Vendég könyvünk Blogja!

1 nap: A találkozó az Öregbakony erdei Iskola elõtt kis kavarodás után megtörtént, mivel külön-külön csapatokban érkeztünk más más idõpontokban. A szállásunkon való elhelyezkedés után rögtön elindultunk a körtúránkra a Bakonyban.
Célunk a következõ útvonal megtétele volt: Öregbakony erdei iskola - Rókalyuk-domb - Vadas-árok - Kis-zörög oldal - Zörög-hegy - Kõpince-forrás - Vinye - Öregbakony erdei iskola 10 km hosszan a kezdõ túrázóinkra való tekintettel.
Az elsõ patak átkelõ mindenki számára könnyedén megtörtént, mivel kiépített hídon keresztül vonulhattunk át. Ezután következett a megpróbáltatások kezdete. A Cuha vize a héten eddig tartó esõzések miatt bizony megemelkedett.
A meghirdetett tanácsokat szerencsére mindenki elfogadta, ezáltal majdnem száraz zoknikkal megúsztuk az átkeléseket. A Cuha szurdokvölgyben kanyargó utat követve, beszélgetve haladtunk elõre felé, bõsz fényképezgetésekkel meg-meg szakítva túrázásunkat. Addig haladtunk ameddig a hetedik átkelõ meg nem tréfát, bennünket. Látva, hogy ezt száraz lábbal bizony nem ússzuk, meg ezért visszakanyarodtunk a vasúti töltésre, gondolván majdcsak találunk egy hidat. Barangolásunk közben arra gondoltunk - elvesztettük idõ és térérzékünk egy kicsit - lehet, hogy a váltó turistajelzést bizony már rég elhagytuk. Döntésre jutott a csapat – vágjunk keresztül a folyón a legközelebbi lehetõségnél. Hatalmas kidõlt fatörzs sietett segítségünkre. Tovább menve elõõrsünk nagy örömére rátaláltunk a keresztútra.
Az elsõ öröm, pillanat alatt elpárolgott mikor megláttuk a domboldalon elénk táruló sártengert, csúszásnyomokkal. A sárdagasztás bizony érdekesre sikerült. Ez akadály leküzdése után csak egy akadállyal kerültünk szembe az elõttünk álló emelkedõvel. Megmászása után viszont az erdõ fái közül kibújt a cseszneki vár a távolban. Pihenõnk és ebédelésünk után még több völgyön és hegyen keresztül viccelõdve visszafelé kanyarodtunk szállásunk felé, mivel a sötétedés nagyúr és elemlámpa vagy gyertya nélkül ismeretlen terepen nem szerettünk volna eltévedni. De a fõ érv a Pokolcsárdában váró estebéd csalogatása volt. Az idõjárás szerencsésen mellettünk állt az egész túránkon. Esti összejövetel beszélgetéssel, kártyacsatával, társasjátékkal és sakkozással folytatódott és senkit nem érdekelt a televízió.

2 nap: A második napunk reggeli ébredezés és reggelizés után az e napra eltervezett gyalogtúránk megbeszélésével kezdõdött. A túra melyet érdeklõdéssel vártak sporttársaink az elõzõ napi élmények után a következõ volt: Öregbakony erdei iskola - Ökör állás - Régi vasút vonal - 4000 éves földvár sáncok - Hódos-ér – Pápalátó-hegy - Lukas-kõ - Hódos-ér - Öregbakony erdei iskola 5 km (itt látható a térkép). A országutat követve indultunk el Fenyõfõ felé szétszóródva a betonúton. A Hódos-ér mellé érve végre újra erdei úton poroszkálva folytathattuk felfedezõ utunkat. Számunkra eddig ismeretlen terep következett, ami a 4000 éves földsáncok felé tartott. Szerencsére vagy szerencsétlenségre az ismeretlen terepnek, bizony egy meredek kaptatón jutottunk el az elsõ földsáncig miközben a térképünk elkallódott.
A rövid szusszanásnyi kis pihenõt kihasználva - míg a térkép elõkerült – rövid vita alakult ki a régmúlt történelemrõl és a sánc kialakításának lehetséges változatairól. A következõ sánc után lefelé váltott erdei utunk, amit többen kifogásoltak – mért jöttünk ilyen magasra, ha visszatérünk a mélybe. Újra elértük a Hódos-ér kanyargó vonalát majd a tegnapi folyó átkeléseken tanulva megkerestük az átkelõ hidat és a jelzet útról letérve szurdokvölgyön keresztül tartottunk tovább a pápalátó felé.
A bakonyi hegység ismertetõje az egymást váltogató hegy és völgy, aminek ragyogó példáját tapasztalhatta meg kis társaságunk, míg el nem értük e kilátóhelyet. A távolban napsütötte tájban gyönyörködést a hidegen fúvó szél néha megzavarta. A kilátóhegyrõl lefelé vettük az irányt, majd visszakanyarodtunk a Lukas kõ felé. Közben többen rájöttek erre már jártunk, aminek bizonyítéka a vadleses dagonyázó hely és a zsurló felismerése. A Lukas-kõ nevéhez igazodva több helyen is lukas bizony és a lukakba való kurjantások, suttogások majd gyermekmászás is bizonyította ezt.
Utunk végén az Öregbakony erdei Iskolánál kellemesen elfáradva élményekben gazdagon búcsúztunk e helytõl is, majd Budapest felé kanyarodtunk de már négy keréken.