Vendég könyvünk Blogja!
Emlékek és hozzászólások a Nálunk eltöltött élményekrõl.
Emlékek és hozzászólások a Nálunk eltöltött élményekrõl.
A kirándulás jókedvvel telítve egy napon keresztül tartott.
Májusi buszkirándulás
Az Unilever Tömegsport Egyesület egynapos buszkirándulást szervezett. E napon a csapatunk óriási izgalommal telve - főleg azért mert nem tudtuk biztosan, hogy az Arborétumban vajon virágoznak-e már a rododendron bokrok. Az utunk során hol előbújt a nap hol, pedig elrejtőzött és ez is kicsit aggodalommal töltött el néhányunkat.
Na de mikor első hosszabb pihenőnknél a Herendi Múzeum előtti kedves kis parkoló parkban megálltunk, éreztük, hogy nem fog rosszul sikerülni ez a túránk sem. Ismerős volt a Múzeum mivel már jártunk itt egy előző nagyszerű túránk során és az emlékek újra felidéződtek. Rövid pihenő, egy kis kinyújtózás és pavilon nézegetés után robogtunk tovább.
Az útról egy kis letérőnél bekanyarodva elérkeztünk a Jeli Erdészeti Botanikus kert bejáratához, ahol bizony sorban állás következet mivel sokan szerették volna velünk együtt megtekinteni a virágpompát. Szerencsére mire a teljes csapat össze verődött a jegyek már magvételre kerültek és minden akadály nélkül gördülékenyen be tudtunk lépni a képzeletbeli "Varázs parkba" .
Már a főúton is jobbról-balról elénk tárultak a színpompás virágos falak. Megbeszélésünk szerint mindenki arra bóklászik amerre a kedve van és a barangolás után a busznál találkozunk. Bizony a sok ember szinte elveszett a parkban mivel hatalmas területen fekszik és az utak hol fenyő erdőben hol "páfrány" erdőben kacskaringóztak. Az út beugrójában felállított kilátóból barátságos kis tóra láthattunk a fák között amely partján vízinövények virágoztak. E tavat táplálja a sok kis apró forrás amely patakká gyűlik és csendesen csordogál az árnyas fák alatt. A rododendronok sok színűsége és változó nyílási szakaszban lévő virág pompája szemet kápráztató volt., köszönet Ambrózy-Migazzi Istvánnak aki számára az utókor emlékművet emelt , de szerintünk a kert maga volt az emlékmű amelyet valamikor ő hozott létre. A munkát 1922-ben kezdte el, s egészen 1933-as haláláig dolgozott a kerten. Mint megtudtuk aki szintén szeretne ilyen szép virágzó bokrokat a birtokán annak bizony egy pár évet várnia kell, hogy ily hatalmas virágos bokra legyen /25 év./
A barangolás után a buszon megpihenve folytattuk utunkat Sárvár felé, ahol két felé vált a társaságunk. Volt aki az élményfürdőt választotta csúszdáival és pancsolóival fűszerezett strandja, na meg a híres sárvári só tartalmú termálvizéért és volt aki a várost szerette volna bebarangolni. Mindkét csapat jól járt.
Így aztán mikor mindenki kiszórakozta magát, pilledten újra buszra szálltunk és Tüskevárat és Devecsert érintve a Somló hegy mellett, kis utazás után szerencsésen haza értünk vissza Budapestre.
Az egész társaság újfent kitűnően érezte magát e tartalmas nap során.
Köszönet a szervezőknek!
A kirándulás jókedvvel telítve négy napon keresztül tartott.
Nyári buszkirándulás
Az Unilever Tömegsport Egyesület négynapos buszkirándulást szervezett. Az első napon felkapaszkodtunk az Árvai várhoz, ahonnan csodálatos kilátással tárult elénk : a Vág völgye és a hegyek. A kiállítótermek, a vár múzeum megtekintése után a szállás felé vettük az irányt, irány Krakkó. A szállás elfoglalása és a vacsora / Lengyel ízek / után voltak akik vissza villamosoztak még az este Krakkóba és az esti fényekben pompázó városban gyönyörködhettek, fűszerezve egy kis konflisozással, ami még fokozta az élményt.
Másnap egész napos városnéző túra volt betervezve. Az idegenvezetőnkkel - aki mint kis kacsákat terelgetett : templomokból, múzeumból be és ki - a Waweli vár (külső link) minden látnivalóját megnéztük és bizony jól elfáradtunk. A kötött program után szabadon választott barangolás lehetősége adódott ki a Czartoryski Múzeumot (külső link), a Jagelló Egyetem Múzeumát /órajáték/ (külső link), a Barbakant, a Főteret, a Mária templomot és volt aki a Posztóház vásári hangulatától kábán egy csendes kis parkot keresett fel pihenés képen. Este a szállásra visszatérve várt a különleges de jó ízű vacsora. Itt ismerkedtünk meg egy oly szakavatott idegenvezetővel aki később nagy segítségünkre volt oly dolgokban ami számunkra nagyon jól jött. /látnivalók: amik "nincsenek" a szokásos városnézésen/.
Harmadnap kora reggel indultunk, hiszen hosszú kiruccanás várt ránk: Auschwitzba indultunk, ahol a egy kicsit szomorkásabb volt a hangulat a látottak és az élmények bizony mindenkire hatottak. Szerintünk a Magyar Barakk volt a legjobban megszervezve és ez adta vissza leghűbben a történteket.
Hazafelé újfent betértünk egy kis városnézésre mivel volt mit még megnéznünk.
Vacsora után visszatértünk harmadszor is, ez volt a legnagyobb bulinak kikiáltott este a Wianki (külső link). Bizony volt nagy sürgés forgás programok, sörözés. Olyan kicsit mint a Mi "Augusztus 20-i" ünneplésünk.
A nap végére jó pár kilométerrel a lábunkban és egy pár pohár sörrel a hasunkban bizony elfáradtunk.
Negyedik nap Wieliczkai Sóbánya (külső link) tartogatott felejthetetlen élményt számunkra, természet és az emberi munkásság csodálatával a szívünkben tértünk vissza Budapestre.
Az egész társaság kitűnően érezte magát e tartalmas négy nap során.