabályozza.
A leltárhiányért felelõs UTSE használó a megállapított hiányért
akkor felel, ha:
- a vagyontárgyakat kezelésre, megõrzésre átvette és aláírásával
igazolta,
- a leltárhiányért a leltárfelelõsségi megállapodást kötött
leltárfelelõs vétkességére tekintet nélkül felelõsséggel tartozik.
11.1.3. Anyagi felelõsség
(1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke az UTSE használó
egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(2) A károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a
vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint az
UTSE használó beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az (1)
bekezdéstõl eltérõen is szabályozhatja.
Szándékos károkozás esetén az UTSE használó a teljes kárt köteles
megtéríteni.
A kár összegének meghatározásánál:
- a javításra fordított kiadást, a dolog érvényes fogyasztói árát
kell figyelembe venni.
- (1) Az UTSE használó (illetve eszköz használó) vétkességére
tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan
dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan õrizetben
tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
- (2) Az UTSE használót (illetve eszköz használót) az (1) bekezdés
szerinti teljes anyagi felelõsség csak akkor terheli, ha a dolgot
(szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján
vette át. A pénztárost, a pénzkezelõt vagy értékkezelõt e nélkül is
terheli a felelõsség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb
értéktárgy tekintetében.
11.1.4. Leltártöbblet
A leltártöbblet keletkezésének okát a hiányhoz hasonlóan ki kell
vizsgálni.
A leltárfelvétel befejezésének idõpontjától számított 30 napon belül
a leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli
nyilvántartásokkal és a jegyzõkönyvben megállapított különbözeteket
az egyeztetéstõl számított 30 napon belül tisztázni, kell.
Amennyiben a leltárhiány oka és a felelõs megállapítható, akkor a
kárfelelõsséget a Alapszabály szerint kell megállapítani.
A leltárhiányért a felelõsséget az érintettel 30 napon belül írásban
közölni kell. A leltárkülönbözetet legkésõbb az éves könyvviteli
zárlat alkalmával kell könyvelni. A különbözetekkel mind az
analitikus, mind a fõkönyvi nyilvántartást módosítani kell. Az éves
mérlegbe csak leltárkülönbözettel módosított eszközérték vehetõ fel.
A könyvelési bizonylat mellé csatolni kell a különbözetrõl felvett
jegyzõkönyvet.
12. A leltározás ellenõrzése
A leltározás helyességét a leltározásért felelõs egység vezetõje,
vagy az általa megbízott személy ellenõrzi.
Az ellenõrzés legfontosabb munkafeladatai:
- mennyiségi felvételek helyességének, szakszerûségének ellenõrzése,
- mennyiségi felvételt nem igénylõ eszközök és források felvételének
vizsgálata,
- valamennyi leltározással összefüggõ számítás és értékelés
helyességének vizsgálata,
- a leltár összeállítás szabályosságának, illetõleg a
leltárfelvételi jegyeken a részletezõ leltárakon rögzített adatok
helyes összesítésének ellenõrzése,
- a leltározott tételek szúrópróbaszerû ellenõrzése (minimum a
leltározott tételek 10 %-a ).
Az ellenõrök a feladataik végrehajtása során tapasztalt
rendellenességeket a leltárfelelõsnek jelentik, ellenõrzési
tevékenységüket a megfelelõ bizonylatokon, összesítõkön aláírásukkal
igazolják, illetve jegyzõkönyvbe foglalják.
Budapest, 2013. március 18.
* * * * *